Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-19 / 68. szám

Szeged, 1915. március 19. DÉLMAG YARÖRSZÁG. Sorok a három főhercegről. Burg Ferdinánd halála alkalmából Félix Sülten, a Berliner Tageblatt legutóbbi számában a következő érdekes jellemképet festi: Egészen egyszerűen Burg Ferdinándnak hívták; és unokaöccse volt Ferenc Józsefnek; az elhalt trónörökösnek öccse és nagybátyja Ausztria leendő császárának, sógora és nagybátyja sok királynak és hercegnek. Azelőtt császári .fenség volt, Ausztria főhercege, az arany gyapjasrend lovagja, cs. és" kir. altábornagy. Azután egyszerűen Burg Ferdinánd, egy polgári rendű egyetemi tanár veje. Kedves és jószivii ember volt mindig. Három fiútestvér közül a legfiatalabb és utolsó, aki életben maradt. Egykor — nem isi olyan régen, alig tíz évié — ők hárman voltak a birodalom legragyogóbb hercegei. Szép, szálas férfiak, mint valami három sudár, fiatal fa. Semmi nyoma rajtuk ősrégi nemzetségek ernyedtségének. Csak ugy szikráztak az életörömtől. Az öröm felsugárzása látszott a vonásaikon, ha rájuk tekintett az ember. Az' ifjúság vihara zúgott orcájuk és homlokuk kiörül és kacagtak. De kitűnt, hogy nem: voltak annyira viharedzettek és ugylátszik, valami csodálatos, végzetes örökséget hordoztak vérükben. Károly Lajos főherceg, a: császár fivére volt az atyjuk, jámbor egyszerű ember, aki háromszor nősült meg, egyebekben pedig félénk volt, mint valami kis hadapród. Mikor aztán a császár egyetlen 'férfisarja, Rudolf trónörökös, a még mindig fel nem, fedett mayerlingi tragédia után a kapucinusok kriptájába szállott, Károly Lajos, fiai egész közel kerültek a trónhoz. De mind a három valami, sötét végzetnek esett áldozatul és egyikük sem élte végig életét. Ferenc Ferdinánd a talányszerü jellem volt köztük. Ottó főherceg ia legvadabb. Ferdinánd Károly a 'legszelídebb. Ottó főherceg halt meg elsőül, éveinek virágjában. Szép volt, mint valami ifjú isten; pajkos, makkegészséges, duzzadó temperamentum; nemesivérüségében nem volt megzabolázható és megfékezhető. ö volt a hamisítatlan herceg, ha igaz, hogy egy igazi: herceg az emberiség szépségálmának a megfest esités'ót; ábrázolja. Senkisem volt képes, ugy mint ő, puszta jelenlétével annyi fényt maga köré' árasztani. Sohasem volt máskép látható, mint ragyogóan derültnek. Ennek a világnak minden élvezetét látszott élvezni és elernyedés nélkül, mindig uj' élvezetekre készen. Ami szerelmi gyönyör a szerelmes, bájos 'Bécsben, kisarjadt, és, kilé•lekzett, azt mind felhörpinteni látszott és szomjúsága sohasem tetszett lecsillapultnak. Egy gyönyörű életen keresztül őrült irambari, rohant a íha'lál felé! Gyanutlanul és ebben a gyanútlanságában valami megiható tragikumtól körülvéve égett el a salját tüzében. Felejthetetlen. Láttam őt egyszer májusban, napkelte idején. Budapesten. Az emberektől még üres, az első hajnalpirtól megaranyozott utcákon keresztül jött, körülbugva és körülujjongva, cigányzenétől, — körülrajongva' katonabajtársaitól, akikkel együtt töltötté az, éjszakát. Igy ért a Lánchíd előtti térre. A Duna túlsó partján zöildszegélyu dombon a régi királyi vár emelkedett ragyogó homlokzatával a hajnali ködbe. Oda tartott az, ifjú herceg, mlessze megelőzve valamenynyit, csak a cigányprímás az ő csábos, daloló hegedűjével közel (hozzá. A többi muzsikus a prímás mögött, rniajd bajtársai csillogó csapata. Olyan volt, mint egy jelenet a reneszánsz derűs, fejedelmi napjaiból, eleven és eleven pompájában magával ragadó képe a túláradó létörömnek, amint igy haladt, fejét felvetve, szemével az égnek tekintve és üde szép arca ujjongó mosollyal élesen megvilágítva. Sokáig néztem utána, mikor áthaladt a hídon és érnek! kel és zenével és sarkantyupengéssel eltűnt. Ferenc Ferdinánd az, ifjúság derűjéből gyorsabban érlelődött meg, mind nagyobb komolyságra. Súlyos betegség támadta meg és a halál keserű fenyegetése lebegett felette, amikor trónörökössé lett. Elzárkózott, aszkétikus lemondásra adta magát, egy évet a nyílt tengeren töltött, az óceán tiszta levegőjén és meggyógyult. Azontúl megőrizte imagát magas hivatása számára. A többiektől; d zárkózottá n: élt az ő házasságában, elérhetetlenül és lényében kiismlerhetetlenüL Szilárdságot mutatott a ridegségig, alhol egyszer érvényesítette az akaratát. Nagy tervekkel látszott teltnek, a szélsőségig tettvágyónak. Semmi' sem . volt olyan bizonytalan, mint az ö szándékai, de semmi sem olyan megbízhatatlan, mint az ő kegye. Az egész birodalom' lábainál hevert, várt és reszketett azon órák elé, a mikor rányomja erre a birodalomra a maga bélyegét. Egyebet nem tudtunk róla, minthogy ritka erejű egyéniség. Ugy hittük, hogy kész mindent, ami eddig volt, türelmetlenül és haragosan felborítani. Az emberek nem voltak' egészen