Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

4 DÉLMAiGYARORSZAG. Szeged, 1915. március 20. Bukaresti levél. Tizenöt millió rubel a ruszofileknek. — A legjobb barátunk és legnagyobb ellenségünk. A román főváros izgatott atmoszférájá­ban egyes személyiségek, akik az egyik vagy a másik állásponthoz szegődve: döntő pillana­tokban, befolyást képesek gyakorolni az or­szág történetére, á ,.(; snrdluthcioafmecmf nek szert. A bukaresti közönség jelenleg élén­ken figyeli több államférfi működését, akikről érdemes néhány sort írni s, politikai arcképü­ket vázolni. Az a férfi, aki addig — eredménytelenül — a legtöbbet tett abban1 az. irányban, hogy Románia, beleavatkozzék a háborúba és pedig Oroszország javára, nem román, hanem orosz ember. Ez senki más, mint a bukaresti orosz követ: Poklewszky-Roziell. Az ő pályafutá­sában sok nevezetese dlolog van. Poklewszky­Koziell (fia egy lengyel forradalmárnak, akit az oroszok ezernyolcszáznegyvennyolc után Szibériába küldtek. Azt állítják, hogy az öre­gebb Poklewszky aképen állott hosszat Orosz­országon, hogy egész Szibériát rászoktatta a pálinkaivásra. — Annyi mindenesetre tény, hogy a Poklewszky-IKoziell ház még ma is Oroszország legnagyobb pálinkafőző cége. Ennek folytán Poklewszky-IKoziell, a buka­resti orosz követ is rengeteg anyagi eszköz fölött rendelkezik, melyet az orosz politikai érdekek előbbrevitelére és saját politikai, pá­lyafutása érdekében 'használ fel. Beszélik ró­la, Ihogy mindig előszeretettel, zsíréiba feljebb­valóinak váltóit. Igy sikerült neki aztán Lon­donba jutnia, ahol Edward király kegyeibe férkőzött. Az angol király ajánlatára küldték különleges misszióval Perzsiába. Ebben, az időben a Novoje Vremja sajtó­hadjáratot folytatott ellene. A lap azt állította róla, hogy Poklewszky lengyel ember létéré nem hivatott az orosz érdékek élömozditásá­ra. Végül is Poklewszkynek el kellett hagynia Perzsiát,, de előbb tökéletesítette magát abban, hogyan kell embereket Oroszország javára csengő eszközökkel megnyerni. Ezt a virtuo­zitását aztán Bukarestben szabadon fejthette ki. A bőkezű orosz 'követ a, háború kezdete óta állitólag tizenöt millió rubelt fordított arra a célra, 'hogy Romániában orosz-barát pártot teremtsen. Azonban már azelőtt is a. legna­gyobb mértékben űzte az embervásárlást. Ha­vonta kétszázezer frankot költött és nyílt há­zat vitt. Ért hozzá, hogy házában az arisz­tokraták a legradikálisabb elemekkel szívé­lyesen érintkezzenek. Mi sem könnyebb, mint az orosz követhez meglövet szerezni és asz­talánál vendégként szerepelni. Poklewszky­Kozielnél ebéden és vacsorán két-háromszáz ember étkezik. 'Különös véletlen, — vagy talán nem is véletlen, — hogy a bukaresti talajon Poklew­szky leghevesebb ellenfele, az oroszellens po­litika legekszponáltabb képviselője, szintén Oroszországban született és pedig szintén egy elnyomott nemzetiség kebelében. Stcre tanár, a jasjjyi egyetem, rektora, a kiváló parlamenti férfi és elnöke az alkotmányt revideáló bi­zottságnak. Besszarábiából származik, a'hoi atyjának nagy földbirtokai voltak. Dacára ro­mán voltának, az orosz szabad gondolkodók szférájában nőtt fel és: diák korában. Szibériá­ba száműzték. Anyagi eszközei lehetővé tet­ték számára, hogy tanulmányait Szibériában, távol az emberi kultúrától, tökéletesítse és befejezze. Nagy könyvtárat hozatott magá­nak számüzetési helyére és mikor végre sike­rült neki elmenekülnie, a tudomány olyan nagykészültségét hozta magával, hogy rövid időn beliil meg tudta magának a bukaresti egyetemen a doktori diplomát