Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-17 / 42. szám

4 DÉLMAG YAROBSZAG, Szeged 1915, február 17. tétből fakadó, haláltmegvető önfeláldozásáról, mint az egész magyar társadalomban, an­nak minden rétegéten megnyilvánuló haza­fias áldozatkészségről s midőn e két tényező­nek egymást kiegészítő hatalmas munkáját fölemelt lélekkel elismeri, bizton reményit, hogy az a hősiesség és áldozatkészség igaz, szent ügyünk védelmére kihúzott fegyvereink diadalára vezet. ^ — De reményül és óhajtja a törvényiha­tóság azt is, hogv a nagy küzdelemben sziv­ben-lélekben együvé forrt egész magyar nem­zet részéről oly fényesen megnyilvánult haza­szeretetnek és önfeláldozásnak egv ezredév viharaival győzelmesen dacolt, alkotmá­nyunk megerősödése s nemzeti önállóságunk­nak és jogainknak minden irányban való ki­domboritása lesz az áldozatoktól vissza nem riadó magyar nemzet részére vérrel kiérde­melt eredménye s amidőn a magyar királyi kormányt ez irányban való közremunkálás­ra, fölirat utján, hazafias érzületébe vetett erős bizalommal kéri, egyszersmind kijelenti azt a készségét, hogy a kormányt e nagy és hazafias föladatának megoldásában minden­kor és a rendelkezésére álló minden eszköz­zel támogatni fogja. Lázár György dr. özvegyének nyugdiját az uj nyugdijszabályreiidelet alapján kívánja a tanács megállapítani. Lázár 32 évet töltött a város 'szolgálatában, eredményes és jelen­tőségében messzire kiiható munkásságát az­zal elhajtja a tanács ihonoráltátni, hogy ja­vaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amely sze­rint Lázár Györgyné nyugdiját 5600 koro­nában állapítsa meg és azt -8000 koronára egészítse ki. <eici»siia„BiiigiiiiaaoiagamMaiHiinaai:QEBiis Kukoricát is rekvirálhatnak, A földmivelésügyi miniszter rendelete.— Szegedre a következő miniszteri rende­let érkezett: A közélelmezési és az állatte­nyésztési érdekeit minden eshetőségre bizto­sítani óhajtván, felihatalmaztam az országos gazdasági bizottságot, hogy azoktól, akik felesleges tengeri készletüket felajánlják fo­lyó évi március l-ig nagyobb mennyiségű tengerit vásároljon. Felhívom tehát a terme­lőket, ihogy tekintettel az idő rövidségére, a községi elöljáróságnál haladéktalanul jelent­sék be, hogy milyen mennyiségű tengerit akarnak eladni az országos gazdasági bizott­ság részére. Az országos gazdasági bizottságot a m. kir. minisztériumnak a 610. sz. rendelete fo­lyó évi március l-ig az önként jelentkezőktől tengeriért a magánforgalomra nézve hatósá­gilag megállapított legmagasabj áraknál töb­bet, nevezetesen közönséges és lófogu, vagy kevert tengeriért mm. 27 koronát, a cinquan­tin florentini, putyi és fehér gömbölyű tenge­riért mm. 30 koronát fizessen. A megvett tengerit - az eladó egészséges minőségben, idő.szakiiag száraz morzsolt és rostált állapotban a rendelkezésre, adott zsá­kokban vagy esetleg nyilt fuvarban a 'eg közelebbi vasúti, vagy hajóállomásra szállít­va, akkor, tartozik átadni, amikor erre föll­hivatik. Á tengeri ára az átvételkor készpénzben, azonnal kifizettetik. Készpénzfizetés nélkül a tengerit az eladó nem köteles átadni. Min­den eladó köteles akkor, amikor tengerije már száraz és szállítható a községi elöljáróságnak ezt azonnal szintén bejelenteni. Ha az átvétel április vagy május havá­ban történik, a vételárhoz a közönséges és 16­fogu vagy kevert