Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

Szeged, 1915. március 20. DÉLMAG YARQRSZÁG. 5 IM-ind un t al am alkalmat! ankodn alk né v té­lén feljelentők a magasabb parancs noksá­cfoknál, sőt nem átall-anak egész-en a miuisz­teriiuimg tolakodom. A legegyszerűbb dolog volna az ilyen névtelen följelentések fölött napirendre térni. Ámde (hadügyi közigazga­tásnak nagy felelőssége tudatában mindem ilyen gyalázatos módon megtett feljelentést iis a leglelkdisiinereteseibben és a legkimólet­1 emebből megvizsgál és büszkeséggel hangsu­Jyozzuk bogy -minden esetben negatív ered­ménnyél. (Egyetlenegy esetben sem igazoló­dott be, -hogy az itthon maradt parancsnok­ságok, csapatok és (intézmények összeállításá­ban valami szabálytalanság történt volna. Kül-ömben mint minden téren, ugy itt is megvetendő a névtelenség. Akinek igazán tiszta és becsületes -a szándéka, annak nem lehet rá oka, lrogy a névtelenség mögé búj­jék. A Dardanellák ostroma ujjra kezdődött. Konstantinápoly, március 19. A főhadi­szállás jelenti: Déli féltizenkét órakor tizen­négy egységes páncélos hajó tüzelést kezdett a Dardanellák ütegeire. Délután 3 órakor a páncélos hajók egy része tüzünk elöl visz­szarvonuít, mig nyolc páncélos délután öt óráig folytatta a bombázást nagy időközök­ben. A Bouvet francia páncélos cirkálón kí­vül egy ellenséges torpedónaszád ,is elsü­lyedt. Egy Irressistible-tipusu angol páncé­los hajó harcképtelenné vált. Egy CornvalHs­tipusu hajó megsérült és kénytelen volt a tűz­vonalból visszavonulni. Ma délelőtt a Theo­dosiától nyugatra fekvő hajógyárakat és a torped.naszádok gyakorlóterét a Krim fél­szigeten hajórajunk egy része bombázta és felgyújtotta. Londonban most követelik az általános védköfelezettséget. Rotterdam, március 19. A Times mai szá­ma feltűnést keltő vezércikkben követeli az ál­talános védkötelezettség rendszerének Angliá­ban való megvalósítását. A cikk abból indul ki, hogy az angolok a Neuvc Chapelle mellett eléri sikerekért 15.000 emberi vesztettek el, a-mi a Times szerint olyan nagyarányú veszteség, amely mindenkit a legkomolyabb aggodalommal tölthet el. A hirdetett nagy an­gol-francia offenzívának csak a kezdetén vá­gynák — irja a Times — és máris i'lyen ará­nyú veszteségeket szenvedtünk egyetlen győ­zelem kicsikarásáért. Mi lesz később, amikor ujabb és ujabb tartalékokról kell gondoskodni és amikor azé lesz a győzelem, aki az utolsó tartalékokat fogja u harctérre kiildhetni. Na­gyon szép, ha az angolok gondoskodnak a há­ború sebesültjeiről és ellátják a hátramar-dot­takat és rokkantakat, azonban sokkal fonto­sabb volna az elpusztult katonák helyettesi­téséről gondoskodni. A toborzó-bizottságok elnökei kivétel nélkül azt jelentik, bogy egy­re 'kevesebben jelentkeznek a bizottságok előtt. Irlandban a toborzás Carson és Red­mond minden erőlködése dacára csődöt mon­dott. IllllliSilll^lllllí Az összes harcterek legjobb és legát­tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Mii Várnay L. - könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) HÍREK 0000 1870. szeptember 21.*) — Charles Kingsley. — Halkan beszélj csak, — 'ki dalolhat akk-oj, Ha ott túl ágyúk torka mennydörög?! Figyeld, remegve, mit 'hoz minden alkony;:" Nem síp-szó az — halál-zúgás között! ... S mégis', —ott fenn tovább dalol a feny­ves, Égerfa-erdőn kis pinty énekel, — Táncoló méhraj virágágyra repdes, Gyermek-csoport az uticán táncra, kel Sőt a Teremtés szövőszéke mellett A szent Anya is- sző-fon és' dalol: Sző — uj ruhát az összetépett földnek — S a csügged'önek uj reményt dúdol. S ha, — mig a Természet nyugalmat oszt, Valami dallam száll füledbe most: Enyhítő balzsamként vedd azt magadnak, S dalolj, — bár szánó könnyek fojtogatnak... Fordította: Zsoldos Benő. — Szabadságolt katonák behívása. Bécsből jelentik, bogy a hadügyminisztérium ugyanúgy, mint azt a -honvédelmi miniszté­rium már napokkal ezelőtt tette, 1915. április elsejére behívja mindazokat, kik a mozgósítás óta felülvizsgálaton voltak s- akik a felülvizs­gálaton április elsején tul terjedő szabadságot