Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)
1915-02-11 / 37. szám
3s»rkesztőség Kárász-utca 9. 1 T«lelttii«iai: 305. Egyes oám ára !• Sfiér. ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12'— negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egyhónapraK 2'40 ' Kiadóhivatal Kárász-ntea 9 Telefonszám: 81. Egyes szánt ára 10 OUér. Sieged, 1915. IV. évfolyam 37. szám. Csütörtök, február II. LEGÚJABB. Budapest, február 10. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Lengyelországban és Nyugat-Galíciában az általános helyzet nem változott. A Kárpátokban a harcok tovább folynak. Bukovinát egész a Szucsava folyóig megtisztítottuk az ellenségtől, amely némely helyen menekiilésszerüen visszavonult. A lakosság az előrenyomuló csapatainkat leírhatatlan örömmel üdvözli. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A sajtóhadiszállásról jelentik: A lengyelországi és nyugat-gaíiciai harctéren szünet állt be. A keleti Beszkidekben és az Erdős Kárpátokban, egész a román határig offenzivámk folytonosan tért nyer. Csapataink a németekkel egyiitt 500 kilométeres fronton eredményesen harcolnak. A Dukla-szorosban az ellenséges áttörés véglegesen meghiusult. Duklánál mindkét fél beásta magát, a fejlemények ránk reményteljesek. A Pester Lloydnak nyilatkozott Skoda báró a magyar ágyugyárról, amely körülbelül júliusban elkészül és minden európai gyárral mérkőzhetik. Nem hiszi, hogy ellenségeink tüzérségi téren tartogatnának meglepetést. Mozsaraink utánzása legalább egy évet igényelne, tehát elkésne. Berlin: Zeppelin gróf kijelentette, hogy nagyarányú léghajócsaták valószínűtlenek. Dolgozik egy gépen, mellyel Berlinből Amerikába lehet repülni. Berlin: A császár becsületszóra szabadon bocsátotta néhány napra Davidov francia közkatonát, kit haldokló anyja látni kíván. Budapest: Szerbiában sok ellenzéki polgárt letartóztattak; azzal gyanúsítják őket, hogy merényletet készítettek elö a dinasztia ellen. Pasics miniszterelnök feleségével és lányaival Szalonikin keresztül Athénbe utazott, fél a szerb nép felháborodásától. Róma: A Tribunában Gandolfi képviselő irja: Olaszország április végéig okvetlenül semleges marad, addig a küzdő felek egyike fölénybe jut és akkor Itália lesz hivatott a béke közvetítésére. Bukarest: Dobos István magyar aviatikus mult pénteken Cettinjében nyolc bombát dobott le, kettő a kaszárnyában megölt tizenhat katonát és sokat megsebesített, két bomba az arzenál közepén és jobb szárnyát robbantotta fel. Washington: Az amerikai szenátus elé javaslatot terjesztenek s felszólítják a semleges nemzeteket, vessék latba befolyásukat a háború befejezése érdekében. Budapest: A magyar és osztrák miniszterek tanácskozása rövid megszakítással egész nap tartott. Az oceánok felszabadítása. Az oceándk tengeri rablója Anglia. Ha a szigetországot sikerül a németeknek elzárni, ugy a világnak tengeri rablóját elszigeteli és ezzel az oeeánokat fölszabadítja. Ez a legnagyobb, legdöntőbb eredmény a világháboru során. Többször irtunk már a német tengeralattjárók sikereiről. Senki sem remélhette, hogy a tengeralattjárók már az ír tengert is bizonytalanná tehetik. Tiz évvel ezelőtt egy tengeralattjáró ujabb tüzelőanyag fölvétele nélkül alig 500—600 tengeri mérföldet mehetett, a háború előtt már voltak olyanok, amelyek több mint 2400 tengeri mértföldet is meg tettek a viz alatt. Kétségtelen azonban, hogy a Iháboru alatt már olyanokat építettek, ámelyek sokkal hosszabb útra is képesek. A németek ugyanis a túlnyomó tengeri hatalommal szemben kénytelenek tengeralattjáróik képességét fokozni, mert csak Így vehetik föl a harcot. Amig ugyanis a tengeralattjárók esak az északi tengeren és a csatornán működtek, nem sokat árthattak az an^ol hajózásnak. Az angolok ellen komoly támadást csak az Atlanti-Oceánon és a világforgalom felé eső nyugati partokon lehet