szerezni. Idővel Stcre lett vezetője a romániai szel­lemi életnek, mely az általa kiadott Viata Ro­manesca cimü folyóirat körül tömörül. Sza­badság iránti rajongásához és a haladás elvé­hez Stere Romániában is hü maradt. Ép áz­nám, amely tendencia Stere és a román agrá­mindeti russzofil mozgalomnak. Álláspontjá­nak talán még nagyobb érvényt tudna szerez­ni, ha szociálpolitikai téren nem hódolna ra­dikális nézeft'nek. Igy például az alkotmányt revideáló bizottságban azt az álláspontot vé­delmezi és hirdeti, hogy az államnak inesz­szemenő föld kisajátítási jogok biztosíttassa­nak, amely vcndencit Stere és a Román agrá­riusok között bizonyos áthidalhatatlan .ellen­téteket támaszt. Radikálizmusa dacára azon­ban Stere az ország liberális pártjának kori­feusai 'közé tartozik és .még politikai ellenfelei is tisztelik, mert elismerik megvesztegethetét­len karakterét és politikai éleslátását. ,A russzofil újságok azt vetik Bratianu miniszterelnök szemére, hogy túlságos mér­tékben áll Stere befolyása alatt. A háború kezdete óta Stere mindig azt hirdette, hogy Románia avatkozzék haladéktalanul a hábo­rúba, de Ausztria-Magyar ország és Németor­szág javára és azt követelte mindig, hogy a román hadak vonuljanak be azonnal Bessza­rábiába. Jelenleg azt az akciót pártfogolja, a mely alkalmas Oroszország gyengítésére, .mert Oroszország győzelmét nemcsak Romá­nia végpusztuíásának, hanem az európai civi­lizáció tönkreiételének tekinti. A monarchiáihoz és a németekhez szító irányzat barátjaihoz tartozik Sturdza ezredes is, a hadi iskola igazgatója. Álláspontját azzal dokumentálta, hogy németre fordította és ki­adta atyjának oroszellenes röpiratát. Sokat beszéltek egy incidensről', melynek ő állott a középpontjában. A hadi iskolában tartott egy előadása alkalmával közötte hallgatóival egy vele baráti viszonyban álló német tiszt levelét, melyben az meggyőző érveket sorol fel a né­metek győzelméről. Ez az incidens nem tet­szett a hadi iskola ama tanárainak, akik a hármas ententenak hívei és kellemetlenkedni próbáltak neki. Az utóbbi időben rohamosan szaporodik Romániában az oroszellenes röpiratok száma. De szaporodik Stere híveinek száma és mind jobban közeledik az idő, mikor Poklewszkyí elhagyják felpénzelt hívei. EGY FRANCIA NAPIPARANCS SZÖVEGE. A WolfHigynökség jelenti a nagy főhadi­szállásról1: Az argonnei erdőségben az 5. gyarmatezred egy elesett tisztjénél a követ­kező nyomtatott parancsot találták: „A mi győzelmünk biztos. A francia had­sereg. hét hónapon keresztül a győzelem biztos tudatával küzdött a németek ellen. A német seregek már nem, kaphatnak erősítése­ket. Több mint három millió embert vesztet­tek és az ország nincs többé abban a helyzet­ben, hogy uj tiszteket adjon a seregeinek. A német a ágyuk elhasználtak és gránátjaiknak nagyrésze nem robban fel. A hadianyag pót­lása nagy nehézségekbe ütközik. Az angol és francia hajóhad Németország részére szállá­tott árukat elkobozza, ugy hogy a kormány a polgári lakosságot nem tudja elegendő éle­lemmel ellátni. Erről tanúskodnak a német polgári lakosság elfogott levelei. A nemet pénz tizenöt százalék áresést mutat a semle­ges államokban. A németek szövetségeseit mindenütt megverték. Törökországot saját fővárosában! fenyegeti az angol-francia ha­jóhad, Görögország és Románia mozgósított, hogy hozzánk csatlakozzék. Az oroszok ép most kísérleteznek az osjtrákmagyar támadá­sok 'teljes visszaverésével. A német hajók nem merészelnek a kikötők védelme alól ki­futni. A tengeraalattjárók működése a keres­kedelmi hajók elsülyesztésében