tisztában vele, vájjon szeressék-e, vagy féljenek tőle. És miivel ugy tetszett, hogy neg keresi a szeretterést, arra határozták el magukat, hogy félnek tőle. — Néha ői magát is izgatta az attól való lázas félelem, hogy sohasem lesz neki megadva, hogy megkezdhesse müvét; Ihal ál sejtelmek borongtak körüle. Mig aztán bekövetkezett az a szerajevói nap, amely sejtelmeit valóra váltva, Ferenc Ferdinánd életének oly tragikus végét vetette. Burg Ferdinánd, aki mint főherceg a Ferdinánd Károly nevet viselte, nemcsak külsőleg, nemcsak szőke fején, hanem egész lényében világosabb színezetű volt, mint két bátyja. Tulkarcsu és magas termetű, előkelően bájos és leányosan szende volt. A Burg-szinház iránti előszeretetén kívül más feltűnő szenvedélye nemi volt. Túlságos szívesen színészkedett, ha valamelyik szailon-szinpadon arra alkalom adódott. Akkor olyan komolyan vette a dolgot, mint minden dilettáns a maga kedvtelését és olyan becsületes volt, mint mindig és minden dolgában. Sonnenthalnál, akit a Burg-szinház összes1 művészei közül legjobban tisztelt, különböző szerepeket _ tanult' be, köztük — Wallensteint. Különös látvány volt a Habsburg-herceget a nagy rebellis maszkjában látni. Mint már a képeiről iis látható, ő volt a legfélénkebb és legcsinosabb Wallenstein, aki valaha szinpadon megjelent. Négy évvel azelőtt elvett egy polgári leányt, akit már régóta szeretett. Összes, méltóságairól készségesen tett le. Oly áldozat, a melyre abban az időben más vele egyenrangúak ;is körülbelül el voltak már szánva, kevésbbé ugyanazon indokokból, mint inkább valami csodálatos aggodalom és magárahagyatottság folytán, amelybe Ferenc Ferdinánd magatartása folytán és jövendő uraimától való félelmükben jutottak. Burg Ferdinánd csendben és békésen vált ki a császári családból, feltűnés és keserűség nélkül, szeJön« Jön! Vadászatok az északi sarkon. Jön! Jön! liden, barátságosan és jóságosan, amint az megfelelt az ő lényének. Az a kör/amelyből származott, Artstettenben látta őt utoljára. Amikor a meggyilkolt' Ferenc Ferdinánd és Hohenberg hercegnőt Artstettenbe vitték, hogy ott eltemessék, Burg Ferdinánd megjelenít PöcMarn kicsiny pályaudvarán. Senkisem szólította meg, senkisem vett jelenlétéről tudomást. Félre állott és magánosan követte a koporsókat, amelyeket égzengés és villámlások közepette vittek át á Dunán, a temetési menettel azután felkapaszkodott az artstettem várdombra, egyedül és utolsónak, messzire bátyja koporsója mögött, messzire a bánatos rokonok mögött, a nemesek és udvari hivatalnokok mögött, egészen utolsónak. Igy fejeződött be a mese a három főihercegről. Lembergből Bécsbe a harctéren át. Eisenstein Lipót, egy nagy ipari telep hivatalnoka, aki" végigélte Lembergnek az oroszoktól való megszállását, tapasztalatairól a következőkben számol be a Neue Freie Presse-nek: 'Négy hónapig- tartózkodtam orosz urail om alatt Lembergben. Többször nyílt alkalmam annak környékién is megfordulni és sok rémes képet 'láthattam. A falvak porrá égtek, miniden elpusztítva és kifosztva, a nyomor irtóztató. Drohobyczban is voltam. Ez a város nagyon sokat szenvedett. A főtéren nincs egyetlenegy sértetlen húz sem. Az öszszes üzletek fel vannak törve és kifosztva. Minden sarkon 'leégett házaik, a lakások kirabolva, a bútor szétdarabolva és összezúzva, Senkit sem. kíméltek meg az oroszok. A férfiakat legyilkolták, az asszonyokat és leányekfeü (pedig nneggyialáztátk. Tarkában ugy.anigy. Harminchat nő a megbecstelenitéstől betegen feküdt itt, sokan ugyanezen okból öngyilkosokká lettek. A Turkával határos petroleum-vidék azonban nem szenvedett túlságosan sokat. IA Lembergben való tartózkodás mindi kellemetlenebbé vált. A kémkedés miatt való letartóztatások, ia denunciálások napirenden voltaik. <Akinek módijában állott menekülni, az menekült, ibár az fölött© nehéz volt, Én végül engedélyt kaptam a Staniskiuba való menetelre aizzal az ürüggyel, hogy ott vitriolt kapok a petróleum raffinálásáhaz, Stanislaubam bárom hétig maradtam, mivel az e vidéken folyó heves csatározások matt továbbutazásra még csak gondolnom sem '.éhetett. Staniszlauban akikor egészen sajátságos viszonyok uralkodtak. lAz utcai jelző- és cégtábláknak szigorú büntetés terhe alatt orosz nyelvüeknek kellett lenniök. Távollevő üzlettulajdonosok üzleteit az orosz polgármester kinyittatta és az árukat eladatta; egyébként is minden módón azon volt, hogy minél jobban .megszedje magát, A 'lakásokat feiförRendkivü93 filmszenzáció! I Péntek, szombat és vasárnap | Rercdkivüfi filmszenzáeió ! A bűnös ember vére. Nagyvárosi bünügyi történet 3 felvonásban. — A főszereplő: a „Gólem" személyesitője. Előadások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve. H „Uránia"- színház U Rcndes heigárak.