Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-17 / 42. szám

Szeged, 1915, február 17. DÉXIMAGYARORSZAIG. 3 Vámuni-6 Németország és Ausztria­Magyarország között. Berlin, február 14. Az egyik 'legtekintélyesebb, kereskedel­mi irányú berlini politikai napilap a követ­kezőket 'irja fönti tárgyról: -A mostani világháború, mihelyt befeje­ződik, kereskedelem-politikái 'téren, különö­sen az egyes 'nemzetek egymás közti 'vonat­kozása szempontjából, teljes átalakulást -fog maga ütán vonni. Egyes országok azon lesz­nek, hogy a háboru előtt érvényben volt ke­reskedelmi szerződések ,ne éledhessenek fel újra; vagy lényeges változtatásokat fognak követelni, vagy pedig a kereskedelmi szer­ződés helyébe a legtöbb kedvezményit fogják kívánni, Ihogy a vámokat ne kelljen szerző­dések által megkötni. Ennek megfelelően a közgazdasági kérdések nagy szerepet' fognak játszani, Iha béketárgyalásokra kerül a sor. Ez különösen Oroszországgal szemben áll. Mert a cári birodalom katonai balszerencséje mellett lis „gazdasági felszabadulásról" áb­rándozik. „A külföld gazdasági igája alól va­ló felszabadulás" most a jelszó, amellyel gyakran találkozhatni az orosz sajtóban. Ho­gyan akarják ezt a célt elérni, az minden­esetre megmarad nyilt kérdésnek. Mert a külföldtől való télies függetlenségihez nem­csak az tartozik, hogy behozatalra ne szo­ruljon valamely ország, hanem az is, Iiogy külföldre való kivitelre se legyen utalva. Oroszország fantasztikus terveinek a beveze­tője az a törvényjavaslat, amelynek az a ren­deltetése, hogy a (Németországgal, Ausztria­Magyarországgal és Törökországgal való ke­reskedelmi vonatkozásokat újra szabályozza, helyesebben mondva mindenkorra megbénít­sa ott, ahol lehetséges. Uj vámtarifát tervez­nek az oroszok, amely a Németországból, Ausztria-Magyarországból és Törökország­ból beviendő árukra 100 százalékkal maga­sabb vámot róna, mint a többi országok cik­keire. Amennyiben ezek az áruk német vagy osztrák hajókon érkeznének, Oroszország a vámot még külön illetékekkel is emelné. Ettől a javaslattól azonban n'rics miit fél­nünk. Oroszország ugyanis nagyon 'jól tud­ja, hogy sok terméket, ami't a saját ipara nem tud előálllitani, a legolcsóbban Németország­ban kap, más szóval, hogy Németországot nem tudja nélkülözni. Ez a törvényjavaslat azokkal az ominózus vámpótlékokkal Német­országgal szemben 'sohasem fog gyakorlati alkalmazást nverni. Mit tervez Oroszország ezzel, meglehetősen átlátszó.. Mind több és több hang követeli a (Németországgal való kü­lön békét. Ha tényleg rákerül a sor ennek 'a tárgyalására.,Oroszország sem fog tullsokat adni akarni'. Ép azért legyen az uj vámtarifa, fegyver, amelynek fel nem használása a bé­két árnyalásoknál engedményt képviselhet. Helyes-e ez a felfogásunk vagy nem, az egyre megy, mindenesetre azonban sürgősen szükséges, hogy még idejekorán felkészül­jünk. A leghatásosabb eszköz, amellyel Orosz­ország ellen sikra szállhatunk, az, hogy mi­ként most katonai téren, ugy gazdasági té­ren is szövetségesünkkel váll-váll mellett áll­junk ki Oroszországgal szemben. Ha ez lehe­tővé válik, akkor egy 115 millió lakosságú és 1.21 millió négyzet kilométer terülletü zárt egység áll a cári birodalommal szemben. Ez több .mint Franciaország, Anglia és Olasz­ország együttvéve. Ily egységes gazdasági hat alommal szemben nem tud Oroszország oly érövéi fellépni, mintha Németországgal és Ausztria-Magyarországgal' külön-külön tár­gyalna és egyiket kijátszhatná a másik el­len. 