merült ki. — Németország nem érdemli meg a szánalmat, mivel a népjogok megsértésével teljesen leti­porta Belgiumot. A német katonák nyilt vá­rosokat lövöldöztek, falvakat felgyújtottak, öregeket és gyermekeket meggyilkoltak, asz­szonyökat és. leányokat meggyaláztak. A né­met fogolytáborokban levő foglyokról jövő hirek azoknak szánalmas helyzetét ecsetelik, sokan az éhségtől halnak -meg. Az egyesült seregek győzelme biztos, Németországot tel­jesen tönkre fogju htenni." Ehhez a napiparancshoz bővebb megjegy­zéséket fűzni teljesen felesleges. Legfőbb hadvezetőség. Katonák itthon. (A kávéházi .sztratégálk és sorházi tak­tikusok idestova nevetséges figurákká lettek, mivel e háború huzam ossága a hadviselés feladatainál, tevékenységéről és iels zközeiről a. lakosság legszélesebb rétegeit is flelvilágo­si totta immáron. De még mindig nincsenek sokan tisztá­ban a hadsereg közigazgatásával, a pótlások kiképzésével, szóval a haderő még itthon le­vő részének a tevékenységével. Általában ugy képzeltük a dolgot, hogy a mozgósítás után néhány nappal mindenki, akit fegyver alá szólítottak és katonai .egyen­ruhát visel, a haromezőre vonul és hogy majd csak az annyira kívánt 'győzelem kiví­vása után fognak valamennyien diadafíkapuk alatt a hozsannák közepette haza térni. Egé­szen elbámultunk aztán, amikor .a csatáro­zások megkezdése után még mindig akadtak katonák idehaza. Fokozódott ez ta bámula­tunk, amikor számúik) itthon .mindinkább megnevekedett, sőt sok helyütt, ahol béke idején egészen kis csapatok állomásoztak, egész, még pedig ugyancsak nagy létszámú ezneclek bukkantak föl. iSém időnk, sem. he­lyünk, hogy ennek a Jelenségnek az okát bő­vekben fejtegessük. iCsak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a harctérien küzdő had­erőnek már nem 'volna életereje, ha nem len­ne ideihaza erős pótlás, amely a háború tar­tamra alatt a hadvezetőségnek állandóan a rendelkezésére állhatna. A batonaanyag a háborúban olyan mint a nagytőke. Itt is ott is a legokosabb gazda­ságosságról van szó. A haderőkkel való jó gazdálkodás a. hadi közigazgatás legfőbb gondja, de a legnehezebb is. )A hadsereg fen­tartására és liarckészséghen tartására tény­leges állományú .és hadi .szolgálatra •alkal­mas tiszteket vissza, kell tartam. Akik ennek a szükségszerűségét nem látják be, azok vagy tudatlanok, vagy rosszakaratuak. Amint ennek a szükségszerűségnek a felis­merése a lakosság szélesebb rétegeibe is be­hatol, akor az .emiitett komikus figurák mel­lé harmadikul csatlakozik a — hadügyi ta­nácsos. Lépten-nyomon hallani gúnyos megjegy­zéseket vagy éppen ©lezörnyedóseket, amiért aktív tiszteket ideihaza láthatni. Ez annál sajnálatosabb, mivel ez a nem tetszés sok­szor olyanokat ér, akik csak fájdalmas ér­zéssel: engedelmeskednek a kötelességtelje­sítés vaskénysze riiségének, akílknek nincs forróbb vágyuk, mint az itthoni szolgálatot a harctérivel fölcserélhetni. Azonban itthon tartja őket a katonai közigazgatás, mert re­kon va 1 esoenselkikelj egyszerűen nem helyet­tesíthetők és nem pótolhatók. Őket .elütötték életük legfőbb céljától, de telhetetlenek a sorssal és tehetetlenek az ellenszenvvel ós rágalmakat szemben is. Mindnyájunk kötelessége az olyan ele­meket, akik ostoba tudatlanságból, vagy egyenesen rosszakaratból bárgy.u kritikával iletik itthon maradt katonáinkat és vagy ne­vetségessé tenni vagy megvetésükkel sújtani. Mert az ilyenek egyenesen ártanak a mi kö­zös nagy és szent ügyünknek. Hangulntron­tók és annál veszedelmesebbek, mivel fele­lőtlenek.

Next

/
Thumbnails
Contents