Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-07 / 34. szám

Szeged, 1915. február 7. DÉLMAGYAROKS2ÁG. Küzdelem késhegyig a tengeren. Németország a világ legnagyobb tengeri hatalmát késhegyig menő harcra "hívta 'ki. A német nemzetet ugy akarják "hajszolni és kí­nozni, mintha közveszedelmes diavad volna. Anglia eldurvította a tengeri háborút, ame­lyet nemcsak a német birodalom és flotta el­len visel, hanem azok ellen is, akik részt sem vesznek a háborúban, az aggastyánok, nők és gyermekek ellen. Erre most felelet a Németország által 'ki­hirdeteti blokád, amely 'bizonyára nem lesz papiros-blokád. Ez a legkomolyabb valóság lesz, amelynek a legéhesebb lesz az áldozata. A német blokád Angliát a legérzékenyebb pontján fogja érinteni. Angliában csak na­gyon kevés ember élhet meg a felföldi termelés bői. Ott millió meg. millió munkás él, akiknek az élelmezése a legfontosabb társadalom-po­litikai kötelesség. Ha a néfnet tengeralattjárók majd elfoglalják állomásaikat és az angol ke­reskedelmi hajókat árustul elsülyesztik, ami­kor a felhalmozott készletek majd felemész­tődnek és beköszönt a kenyérinség, amikor majd az árak hallatlan emelkedése folytán az elégedetlenség terjed, csak két tehetőség következhetiik be: vagy a Végletekig élesedik ki a háború és akkor a döntésnek mihama­rabb be kell következnie vagy pedig az álta­lános gyűlölet össze fogja törni az Angliában uralkodó pártot, mely oly sok és nagy sze­rencsétlenséget zúdított az angol nemzet nya­kába. Az angol dölyfösséget ez a, blokád os­torcsapásként fogja érni. A szentírásban olvasható: ki miben vét­kezik, az által vész él. Angliának az a terve, hogy Németország és Ausztria-Magyaror­száz százmilliónyi népét éhen veszítse, a tör­ténelem legnagyobb gazsága. Németország most megadta rá a feleletet. A kiéheztetés­sel szemben hadd jöjjön a kiéheztetés, a pusz­títással szemben a pusztítás. Anglia ném fog­ja sem Németországot, sem Ausztria-Ma­gyarországot kiéheztetéssel térdre rogyaszta­ni. Jöjjön a harc — a 'késhegyig! A blokád jelentősége. A nemzetközi tengeri hajózás egyik ala­pos ismerője irja: Nagybritanniát és Írországot Németor­szág háborús területnek nyilvánította. A blo­kád kimondása magában foglalja azt a tilal­mat. hogy a blokirozott területekre bármi né­ven nevezendő szállítmány vihető legyen. Minden kísérlet, mely arra irányul, hogy a blokád ellen cselekedjék vagy azt áttörje, a fegyveres beavatkozást vonja maga után, Ilyen blokád alatt állott Kréta az ottani za­vargások idején. Hogy a semleges hajókat is érinti a blokád, az magától értetődik, mivel a blokád — és minden blokád — az összes hajózásra vonatkozik. Ha a német tengeré­szeti vezérkar hirdetményében a blokád szó nincs is benne, a hadszerü forgalmi tilalom arra vezet és ugyanazon következményekkel jár. Egy blokádnak az eredményessége meg­kívánja, hogy az effektív "legyen. Papiros, vagy elméleti nyilatkozat, mely szerint a for­galom ezen vagy azon a helyen 'tilos, nem blokád. Lényegéhez tartozik, hogy minden a blokád áttörésére irányuló kísérlet, fegyve­res erővel hatásosan vissza is legyen utasít­ható. A jelen esetre vonatkozóan a tengeré­szeti vezérkar Óvása bejelenti, hogy az illető terület meg lesz szállva német jármüvek ál­tal és hogy minden szállítást és forgalmat fegyveres erővel fog megakadályozni. Az Óvás a Reichsanzeigcr-ben megjelent korábbi Nyilatkozat kiegészítése és válasz az angol admirálitás titkos rendeletére, mélynek értelmében az angol hajók a veszélyeztetett területen semleges lobogókat használjanak. A nyilvánosan kihirdetett forgalmi tila­lomnak az angol és ir 'tengerre vonatkozóan kettős irányban van jelentősége. Először is ezen forgalmi tilalom révén a feltétlen és fel­tételes hadi dugáru közti különbség egyálta­lán nem jő tekintetbe, mert ott, ahol ilyen blokádot vagy blokádszerü eljárást alkalmaz­nak, a blokádot és a froga'lmi tilalmat megsze­gő hajó tekintet nélkül, milyen rakománya vagy melyik nemzethez tartozó, a hadi jog alá esik. Más irányban pedig a blokád ki­mondásának a hordereje abban áll, hogy ez­zel német részről nyiltati kijelentik, hogy az illető vizeken annyi a német hajó, hogy a for­galmi tilalom megszegését fegyveres erővel képesek megakadályozni. A nénietek Anglia elleni akciójának a hatása. Kereskedelempolitikai kiválóság irja e cí­men : Németország hivatalosan közzétette jogi álláspontját, melyet elfoglal, hmikor a Nagy­britannia és Írország körüli tengert, beleért­ve az angol csatornát is, e hó 18-tól kezdődő­ieg hadi területnek nyilvánít és minden e te­rületen találandó