tengerinél havonkint 1 ko­rona, egyéb tengerinél havonkint 50 fillér többlet jár az eladónak. Amidőn az eladó készletek azonnali be­jelentésére a gazdaközönség figyelmét feíhi­vom, megjegyzem^ hogyha március l-ig ezen az utón nem sikerüli az egész szükségletet biztosítani, kénytelen leszek a kényszer-rek­virálást elrendelni, de nem a most megaján­lott kivételes árakon, hanem a hatóság által megállapított árak alkalmazásával s a rekvi­rálást az olyan tengeritermelő vidékeken fo­gom végrehajtani, ahonnét önkéntes eladásra aránylag kevés 'készletet jelentettek be. Felkérem ezt közhírré tétetni, az elöl­járóságokat pedig utasitani, hogy a bejelen­tésekről jegyzéket vezessenek, melyben fel­tüntetendő a 'bejelentő neve, a bejelentett mennyiség, a tengeri fajtája és a legközeleb­bi vasút vagv hajóállomás. Ez a jegyzék feb­ruár 28-án délután lezárandó és március 1-én az elöljáróság által közvetlenül hozzám fel­terjesztendő. A borítékon jelezni kell, hogy tengeri készlet bejelentés. Földmivelésügyi miniszter. A szegedi Szent-Egyesület évi jelentése. — Megemlékezés a háború halottairól. — (Saját tudósítónktól.) A zsidó Szent Egy­let, amely (kizárólag emberbaráti célokat szolgál, most jelentette meg 'beszámolóját a , mu'lt évről. Az évi jeffienbés igy emlékezik meg a háború halottairól: Kegyes szolgálatot teljesítettünk azon hős testvéreink körül, akiik ia (harctéren az igaz ügyért küzdöttek, ott megsebesülve ide­hozattuk és itt gondos ápolással sem (voltak megmenthetők. Megörökítjük itt ezeknek ne­veit: Lőwy Imre, 28 éves közös hadseregbeli hadnagy, Lőwy Adclllf, választmányunk ér­demes tagjának fia, fiatal erőteljes életét ál­dozta a hazáért, Steiner Bernát 22 éves köz­le gény is hozzánk tartozott, özvegy édes any­ja itt él közöttünk. Redner iHermainn, 23 éves közlegény és Ra.ppaport Sámuel, 35 éves tü­zér, galiciai származásúak, hozzátartozóik könnyei nem kísérhették utolsó írtjukra, mi vettük ezeket is testvéri szeretettel körül és részesítettük méltói végtísztességben. Lőwy Imrét 'családjának sirhelyébe' helyeztük örök nyugalomra, a többi hőeeiimk számára külön díszhelyet jelöltünk ki teímctőnklntek, a cin­tereui melletti, fákkal díszes részében. Ezen hely képezi majdan temetőnknek diszét és a háború után emelendő közös emlékkövük hir­detni fogja majd az ott nyugvó testvéreink vitézségét, egyben kegyeletes érzelmeinket dicső emlékük iránt. ,Megemlékeztünk iim azokról, akiik nyil­vánvalók előttünk." De hányan vannak a mi­eink közül, islkiik szintén életüket adták a nagy oól érdekében és nem tudjuk, hogy hősi lelküket hol lehelték ki, hogy melyik földiben szállottak síriba.. Szent kötelességünk volna °zien közelállóinkról is megeaniliékezni, de bíz­va abban, hogy a lesújtó hir, mely egyik-má­sikról érkezett, valótlannak bizonyul, íentart­bik azt magunknak e nehéz idők elmultáig. Bizonyára el nem mulasztjuk akkor és mes hatoljuk a módot ezen hozzátartozóink emlé­két is dicsőségükhöz méltóan megörökíteni. Egyesületünk hivatásának egy mátok kiemelkedő része a jótékonyság gyakorlása. Természetes, hogy a háború e téren is a szo­kottnál nagy bb feladatokat rótt a cbevrára. A háború elején bizonyos aggodalommal néz­tünk a válságos idők elé, attól tartva, hogy nom teszünk kénesek rendes serévezéstónkeu kivül — melyek a nehéz viszonyok következ­tében amúgy