intézni. Hozzávéve ehez a déli és északi parton működő tengeralattjárókat, Angliát körös-körül egész partvidékén nyugtalanítani lehet. Természetes, hogy az ilyen vállalkozás, mint amilyenbe a német tengeralattjárók az ir tengeren bocsátkoztak, még mindig a legnagyobb vakmerőség. Mert a viz alatt mégis csak korlátolt távolságra mehet és lassabban is halad, igy tehát amikor nagy veszély nem fenyegeti, kénytelen a viz fölött menni. A viz fölött pedig nagyon gyönge az ellentálló képessége. A hajók elfogása szintén a legnagyobb bátorságot követeli. Ez időbe is kerül és hogy mit jelent az ellenséges hajóktól hemzsegő tengeren, azt mondani sem kell. Mindenesetre az a leglényegesebb kérdés, liogy a német tengeralattjárók mily távolságra képesek az angol kereskedelmet megzavarni Ez természetesen az erre alkalmas hajók számától és attól függ, vájjon sikerül-e az angoloknak ez ellen védekezni. Ha elegendő ilyen tengeralattjáró van, amely kimélet nélkül támad, nagyon elképzelhető, hogy az angol kereskedelem széles körben megakad. S ez az eredmény messze túlhaladná a német-angol tengeri háború hatásának jelentőségét. Ugy hatna az egész nem angol emberiségre, mint egy fölszabadító cselekedet, mint annak a reménynek a jele, hogy a tenger most már nem lesz egyetlen monopolista rabló és kizsákmányoló területe és hogy az Óceán hullámairól a jövőben mindenki felé egyenlő jog int. Távol vagyunk attól, hogy vágyainkat összetévesszük a valósággal. Ezidő szerint csak az a tény, hogy az angol kereskedelmet bizonyos terjedelemben a tengeralattjárók fenyegetik; nemsokára talán az angol tengeri csapatszállításokat is ugyanez a veszély fogja fenyegetni. De ha ez nem szakítja is meg Anglia tengeri útjait, olyan népnél, amely életszükségleteinek kétharmadát a tengeren át kapja és hadifölszerelésének nagyrészét is Amerika szállítja, már az eddigi veszteség is annyi gondot és aggodalmat okozott, ihogy a németek meglehetnek elégedve az eredménynyal. Mert minél több a sikerült támadás, annál nehezebb a lehozatal és azonfölül a biztosítási dijak emelkedése is fokozza az élelmiszerek drágulását. Az angol nép, amely eddig kényelmesen hátradőlve karosszékében, a néző szerepét játszotta a világ tiizveszedelménél, most legalább kap valami izelitőt, habár közvetve is, a háború borzalmaiból, a melyek Európát pusztítják. Ezzel elhárulna a béke legsúlyosabb akadálya: az angoloknak az a szándéka, hogy a háborút addig folytassák, mig középeurópai államok gazdaságilag és politikailag megsemmisülnek, iparilag tönkremennek és igy íölbomlanak. Tehát a békének legfőbb érdekei fűződnek ahoz, hogy a tengeralattjárók minél hatásosabban miiködjenek. A NÉMET NAGYVEZÉRKAR KÖZLÉSE. Berlin, február 10. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszintér: Csapataink az Argonneokban, a Vogézek nyugati lejtőjén, Ban det Saptnál és a Hirzbachi erdőben elért kisebb sikerein kiviil rimes jelenteni való, Keleti hadszintér: A kelet-poroszországi határon folyó egyes, külön ütközetek itt-ott nagyobb terjedelmű harcokká fejlődnek ki, lefolyásuk mindenütt normális. Lengyelországban a Visztulától jobbra és balra változás nem állott be. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) DRÁGUL ÁZ AMERIKAI GABONASZÁLLÍTÁS. Lyonból jelentik: Az amerikai gabonaszállítás dija ötven százalékkal emelkedtek. SVÉD LAPOK AZ ANGOL VISSZAÉLÉSEKRŐL. Stockholmhói jelentik: A svéd lapok élesen elitélik az angolok visszaéléseit a semleges államok lobogóival s azokat a semleges hajózás megsemmisítésének mondják. Epizód a Itmanovói ütközetről. A Neue Freie Préssé^bői vesszük: Zalay kapitány a Nádasdy-buszárok ezredéből a háború kezdetén önként jelentkezett ismét hadiszolgálatra és most eltűnt. Még december 11-ről egy barátjának a következő levelet 'küldte: Kedves Barátom, ma reggel öt órakor huszárjaink irtózatos hurrával és gyalog roVM '*»•