Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-17 / 42. szám

300 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. február 10. Nyugaton nincs nagyobb esemény. Berlin, február 16. A nagy főhadiszállás jelenti: Az általunk St.-Eloinál elfoglalt an­gol lövészárkok ellen intézett támadásokat visszavertük. Ezenkívül nincsen különösebb jelenteni való. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a 'miniszterelnöki sajtóosztály.) •A VOGÉZEKBEN. Berlin, február 16. Londonból jelentik: A Vogézek hegységeiben vasárnap volt a mos­tani világháború legelső szuronyrohamra, me­lyet francia alpesi vadászok hótalpakon in­téztek a németek ellen. Két tisztet és negy­ven alpesi vadászt a németek körülfogták és megadásra szólították fel őket. A franciák azonban nem tettek eleget a felszólításnak, hanem a hótalpak segítségével tovább szá­guld-tak a meredek uton szuromyfszegezve a német állások ellen. A roham siralmasan végződött a franciákra nézve: egytől-egyig elestek. HOLLANDIA ÓVINTÉZKEDÉSEI A TENGEREN. Hága, február 16. A külügyminisztérium­ban ma reggel a német jegyzéknek a holland kormányihoz való érkezése alkalmából a kül­ügyi és a tengerészeti miniszter ta-nácsko­A német nagyvezérkar közili: Az üldö­zési harcok a keleit-poroszországi határ men­tén és a határon tul továbbra is igen kedvező lefolyásúak. Lengyelországnak a Visztulától északra eső részében rövid harc után elfoglaltuk B ielsk és Ploch helységeket. Mintegy ezer hadifogoly jutott a kezünkre. Lengyelországnak a Visztulától délre eső részében nevezetes dolog nem történt. A külföldi sajtó a legkalandosabb híresz­teléseket közli arról, hogy a németek a feb­ruár elején Bolimovtól keletre vivott harcok­ban mérhetetlen veszteségeket szenvedtek volna. Megállapítjuk, hogy a németek vesz­teségei e támadásoknál az elért sikerhez ké­pest csekélyek voltak. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A kelet-porosz német győzelem megünneplése. Berlin, február 14. A 'német csapa toknak kelet-poroszországi utóbbi győzelméből kifo­lyólag a főparancsnok rendelete alapján ma Berlinben az összes iskolákban szünetel az előadás. Az előadás helyett a szokásos isko­lai ünnepélyek tartandók, amelyeken a tanu­lókat -ki kell oktatni ennek a nagy győzelem­nek a jelentőségére. Késsel táborszernagy azonkívül elrendelte, hogy Berlin zászlódiszt öltsön. Német földön nincs orosz™" ~ ellenség. Berlin, február 16. A Vossische Zeitung haditudósítója jelenti a keleti harctérről: Stallupőnen és Virballen között helyenként ugy látszik, -mintha egész orosz századok le­vetették volna r-ulháikat, csizmáikat, hogy mentől jobban szaladhassanak. -Egy orosz üteg il-e van kaszálva, ebből egyetlen egy em­ber s egyetlen egy ló sem menekült. Ilyen a harctér itt. Es Edykuhnen városán keresztül éjszakának idején, zuhogó esőben daloló né­met csapatok vonulnak az orosz föld felé, vidáman énekelnék, ujjongnak, hogy a né­met birodalom -föildjén nincs orosz ellenség. (N. W. Journal.) zott a holllaindi gőzhajójáratők képviselőivel. A tanácskozás eredménye ismeretlen. A Han­delsbladed szerint a tanácskozáson rámutat­tak arrp, ihogy lehetőleg óvatosan íkell el­járni a tengeren és ha csak megpillantanak is egy tengeralattjáró naszádot, rögtön meg kell állni. CHURCHILL A TENGERALATTI HÁBORÚRÓL. Rotterdam, -február 16. Londonból táv­iratozzák: Churchill tengerészeti miniszter az alsóház ülésén nyilatkozott a németek vár­ható tengeralatti akciójáról és a közvélemény megnyugtatására kijelentette, hogy nem kell azt hinni, hogy ha a támadás szokatlan és kulturállanJhoz nem méltó is, ne lehetne el­lene sikeresen védekezni. — Bizonyos, hogy lesznek veszteségeink, — mondta a miniszter — de nem pótolhatat­lan veszteségek és a mi válaszunk sem lesz hatástalan. Mi eddig még nem tettünk kísér­letet arra, Ihogy az élelmiszerek bevitelét meggátoljuk. A semleges hajókat nem aka­dályoztuk abban, hogy közvetetten összeköt­tetést tartsanak fenn a német kikötőkkel és akadálytalanul átengedtünk német kiviteli cikkeket, -amelyeket semleges hajók szállítot­tak. A szövetségesek ujabb nyilatkozatot fog­nak közzétenni, hogy az ellenséggel tingeri hatalmuk egész erejét éreztessék. Przsrnysl fdríierafése. Stockholm, február 16. Az Aftonbladet egyik pétervári távirata mutatja, hogy az orosz lapok, amennyire a cenzúra engedi, élénken -foglalkoznak a szövetségesek uj o-f­fenzivájával, amelynek egyik célja, mint a Golos Moskvi irja, Przemysl felmentése. Az orosz lap másfél millióra becsüli annak az osztrák-magyar seregnek a nagyságát, mely német cs-aipatoikkal megerősítve, Przemys-l irányába menetel. Éhfifusz pusziit. Krísztiánia, február 16. Az