Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-11 / 37. szám

3s»rkesztőség Kárász-utca 9. 1 T«lelttii«iai: 305. Egyes oám ára !• Sfiér. ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12'— negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egyhónapraK 2'40 ' Kiadóhivatal Kárász-ntea 9 Telefonszám: 81. Egyes szánt ára 10 OUér. Sieged, 1915. IV. évfolyam 37. szám. Csütörtök, február II. LEGÚJABB. Budapest, február 10. (Közli a miniszter­elnöki sajtóosztály.) Lengyelországban és Nyugat-Galíciában az általános helyzet nem változott. A Kárpátokban a harcok tovább folynak. Bukovinát egész a Szucsava folyóig megtisztítottuk az ellenségtől, amely némely helyen menekiilésszerüen visszavonult. A lakosság az előrenyomuló csapatainkat le­írhatatlan örömmel üdvözli. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A sajtóhadiszállásról jelentik: A len­gyelországi és nyugat-gaíiciai harctéren szü­net állt be. A keleti Beszkidekben és az Er­dős Kárpátokban, egész a román határig of­fenzivámk folytonosan tért nyer. Csapataink a németekkel egyiitt 500 kilométeres fron­ton eredményesen harcolnak. A Dukla-szo­rosban az ellenséges áttörés véglegesen meghiusult. Duklánál mindkét fél beásta ma­gát, a fejlemények ránk reményteljesek. A Pester Lloydnak nyilatkozott Skoda báró a magyar ágyugyárról, amely körül­belül júliusban elkészül és minden európai gyárral mérkőzhetik. Nem hiszi, hogy ellen­ségeink tüzérségi téren tartogatnának meg­lepetést. Mozsaraink utánzása legalább egy évet igényelne, tehát elkésne. Berlin: Zeppelin gróf kijelentette, hogy nagyarányú léghajócsaták valószínűtlenek. Dolgozik egy gépen, mellyel Berlinből Ame­rikába lehet repülni. Berlin: A császár becsületszóra szaba­don bocsátotta néhány napra Davidov fran­cia közkatonát, kit haldokló anyja látni kí­ván. Budapest: Szerbiában sok ellenzéki pol­gárt letartóztattak; azzal gyanúsítják őket, hogy merényletet készítettek elö a dinasztia ellen. Pasics miniszterelnök feleségével és lányaival Szalonikin keresztül Athénbe uta­zott, fél a szerb nép felháborodásától. Róma: A Tribunában Gandolfi képviselő irja: Olaszország április végéig okvetlenül semleges marad, addig a küzdő felek egyike fölénybe jut és akkor Itália lesz hivatott a béke közvetítésére. Bukarest: Dobos István magyar aviati­kus mult pénteken Cettinjében nyolc bom­bát dobott le, kettő a kaszárnyában meg­ölt tizenhat katonát és sokat megsebesített, két bomba az arzenál közepén és jobb szár­nyát robbantotta fel. Washington: Az amerikai szenátus elé javaslatot terjesztenek s felszólítják a sem­leges nemzeteket, vessék latba befolyásu­kat a háború befejezése érdekében. Budapest: A magyar és osztrák minisz­terek tanácskozása rövid megszakítással egész nap tartott. Az oceánok felszabadítása. Az oceándk tengeri rablója Anglia. Ha a szigetországot sikerül a németeknek elzárni, ugy a világnak tengeri rablóját elszigeteli és ezzel az oeeánokat fölszabadítja. Ez a leg­nagyobb, legdöntőbb eredmény a világhábo­ru során. Többször irtunk már a német tengeralatt­járók sikereiről. Senki sem remélhette, hogy a tengeralattjárók már az ír tengert is bi­zonytalanná tehetik. Tiz évvel ezelőtt egy tengeralattjáró ujabb tüzelőanyag fölvétele nélkül alig 500—600 tengeri mérföldet mehe­tett, a háború előtt már voltak olyanok, ame­lyek több mint 2400 tengeri mértföldet is meg tettek a viz alatt. Kétségtelen azonban, hogy a Iháboru alatt már olyanokat építettek, áme­lyek sokkal hosszabb útra is képesek. A né­metek ugyanis a túlnyomó tengeri hatalom­mal szemben kénytelenek tengeralattjáróik képességét fokozni, mert csak Így vehetik föl a harcot. Amig ugyanis a tengeralattjárók esak az északi tengeren és a csatornán mű­ködtek, nem sokat árthattak az an^ol hajó­zásnak. Az angolok ellen komoly támadást csak az Atlanti-Oceánon és a világforgalom felé eső nyugati partokon lehet intézni. Hoz­závéve ehez a déli