Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

Szeged, 1915. március 20. DÉLMAG YARQRSZÁG. 5 IM-ind un t al am alkalmat! ankodn alk né v télén feljelentők a magasabb parancs noksácfoknál, sőt nem átall-anak egész-en a miuiszteriiuimg tolakodom. A legegyszerűbb dolog volna az ilyen névtelen följelentések fölött napirendre térni. Ámde (hadügyi közigazgatásnak nagy felelőssége tudatában mindem ilyen gyalázatos módon megtett feljelentést iis a leglelkdisiinereteseibben és a legkimólet1 emebből megvizsgál és büszkeséggel hangsuJyozzuk bogy -minden esetben negatív eredménnyél. (Egyetlenegy esetben sem igazolódott be, -hogy az itthon maradt parancsnokságok, csapatok és (intézmények összeállításában valami szabálytalanság történt volna. Kül-ömben mint minden téren, ugy itt is megvetendő a névtelenség. Akinek igazán tiszta és becsületes -a szándéka, annak nem lehet rá oka, lrogy a névtelenség mögé bújjék. A Dardanellák ostroma ujjra kezdődött. Konstantinápoly, március 19. A főhadiszállás jelenti: Déli féltizenkét órakor tizennégy egységes páncélos hajó tüzelést kezdett a Dardanellák ütegeire. Délután 3 órakor a páncélos hajók egy része tüzünk elöl viszszarvonuít, mig nyolc páncélos délután öt óráig folytatta a bombázást nagy időközökben. A Bouvet francia páncélos cirkálón kívül egy ellenséges torpedónaszád ,is elsülyedt. Egy Irressistible-tipusu angol páncélos hajó harcképtelenné vált. Egy CornvalHstipusu hajó megsérült és kénytelen volt a tűzvonalból visszavonulni. Ma délelőtt a Theodosiától nyugatra fekvő hajógyárakat és a torped.naszádok gyakorlóterét a Krim félszigeten hajórajunk egy része bombázta és felgyújtotta. Londonban most követelik az általános védköfelezettséget. Rotterdam, március 19. A Times mai száma feltűnést keltő vezércikkben követeli az általános védkötelezettség rendszerének Angliában való megvalósítását. A cikk abból indul ki, hogy az angolok a Neuvc Chapelle mellett eléri sikerekért 15.000 emberi vesztettek el, a-mi a Times szerint olyan nagyarányú veszteség, amely mindenkit a legkomolyabb aggodalommal tölthet el. A hirdetett nagy angol-francia offenzívának csak a kezdetén vágynák — irja a Times — és máris i'lyen arányú veszteségeket szenvedtünk egyetlen győzelem kicsikarásáért. Mi lesz később, amikor ujabb és ujabb tartalékokról kell gondoskodni és amikor azé lesz a győzelem, aki az utolsó tartalékokat fogja u harctérre kiildhetni. Nagyon szép, ha az angolok gondoskodnak a háború sebesültjeiről és ellátják a hátramar-dottakat és rokkantakat, azonban sokkal fontosabb volna az elpusztult katonák helyettesitéséről gondoskodni. A toborzó-bizottságok elnökei kivétel nélkül azt jelentik, bogy egyre 'kevesebben jelentkeznek a bizottságok előtt. Irlandban a toborzás Carson és Redmond minden erőlködése dacára csődöt mondott. IllllliSilll^lllllí Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Mii Várnay L. - könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) HÍREK 0000 1870. szeptember 21.*) — Charles Kingsley. — Halkan beszélj csak, — 'ki dalolhat akk-oj, Ha ott túl ágyúk torka mennydörög?! Figyeld, remegve, mit 'hoz minden alkony;:" Nem síp-szó az — halál-zúgás között! ... S mégis', —ott fenn tovább dalol a fenyves, Égerfa-erdőn kis pinty énekel, — Táncoló méhraj virágágyra repdes, Gyermek-csoport az uticán táncra, kel Sőt a Teremtés szövőszéke mellett A szent Anya is- sző-fon és' dalol: Sző — uj ruhát az összetépett földnek — S a csügged'önek uj reményt dúdol. S ha, — mig a Természet nyugalmat oszt, Valami dallam száll füledbe most: Enyhítő balzsamként vedd azt magadnak, S dalolj, — bár szánó könnyek fojtogatnak... Fordította: Zsoldos Benő. — Szabadságolt katonák behívása. Bécsből jelentik, bogy a hadügyminisztérium ugyanúgy, mint azt a -honvédelmi minisztérium már napokkal ezelőtt tette, 1915. április elsejére behívja mindazokat, kik a mozgósítás óta felülvizsgálaton voltak s- akik a felülvizsgálaton április elsején tul terjedő szabadságot kaptak. — Műtétek