kereskedelmi hajót elpusz­títani szándékozik. A németek kényszerhely­zetben vannak, miivel Anglia a nem fegyveres lakosságnak szánt élelmi cikkeket is hadi dug­ómnak nyilvánította és minden iiyen ratoomá­nyü hajót elkoboz. Németország most ugyan­azt cselekszi, azzal a különbséggel, hogy azo­kat a kereskedelmi hajókat pusztítja el, ame­lyeket a háborús területnek nyilvánított ten­gerrészen talál. Régi népjogi alapelv, hogy az elkobzott hajót szükség esetén el is lehet sülyeszteni. Ez a szükségszerűség a németek­re nézve beállott, mivel tengeralattjárókat használ támadásainál. Németországnak ez az akciója igen nagy horderejű. A hatás természetszerűen azon tengerészeti eszközöktől függ, amelyeket Né­metország alkalmazásba vesz, továbbá a ke­reskedelmi hajókra való támadás sikerétől és Anglia védelmi eszközeitől. Azonban maga a blokádnak a közzététele és a németeknek ke­reskedelmi hajók ellen való támadása igen mély benyomást fog kelteni mindazon nem­zeteknél. amelyeknek hajói Anglia be­viteli szükségleteit eddig kielégítették. Anglia főleg gabona, "hus és muníció 'bevitelére van utalva, különösen Amerika részéről. Ha lesz hajó, amely megkockáztatja árunak Angol­országba való szállítását, azt csak oly felté­telek mellett fogja vállalni, ami a szállítást szinte "kalandosan fogja megdrágitani. A Szál­lítási díjtételek már most is oly magasságot értek el, aminőt azelőtt tehetetlennek tartót­A Gólem tünk. A szállítási dijaknak ez az enormis fo­kozódása, tniég ha a németek csak részleges sikereket érnek is él, a háborúellenes hangu­latot tetemesen fogja növelni, miután már ed­dig is mozgalmak vőltak és vannak az élelmi­és más szükségleti cikkek magas árai miatt. Lehetséges, ihogy Németország mostani radi­kális fellépése miatt a harci Ikedv Angliában átmenetileg megint fellobog, ám ha az élel­miszerek behozatala megnehezül és azok ára még a 'mostaniaknál is magasabbra szökik, a háborús kedv bizonyára le fog lohadni, sőt magának a hadvezetésnek a lehetősége is nagy mértékben fog csökkenni. Minél na­gyobb sikereket ér el rövidesen Németország, az elégedetlenség és kedvtelenség annál gyor­sabban és 'szélesebb körben fog terjedni. A német vállalkozás nehézsége az angol ten­geri hatalom nagysága folytán nem becsül­hető le, tény azonban, hogy a német tenge­részet eddig meglepő eredményéket ért él és ha a mostani akció is ilyen meglepetéseket hoz, az Angliával való tengeri 'forgalom egy­általán nem tartiható fenn tartósan. Magától értetődik, hogy Németország most Amerikával szemben ugyanabba a hely­zetbe kerül, aminőben eddig Anglia volt. Le­het, hogy a németek arra az álláspontra he­lyezkednek, hogy tekintettel lesz az amerikai lobogóra, ha Anglia ugyanúgy jár el. Való­színű, hogy Amerika és Németország között tárgyalások indulnak meg, amelyek folyamán Németország megértetheti a 'kényszerhelyze­tet és rámutathat az angol admiralitás azon visszaélésére, melyet a semleges lobogókkal akar űzni. Azon semleges országokra, amelyek An­gliát árukkal látták el, Németország terve ter­mészetesen nagy hátrányokkal jár. Ámde ugyanezek a semleges államok belenyugod­tak, habár nem is elméletileg, de gyakorlati­lag abba, ihogy Anglia megakadályozza őket abban, hogy Németországnak is árukat szál­lítsanak. Németország most Anglia fegyverét Anglia ellen forditja és ugyanezt cselekszi vele szemben, amit Anglia megengedett ma­gának Németországgal szemben: a kiéhezte­tés rendszerét alkalmazza, azzal a különbség­gel, hogy Németország él fogja a hajókai sü­lyeszteni, miután máskép nem1 segíthet ma­gán. A németek már eddig ís kiváló eredmé­nyeket értek el a tengeren és ha most csak részleges sikereket fog elérni, nagyban fogja zavarni és megneheziteni Anglia ellátását. A mit Angolország vetett, azt most aratni fog­ja. Izgalom Párisban. Genfből jelentik a Deutsche Tageszei­tung-nzk: Angliának a német tengeralattjárók által szándékolt blokirozása miatt az izgalom Pá­risban nő. A Matin azt "hiszi, "hogy ez maga után fogja vonni az élelmiszereknek Francia­országban való megdrágulását is, miután a ha­józási társaságok kevésbbé "hazafias érzüle­tüek. Clemenceau is kifejezi a drágulás fölötti! aggodalmát és a kormányt okolja, amely tul­nagy gondatlanságában erre az eshetőségre egyáltalán nem; tett előkészületeket. Angliának Franciaországgal való hajóösszeköttetéseit ér­zékenyen kell majd korlátoznia. Azt a kérdést intézi a kormányhoz, megtett-e mindent arra nézve, hogy élelmiszerek elraktározásával tá­vol tudja 'tartani Franciaországtól a fenyegető drágaságot.

Next

/
Thumbnails
Contents