és északi parton működő tengeralattjárókat, Angliát körös-körül egész partvidékén nyugtalanítani lehet. Természetes, hogy az ilyen vállalkozás, mint amilyenbe a német tengeralattjárók az ir tengeren bocsátkoztak, még mindig a leg­nagyobb vakmerőség. Mert a viz alatt mégis csak korlátolt távolságra mehet és lassabban is halad, igy tehát amikor nagy veszély nem fenyegeti, kénytelen a viz fölött menni. A viz fölött pedig nagyon gyönge az ellentálló ké­pessége. A hajók elfogása szintén a legna­gyobb bátorságot követeli. Ez időbe is ke­rül és hogy mit jelent az ellenséges hajóktól hemzsegő tengeren, azt mondani sem kell. Mindenesetre az a leglényegesebb kérdés, liogy a német tengeralattjárók mily távolság­ra képesek az angol kereskedelmet megza­varni Ez természetesen az erre alkalmas ha­jók számától és attól függ, vájjon sikerül-e az angoloknak ez ellen védekezni. Ha ele­gendő ilyen tengeralattjáró van, amely kimé­let nélkül támad, nagyon elképzelhető, hogy az angol kereskedelem széles körben meg­akad. S ez az eredmény messze túlhaladná a német-angol tengeri háború hatásának jelen­tőségét. Ugy hatna az egész nem angol em­beriségre, mint egy fölszabadító cselekedet, mint annak a reménynek a jele, hogy a ten­ger most már nem lesz egyetlen monopolista rabló és kizsákmányoló területe és hogy az Óceán hullámairól a jövőben mindenki felé egyenlő jog int. Távol vagyunk attól, hogy vágyainkat összetévesszük a valósággal. Ezidő szerint csak az a tény, hogy az angol kereskedelmet bizonyos terjedelemben a tengeralattjárók fe­nyegetik; nemsokára talán az angol tengeri csapatszállításokat is ugyanez a veszély fog­ja fenyegetni. De ha ez nem szakítja is meg Anglia tengeri útjait, olyan népnél, amely életszükségleteinek kétharmadát a tengeren át kapja és hadifölszerelésének nagyrészét is Amerika szállítja, már az eddigi veszteség is annyi gondot és aggodalmat okozott, ihogy a németek meglehetnek elégedve az eredmény­nyal. Mert minél több a sikerült támadás, an­nál nehezebb a lehozatal és azonfölül a biz­tosítási dijak emelkedése is fokozza az élel­miszerek drágulását. Az angol nép, amely ed­dig kényelmesen hátradőlve karosszékében, a néző szerepét játszotta a világ tiizvesze­delménél, most legalább kap valami izelitőt, habár közvetve is, a háború borzalmaiból, a melyek Európát pusztítják. Ezzel elhárulna a béke legsúlyosabb akadálya: az angolok­nak az a szándéka, hogy a háborút addig foly­tassák, mig középeurópai államok gazdasá­gilag és politikailag megsemmisülnek, ipari­lag tönkremennek és igy íölbomlanak. Tehát a békének legfőbb érdekei fűződnek ahoz, hogy a tengeralattjárók minél hatásosabban miiködjenek. A NÉMET NAGYVEZÉRKAR KÖZLÉSE. Berlin, február 10. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszintér: Csapataink az Argonneokban, a Vogézek nyugati lejtőjén, Ban det Saptnál és a Hirzbachi erdőben el­ért kisebb sikerein kiviil rimes jelenteni való, Keleti hadszintér: A kelet-poroszországi ha­táron folyó egyes, külön ütközetek itt-ott na­gyobb terjedelmű harcokká fejlődnek ki, le­folyásuk mindenütt normális. Lengyelország­ban a Visztulától jobbra és balra változás nem állott be. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) DRÁGUL ÁZ AMERIKAI GABONA­SZÁLLÍTÁS. Lyonból jelentik: Az amerikai gabona­szállítás dija ötven százalékkal emelkedtek. SVÉD LAPOK AZ ANGOL VISSZA­ÉLÉSEKRŐL. Stockholmhói jelentik: A svéd lapok éle­sen elitélik az angolok visszaéléseit a semle­ges államok lobogóival s azokat a semleges hajózás megsemmisítésének mondják. Epizód a Itmanovói ütközetről. A Neue Freie Préssé^bői vesszük: Zalay kapitány a Nádasdy-buszárok ez­redéből a háború kezdetén önként jelentkezett ismét hadiszolgálatra és most eltűnt. Még december 11-ről egy barátjának a következő levelet 'küldte: Kedves Barátom, ma reggel öt órakor huszárjaink irtózatos hurrával és gyalog ro­VM '*»•

Next

/
Thumbnails
Contents