a robogó vonaton. Hogv micsoda feladatok megoldására kényszeríti az orvosokat a hadiesemények gyakran meglepetésszerű változata, élénken tűnik ki a máltai vonat főorvosának, Walzel,Péter d-r-nakés Eiselberg dr udvari tanácsosnak, a bécsi^ első sebészeti klinika vezetőjének együttesi előadásából. Árról van szó, bogy mi módon rendeztek be -és alkalmaztak a háború kitörése után nyomban egy műtőköcsit a robogó vonaton. Gyorsan kellett dolgozni. Gélszerű, az e célra épült különleges kocsi nem volt még kéznél, hiszen augusztus elején még a mozgósítás folyt. Walzel dr. és segédje, .fok dr. gyors elhatározással egy kéttengelyű árukocsira vetették magukat és ebben akarták „rögtönözni" a mütőkoesit. Negyvennyolc óra alatt alig jelentős költséggel készen volt a mü. -A padlóját linóleummal vonták be, oldalfalait báromszoros mázolással fehér olajfestékkel kenték be. A kocisszekrény közepére egv -faasztalt állítottak, amelyet szögvasakkal erősítettek le a padlóhoz. A hosszfalak mentén csapódó asztalkákat szereltek fel, amelyekre műszereket és miitőanyagot helyeztek e'l. Közönséges konyhaszekrény szolgált a műszerek elzárására. Az egyik sarokba töltőkályhát állítottak, a másikba pedig a de-stiliatort építették be, a melyre a legnagyobb szükség volt később. — Volt még egy rögtönzött mosókészülék ;is és egy világítási berendezés, amely borszszizzö lámpából és néhány aoetileo kézilámpából állott. Egy alkalommal a vonat közvetlenül a harctérről jövet Eiselberg dr. vezetése alatt százötven súlyos sebesültet látott el a legtökéletesebb sebészeti kezeléssel. Egyetlen ut alatt tizenhat súlyos műtétet végeztek narkózis alatt s nem egy amputálás győzte meg az orvosokat arról, hogy a vonat robogása és mozgása semmfiéle hátrányosSággal sincs a műtétekre. Bizonyos b-ogv az életveszélyes operációkat azokon az állomásokon végezték, aihol a vonat hosszabb ideig állott, sőt az is megtörtént, hogy nem engedték elindulni a vonatot addig, mig egy-egy ilyen operáció el nem készült. *) (A jeles költő ezt a versét /Eversleyben, 1870 iben, a francia-porosz háború alatt irta. ZS. B. — Kitüntetett szegedi csendőrök. Rizánszky Miiihály, Halász Károly, Pál István és Kiss Károly szegedi csendőrök, bátorságukért az első osztályú vitézségi nagy ezüst érmet kaptáik. — Biezi György csendőrségi számtvivő tiszthelyettest, hadnagy számvdvőne nevezték ki. — A 46-osok Hári Jánosa. Egy haditudósító irja az északi harctérről: /Negyvenhat os baka mesél a, roppant küzdelmekről. — Annyi szent, liogy hatvanszor annyian v.anak az oroszok, mint mi. Mit is beszélek, hatvanszor? -Százszor annyian is vannak, ugy, hogy egy emberre nálunk akár száz is esik. Éppen a mult hetekiben történt valami istentelen nevű galíciai faluban, hogy az ezredünkből össze vissza csak hetvenen maradtunk és akkor 'kellett az oroszok támadását visszavernünk. A főhadnagy ur tudta, hogy nagyon sokan vannak a -muszkák, azért mind a hetvenünk (között* 800—809 golyót osztott ki, azzal, h-ogy (amelyikünk csak egyet is hiába ellő a nyolcszáz golyóból, nem kap reggel szalonnát a menázsikiosztásnál. Mindannyian- fájintos lovak voltunk, -hát csak vártuk, hogy jöjjön a- muszka. Gyüt't is az, mint a csorda, valósággal ifelkete volt tőle a bav-as mező. No, mondok én a főhadnagy urnák, eresszük egy kicsit közelebb, mert ugy biztosabb -a- treffer. Mikor vagy -500 lépésre 'voltak, .akkor oszt niegin-ditottuk a mesterséget. Potyogott a muszka, mint a záporeső. Lehettek vagy tizenötezren, de az ötszáz lépésből egy fikarcnyit se engedtük őket tovább, csak szedtük le egyenkint őket. Mán délelőtt tiz- órakor hat méter magasan állt előttünk a lelőtt oroszok bullája, Ihát még délre, volt vagy kiét emelet magas a muszka csorda, amelyiket hetvenen leszedtünk a lábáról. Ugy dél tájban elkészültünk a tizenötezer muszkából vagy tizenkétezerrel, ngy, (h-ogy ebéd utánra osalk vagy háromezer maradt. , Jön! Jön I Kleinschmidt kapitány kaSandjai: március hó 22. és 23-án a Korzó-moziba. Jön! Jön!