'Hogvan létesíthető ilyen gazdasági kap­csolat Ausztria-Magyarország és Németor­szág között? Esetleg vámmérséklésre lelhetne gondolni a kölcsönös forgalomban. Ezzel azonban gyakorlatilag nincs semmi sem el­érve, mert ezekre a .leszállitott vámokra jog­gal tartanának igényt a többi államok is, a melyeknek még nem jártak le a szerződéseik és amelyek szerződéses alapon a legtöbb ked­vezményt élvezik. Ezzel a vámimérséklés illu­z'órussá válik s igy ez nem jöhet tekintetbe. Értékesebbnek látszik a vámunió. E mel­lett a gazdasági kapcsolat mellett nyilatko­zott a többek között a német birodalmi gyil­lés elnöke és a Berliner Tageblatt december 25-iki számában az osztrák országgyűlés el­nöke szállott sikra az „egységes vámterü­let" érdekében. Ezzel, teljesen eltekintve attól, hogy fo­kozottabb erőt képviselnénk a többi orszá­gokkal szemben, széles belső piacot terem­tenénk magunknak, amely mindkét állam ipa­rának javára volna. Fontos ez pedig azért, miivel a háboru után a világpiacon való ér­vényesüllés sokkal nehezebb lesz, mint az­előtt. Bár az angolok a cukrot, vegyi iszere­ket, festékanyagot s'tb.. amikre nagy szük­ségük van, ezentúl is nálunk fogja vásárolni, de az bizonyos, hogy az angol, a francia és orosz vásárló sok német és osztrák-magyar áruit fog mellőzni, ugy, Ihogy eleinte kivite­lünk az azelőttihez képest valószínűen csök­kenni fog. A kiszélesedett belső piac' kárpót­lás érte. Ha megszűnik a vámhatár, nem sej­tett lehetőségek adódnak mindkét birodalom számára és e nagy gazdasági területek ter­mészetes összekötő kapcsa: a Duna. Regens­burgtól Wienen és Budapesten át délre a mo­narchia határáig akkora hajóforgalmat fog közvetíteni, mint soha azelőtt. És ép itt fog lehetőség kinálkozni arra, hogy a dunai gőz­hajózás megerősödéséve! messzebb vidékekre is elhasson, olyanokra, amelyek nem tartoz­nak a vámunióihoz, de amelyek a háboru után politikailag közelebb fognak hozzánk állani, mint eddig. Igv nyílnak a vámunióvá! kap­csolatban távoli kiviteli alkalmak Európa dél­keleti részébe. Mekkora értékekről van1 szó Németor­szág és Ausztria-Magvarország vámpoliti­kai egyesülése által, kitűnik 'az alábbi' statisz­tikából : Bevitel Németországba a monarchiából: millió márka. 1910. 750 1911. 739 1912. 829 1913. 827 Kivitel a monarchiába Németországból: millió márka. 1910. 821 1911. 917 1912. 1035 1913. 1104 A be- és kivitel összértéke: (millió márka. 1910. 1580 1911. 1 1656 1912. 1864 1913. 1932 Főbb cikkek, amelyeket Németország Ausztria-Magyarországtól beszerez: millió márka. Tojás és baromfi 4 76 Barnaszén 69 Fenyőfa 48 Bőr' és szőrme 45 Árpa és maláta 34 Állat 23 Gyapjufonál 13 Olaj 12 Kőszén 10 Ausztria-Magyarországnak szállít Német­ország: anillió márka. Kőszén Gyapjú nyers Bőr, nyers bőr, szőrme Könyv Koksz Kátrányfestékanyag Fémfeldolgozó gépek Bőrcipő Thomasliszt 159 27 62 2-5 22 12 12 10 10 Kétségtelen, hogy a vámuinió létesülése esetén kölcsönös versengés fog kifejlődni és az átmeneti időben egyes iparágak bizonyára hátrányokat fognak szenvedni, de már a köz­nek nagy általánosságban kezdettől fogva haszna lesz "belőle. Különben nem szabad el­felejtenünk azt sem, bármennyire is fog szen­vedni kivitelünk a háboru utóhatásai által, Törökországba és aLevanteba fokozott lesz a két állam kivitele. Természetes, Ihogy a vámunió imtellet't naey nehézségek is fognak felmerülni. Ezek azonban nem olyan nagyok, ihogy a két ha­talom gazdasági egyesülésének a tervét meg­hiúsíthatnák. Ha mindkét részről meglesz a jóakarat, megtaláljuk a módját is* amely le­hetővé teszi a vámtarifa miegállapitásának és a vámbevételek elosztásának a differenciáit eloszlatni. A német-osztrák-magyar vámunió oly rendkívüli előnyöket nyújt mindkét félnek ugy közgazdasági, mint politikai tekintetben, hogy mihelyt csak lehetséges, föltétlenül meg kel­lene tenni az első lépéseket e téren. Kommentár nélkül és anélkül hoztuk a berlini lapnak ezt a cikkét, hogy bírálatába bocsátkoznánk. Ellenben meg vagyunk róla győződve, hogy ugy ipari, mint kereskedel­mi köreinknek szolgálatot tettünk vele és anyagot nyujtottunk áltála a gondolkodásra. Mert annyi bizonyos, Ihogy ilyen nagy hord­erejű kérdések megoldásán kétszer is, de még százszor is kell gondolkodni és hogy minden érdekelt körnek van jussa a hozzá­szólásra. A polgármester-választó közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután 4 órakor kezdődik a februári rendes közgyű­lés, amely iránt a polgármes'terválasztás nagyjelentőségű ügye miatt általános és iz­galmas érdeklődés nyilvánul meg városszer­te. A tárgysorozat negyedik pontja a polgár­mesteri állás betöltése, előtte a polgármester havi jelentése, interpellációk és indítványok lesznek. Minthogy azonban interpelláció és indítvány nincs, a polgármesteri jelentés pe­dig, amelyet Rack (Lipót, aljegyző szokott fel­olvasni, egyébként is arra jó, hogy a város­atyák szívélyes üdvözlések és kedélyes be­szélgetések után fogjanak a munkához, — "már aki hozzáfog — a közgyűlés a polgármester­választással kezdődik. Tudvalevőleg három városi főtisztviselő adta 'be a pályázatát. Leg­először Pálfy József dr. árvaszéki elnök, né­hány nappal utána Bokor Pál polgármester­helyettes és a pályázati határidő utolsó nap­ján, február 13-án Somogyi Szilveszter dr. főkapitány. A pályázókat a jelölő bizottság, amely szerdán délben ülésezik, jelöli és a je­lölés eredményét a közgyűlésen Cicatricis Lajos dr. főispán terjeszti be, A szavazás, mint rendesen, titkos és a választás megej­tésére az elnöklő főispán bizottságot küld k:i. Ha az első 'szavazásnál egyik jelölt sem kap­na abszolút többséget, az elnök uj szavazást rendel el, amelyen természetesen "már csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik az első választásnál több szavazatot kaptak. Természetesen telt ház lesz. Népesnek és előkelő közönségünek Ígérkezik a karzat, a hova csak belépő jeggyel lehet bejutni. A polgármesterválasztás' után újra vá­lasztják a központi választmányt. A tanács javasolja, (hogy a régi tagokat válassza meg uijból a közgyűlés. Taschler Endre, főjegy­ző Abauj-Tolnamegye átirata folytán a ma­gyar nemzeti állam továbbfejlesztése érdeké­ben a kormányhoz a következő fölirat küldé­sét javasolja: — Szeged szabad kir. város törvényha­tósága büszke örömmel emlékezik meg Ugy a' magyar katonáknak a harcmezőn tanúsí­tott hősiességéről s a legtisztább ihazaszere-

Next

/
Thumbnails
Contents