is felszaporodtak — a hadba­vonuló harcosaink 'családjait, a munkanélkü­lieket, a segélyre szoruló menekülőket és egyéb hadi célokat kielégítően támogatni. "De megnyilvánult az emberszeretet a társa­dalom minden rétegében, aki csak tehette, sietett a sok bajt ós nyomort, mely a háború nyomán támadt, ösilTapiítani, enyhítve ezál­tal saját lelki szorongását és fájdalmát a h$­boru eseményei fölött. A zsidóság megmutat­ta, sőt fényes tanújelét adta, hogy hü ma­radt ősi erényéhez, az áldozatkészséghez, ott vcll't az áldozatok terén mindenütt ós igy tör­tént, hogy nem járt nagyobb nehézséggel a clievra iránt támasztott igényeket kielégí­teni. Híveinknek támogatásában bizunlk a jö­vőre nézve is, amikor feladataink kétségte­lenül nagyolk lelszniek, mert tapasztalatból tudjuk, hogy miinél nagyobb a szükség, annál jobban megnyilatkozik a zsidó jótékonyság és áldozatkészség. Jótékonycélu (kiadása volt a Szent Egy­letnek 23978.64 korona, a menház fentartása 6801.93 koronába került, amihez a Szent Egy- 1 lelt 3812:82 koronával járult. A bevétel 85458.02, a kiadás 77,083.94 korona volt, tehát a pénzkészlet 19I5jre 8374.08 korona. Pénzse­gélyeken kivül1 téli, népkonyhai, közkórházi és egyéb élelmezésekre, gyógyszerekre, für­dőre és a temető gondozására fordították a legtöbb pénzt. Jó lesz megjegyezni: a közel 100,000 koronás költségvetéssel dolgozó egye­sülelt adminisztratív célokra mindössze 4657.57 koronát költött. Az egyesület élén Rosenfeld Nándor, villamos vasúti igazgató áll, a -titkári teendőiket Fuchs Vilmos végzi. -acfiBBaaDBHBaasiigasüasigiBaHHaElcaanBaassEi&siiaatgasaitaa Levé! Szegedre New-Yorkbóí. Hirschl Dezső, aki másfél év óta la'ki'k Newyorkban, Szegeden lakó szüleinek a 'kö­vetkezőket irja most: El sem képzelhetitek, Ihogy milyen néhéz itt a helyzetünk nekünk, hisz több nyelvet bí­runk. Elsősorban olvasni szoktam a magyar nyelvű lapokat, melyek természetesen foly­ton a mieink dicsőségéről irnak s igy jól esik olvasni, de alig tudom elhinni. Azután kö­vetkeznek az angol nyelvű amerikai lapok. Ezek folyton a semlegességet hangoztatják, de soraikból csak ugy ordit a magyar-osz­trák-német ellenszenv. Ha az ellenség győ­zelméről szól a jelentés, ugy ököl nagyságú betűkkel hirdetik és háromhasábos kommen­tárt .fűznek hozzá, részletesen leirva és kicif­rázva a megjósolt dicsőséget. A német la­pok kevés különbséggel ugyanazt Írják, amit már a magyar lapokból olvastam, persze né­met 'szájíz szerint. Hogy azután egy kicsit nevessek is, előveszem a SZERB (nagyszerb) lapot. Bizony azon van is mit nevetni. 'Olyan őrületes magasból beszél, mintha minden ba­bér, melyet ellenségeink szereztek, az ő fe­jét illetné meg. Szerinte — ha a jövendő Nagyszerbia akarta volna — már régen be­lehelte volna Berlint. (Budapest neki semlmi.) Dekát nem akar sietni, hiszen ráér. A biztos csak késihetik, de nem múlik. Hagyjuk sze­rényt a saját zsírján hiznü Igen természetes, hogv ilyen hírszolgálat után az igazságból a lehető" legkevesebbet tudjuk. S ha egy-egy nyugodt hangú levelet kapunk hazulról, ak­kor azt szentirásként mutogatjuk egymásnak és egynéhány éjjel nyugodtabban alszunk. Dél magyarországi fióktelep SZEGED, Kelemen-u. 11. Telefon 333. Sokszorosítások, másolások, irógépjavitások. Amerikai kellékraktár. Állaneró gé^iru tanfolyam.

Next

/
Thumbnails
Contents