kaptak. — Műtétek a robogó vonaton. Hogv micsoda feladatok megoldására kényszeríti az orvosokat a hadiesemények gyakran meg­lepetésszerű változata, élénken tűnik ki a mál­tai vonat főorvosának, Walzel,Péter d-r-nakés Eiselberg dr udvari tanácsosnak, a bécsi^ első sebészeti klinika vezetőjének együttesi előadá­sából. Árról van szó, bogy mi módon rendez­tek be -és alkalmaztak a háború kitörése után nyomban egy műtőköcsit a robogó vonaton. Gyorsan kellett dolgozni. Gélszerű, az e célra épült különleges kocsi nem volt még kéznél, hiszen augusztus elején még a mozgósítás folyt. Walzel dr. és segédje, .fok dr. gyors el­határozással egy kéttengelyű árukocsira ve­tették magukat és ebben akarták „rögtönöz­ni" a mütőkoesit. Negyvennyolc óra alatt alig jelentős költséggel készen volt a mü. -A padló­ját linóleummal vonták be, oldalfalait bárom­szoros mázolással fehér olajfestékkel kenték be. A kocisszekrény közepére egv -faasztalt állítottak, amelyet szögvasakkal erősítettek le a padlóhoz. A hosszfalak mentén csapódó asz­talkákat szereltek fel, amelyekre műszereket és miitőanyagot helyeztek e'l. Közönséges konyhaszekrény szolgált a műszerek elzárá­sára. Az egyik sarokba töltőkályhát állítottak, a másikba pedig a de-stiliatort építették be, a melyre a legnagyobb szükség volt később. — Volt még egy rögtönzött mosókészülék ;is és egy világítási berendezés, amely borszszizzö lámpából és néhány aoetileo kézilámpából ál­lott. Egy alkalommal a vonat közvetlenül a harctérről jövet Eiselberg dr. vezetése alatt százötven súlyos sebesültet látott el a legtö­kéletesebb sebészeti kezeléssel. Egyetlen ut alatt tizenhat súlyos műtétet végeztek narkó­zis alatt s nem egy amputálás győzte meg az orvosokat arról, hogy a vonat robogása és mozgása semmfiéle hátrányosSággal sincs a műtétekre. Bizonyos b-ogv az életveszélyes operációkat azokon az állomásokon végez­ték, aihol a vonat hosszabb ideig állott, sőt az is megtörtént, hogy nem engedték elindulni a vonatot addig, mig egy-egy ilyen operáció el nem készült. *) (A jeles költő ezt a versét /Eversleyben, 1870 iben, a francia-porosz háború alatt irta. ZS. B. — Kitüntetett szegedi csendőrök. Ri­zánszky Miiihály, Halász Károly, Pál István és Kiss Károly szegedi csendőrök, bátorsá­gukért az első osztályú vitézségi nagy ezüst érmet kaptáik. — Biezi György csendőrségi számtvivő tiszthelyettest, hadnagy számvdvő­ne nevezték ki. — A 46-osok Hári Jánosa. Egy hadi­tudósító irja az északi harctérről: /Negyven­hat os baka mesél a, roppant küzdelmekről. — Annyi szent, liogy hatvanszor annyi­an v.anak az oroszok, mint mi. Mit is beszé­lek, hatvanszor? -Százszor annyian is van­nak, ugy, hogy egy emberre nálunk akár száz is esik. Éppen a mult hetekiben történt valami istentelen nevű galíciai faluban, hogy az ezredünkből össze vissza csak het­venen maradtunk és akkor 'kellett az oroszok támadását visszavernünk. A főhadnagy ur tudta, hogy nagyon sokan vannak a -musz­kák, azért mind a hetvenünk (között* 800—809 golyót osztott ki, azzal, h-ogy (amelyikünk csak egyet is hiába ellő a nyolcszáz golyóból, nem kap reggel szalonnát a menázsikiosztás­nál. Mindannyian- fájintos lovak voltunk, -hát csak vártuk, hogy jöjjön a- muszka. Gyüt't is az, mint a csorda, valósággal ifelkete volt tőle a bav-as mező. No, mondok én a főhadnagy urnák, eresszük egy kicsit köze­lebb, mert ugy biztosabb -a- treffer. Mikor vagy -500 lépésre 'voltak, .akkor oszt niegin­-ditottuk a mesterséget. Potyogott a muszka, mint a záporeső. Lehettek vagy tizenötezren, de az ötszáz lépésből egy fikarcnyit se en­gedtük őket tovább, csak szedtük le egyen­kint őket. Mán délelőtt tiz- órakor hat méter magasan állt előttünk a lelőtt oroszok bullá­ja, Ihát még délre, volt vagy kiét emelet ma­gas a muszka csorda, amelyiket hetvenen le­szedtünk a lábáról. Ugy dél tájban elkészültünk a tizenöt­ezer muszkából vagy tizenkétezerrel, ngy, (h-ogy ebéd utánra osalk vagy háromezer ma­radt. , Jön! Jön I Kleinschmidt kapitány kaSandjai: március hó 22. és 23-án a Korzó-moziba. Jön! Jön!

Next

/
Thumbnails
Contents