Aftenposten­ne-k jelentik Pétervárról: A lengyelországi helyzetre jellemző a Novoje Vremja követke­ző cikke: — Igen nehéz helyzetbe jutott az a se­gitő-hizottság, amelynek élén Tatiana, a cár leánya áll. Ennek a bizottságnak feladata vol­na, hogy a teljesen elszegényedett és beteg menekülőket támogassa, ami most annál na­gyobb feladat, mert Varsó, amely a bizott­ság működésének központja volt, nem alkal­mas többé erre a célra. Lengyelország fővá­rosa az örökös megtámadta tás veszélye alatt oly rettenetesen szenved, hogy saját lakos­ságának élelmezését sem képes ellátni. A vasúti forgalmat nem lehet fentartani, az összes gyárak zárva vannak, aminek követ­keztében a gyárosok maguk is fogyasztók lettek. A Rnsskojc Vjedomosti ugyancsak Var­só helyzetéről ezeket irja: — Varsóban valóban kétségbeejtők az állapotok. A munka-nélküliség feltétlen ka­tasztrófára fog vezetni. Pusztító epidémiák dúlnak az egész városban. Az éhtifusz már számtalan áldozatot követelt. Ehhez járul, hogy az árak rendkiviii -emelkedtek, a sze­génység általános, a hatóságok t-eihetet-lenek. A vendéglőket és kávéházakat már kora dél­után bezárják. Bukaresti levél. A Bukarester Tagblatt a 'lap élén a kö­vetkező „titkos" orosz aktát hozza nyilvá­nosságra, amelyet még augusztusiban bocsá­tott ki az illetékes orosz hatóság: (Szám : 10437—14. Titkos.) Rendelet. Illetékes helyre érkezett jelentéseik sze­rint egyre szaporodnak azok a jelek, ame­lyek arra vaOlaraak, hogy Besszarábiában a románok között külföldi agitátorok állam­ellenes hangulatot szítanak, azzal a jelszóval, •hogy a mi román -alattvalóink sokkal rosz­sza'bb helyzetiben vannak mint a romániai románok. lAz agitáció -célja: a bcsszarábiai román­ság körében való oroszellenes hangulat fel­keltése. A hatóságok ismerik ezeket az •agi­tátorokat, 'valamint az általuk félrevezetett egyéneiket. Fenn áll 1 tehát az a veszély, hogy ez az -agitáció valamely megnyilatkozásiban esetleg kifejezésre jut. E-nn-ek minden eszköz­zel elejét kelll venni. (Mindazokat tehát,a-kiik gyanúsokká tet­ték magukat az által, hogy a 'b-essza-rábiaii ro­mánok 'helyzetét- illetcll-eg váiltozálsokat sür­getnek, valamint -azokat, akik egy ilyen irányzatot szimpátiával kísérnek, minden to váhlbli nélkül ártalmatlanná kell tenni és ijesztő példa gyanánt vagyonukat ell -kell ko­bozni. Minden egyes esetben jelentés teendő. Állami rendőrség III. o. Egy román pöliti'kus, aki -ezt az aktát nyilvánosságra hozta, a Bulkarester Tagblatt­ban leleplezését a következő sorokkal ki­séri: „Igy néz ki Oroszország jóakarata Ro­mánia iránt. Az egyik oldalon édes szavak és üres Ígéretek, a másikon gyilkosság és sar­c-olás, Va'lódi orosz Machhiavel'lizmus. Továb­bi kommentár ifeleslege^., sapienti sat. Csak azt a kérdést vetjük fel e barbár rendelet kap­csán, nem1 'lelkiismereti kötelességünk-e ro­mán testvéreinket az elviselhetetlen orosz iga alól felszabadítani?" A Bukarester Tagblatt szenzációs lelep­lezése Románia fővárosában kínos feltűnést keltett. Ferdinánd -király tegnap hosszabb ma­gánkihallgatáson fogadta Mirescu lezredest, a berlini román 'katonai attasét, aki két nap óta szolgálati -ügyekben Bukarestben tartóz­kodik. -Az attasé fontos közléseket tett a ki­rálynak a nyugati hadszíntér eseményeiről, amelyeknek a német -főhadiszálláson, sőt több izben a németek rajvonalába-n is személyes szemlélője volt. A román parlament -egyetlen ülése sem múlik el -háborús interpellációk nélkül A tegria-pi ülésen A. E. Cuza (akinek Ste­re Constantin állítólagos erdélyi útjáról szóló interpellációját közöltük) a következő ujabb kérdéseket intézte a miniszterelnökhöz: 1. Románia semil-egességén-ek -megállapí­tása óta ujabb e semlegesség megváltoztatá­sára vonatkozó esemény történt-e? 2. Gondoskodott-e a kormány arról, hogy •semlegességünkért megfelelő -előnyöket biztosítson R-o rná-n i án ak ? 3. Vájjon a kormány szigorúan betar­totta-e a koronatanácson elhatározott semle­gesség feltételeit? Több román lap az el-mult napokban egy felette -ostoba hírrel kedveskedett olvasóinak. Azt i-rtá-k, hogy a bukaresti német követ nem hivatalos uton osászára azon üzenetét tolmá­csolta a román miniszterelnöknek, hogy a mennyiben Románia -betörne Erdélybe, egyet­len román katona se jutna vissza hazájába. A hivatalos Viitorul a bukaresti rus-szofil sajtó ezen hiréjhez a következő megjegyzést fűzi: „Ez a hir annyi,ra a legeivakultabb fan­tázia birodalmába tartozik, Ihogy úgyszólván cáfolatra sem érdemes. Azon vége-hossza nél­küli kitalálásokról van szó, amelyek egy idő óta bizonyos napilapjainkban, sajnos, termé­keny talajra találnak". Német kézen PEoek és Bielsk*

Next

/
Thumbnails
Contents