Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-05 / 32. szám

2 DÉLMAGYARÖB8ZAG. Szeged, 1915. február 5. Nagy események előtt a nyugati harctéren. lovassági harcokhoz csatlakozón kisebb vegyes csapatosztagok csatározása folyt. A Bzura mentén, Sochacevtől délre az oroszoknak egy éjjel támadása az ellenségnek súlyos veszteségei mellett, összeomlott. Boíinovtól keletre támadásunk az ellenség heves ellentámadásaival szemben is előbbre haladt. A foglyok száma nő. A Kárpátokban néhány napja a német haderők vállvetve küzdenek az osztrák-magyar hadseregekkel. A szövetséges csapatok a nehéz, behavazott hegyi terepen szép sikerek egész sorát érték el. A legfőbb haí/vezetöség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Szemelvények orosz lapokból. Túlságos jelentőséget persze nem szabad nekik tulajdonítani, mivel nagy részük bizonyára az orosz közönség elkedvetlenedését akarja megszüntetni,, másrészt pedig bizonyos elkerülhetetlen eseményekre előkészitenii az oroszokat. A Novoje Vremja kitejti, hogy a szövetséges (hatalmak visszavonulásáról szó sem lebet, dacára annak, hogy az oroszok hősies módon harcoltak. Ellenkezőleg, azok a megerősítések, amelyeket a németek szünös-szüntelen kapnak, komplikálják az oroszok hadműveleteit. Ha általánosságban meg is tört a német offenzíva a hatalmas orosz falon, helyenkint azonban mégis sikerült a németeknek az oroszok sorait Varsó felé áltörniök. A Rjecs közli, hogy az oroszok a Ravkánál bírt állásaikat fölcserélték a Blonie mellettiekkel, mert ez utóbbiakat sokkal kevesebb erőkkel lehet tartani, A Golos Moskoy arról ad hírt, hogy az orosz előnyomulás Mlavánál német túlerőre akadt és megakadt, amiért itt rövid szünet várható. Szeimnellátbatólag inspirált az a híradás, amely a bukovinai helyzettel foglalkozik és azt erősiti, hogy az oroszoknak Bukovinában ismételt előnyomulása azt a célt követte, hogv ide erős osztrák-magyar csapatokat csaljon és ezáltal tehernusntesit.se galiciai és lengyelországi főerőit. Ezt a céljukat el is érték (?). mert a Bukovina' felszabadítására 400,000 (?) osztrák-magyar katona jött. Ezért aztán óz oroszok ezt a kóronatartományt ismét elhapvhatiák. A Rnsk'ia Vjedomosti-bari Odrynski Sergei, aki Lembergben járt. azt irh. hogv az orosz katonák egyértelműen dicsérik az osztrák-magyar harcosok bátorságát és hősiességét. Kérdésére azt felelték: „Erősek és nagyon iól harcolnak". A semleges államok joga' és a béke. Amsterdamból jelentik a Vossische 7Atung-nok: A brüsszeli Tyd közzéteszi Otht Pál, a-nemzetközi miunkásszövetség vezér titkárának a levelét, melyben többek közt ez áll: Az Unió 21 amerikai állama összeállított egy bizottságot, melynek elnöke Bryan. Ez a bizottság azt indítványozta, hogy az összes semleges államok üljenek össze kcnferenciá-ra a semleges államok ezen háború alatti jogai érdekében. Ez az ajánlat megérdemli az európai semleges államok részéről, nevezetesen Hollandia és a skandináv államok részéről, hogy kedvezően fogadják. Kétségtelenül pártolja a pápa is. Mint a vatikáni körökből hírlik, a pápa kész arra, hogy bármikor közbelépjen a béke érdekében. Diplomáciái nehézségek elkerülése céljából, nem fogja közbelépését diplomáciai irton felajánlani, hanem közvetlenül fog az érdekelt országok uralkodóihoz fordulni, hogy békeközvetitését felajánlja. Bécs, február 2. Katonai szakértő irja a Neue Freie Presse legutóbbi számában; A német tengerészeti vezérkar főnöke ma olyan hírt tett közzé, amely a legnagyobb figyelemre méltó. A Franciaországban augusztus és szepemlber havában vívott nagy harcok nem eredrényeztek döntést. Az októberi antwerpeni tóker sem döntötte el a harcot a (flandriai harctéren. A súlyos és véres harcok lényegi'eg elpihentek egv időre, mig decemberben ;s januárban a franciák megkezdették offanzivájukat. Döntésről azonban még mindig nem 'ehetett szó. A német fegyverek néhány fényes haditette által sem változott a helyzet, (gv, amint az a végeredmény szempontjából kívánatos volna. A franciaországi és nyugatrlandriai riely'etre jellemző a mái kommüniké: „különböző helyeken folyó tüzérségi harcokon ki'vül nincsenek fontosabb események". A tengerészeti vezérkar most azt jelenti, hogy Anglia számos csapatot és nagy menynyiségü hadiszert szándékozik Franciaországba szállitani'. Január 2-án vettük a hirt, hogv Angliában, -hat, egyenkint három hadtestből álló, ui hadsereget állították fel. Ez körülbelül fél millió katonára becsülhető. A háború kitörése óta Anglia 29,100 tisztet sorozott seregébe. Ugy az angol hadseregek erejét és legénységének, mint tisztjeinek baszná'hatós'ágát illetően sok oldalról merülhetnek fel kételyek. Azonban a francia hadügyminiszter a minap odányil átkoz ott, hogy az angolok készültsége minden várakozását felülmúlia. Mi ebből a túlzás és mi a valóság, egyelőre nem puhatolható ki. Németországnak azonban most az a feladata. hogv az angol ereknek á partraszálli+ását megakadályozza. Ezekkel az angol szállít Hiányokkal szemben Németország minden London, február l. A Daily Chroniele Flectwoodból kapja a jelentést: Hogy a német tengeralattjáró-szolgálat ép oly vakmerő, mint derék, azt nem kell külön bizonyítgatni. Ezt hallhatni az összes angol tengerészt! sztektöl. Ennek a megállapítása annál 'kellemesebb, mivel a német tengeralattjárók tisztjei ós legénysége mindig előkelően viselkedett. A Daily News egyik vezércikkében a többek közt ezt irja: Három angol hajónak a hmcashirei parton re ió e-1 sül vesztése olyan esemény, meh" elmélkedésre csábit. Az operáció fényes nanoai tői térti a nagv liverpooli kikötő egyik főkeresxerieliroi vonalán. Ezek a tengeralattjárók sokkai nagyobb -ut mfegiéteiére képesek, semm'nt azt a háború kitörése elélt gondoltok. Az a kérdés most. vájjon rcnde'kezjk-e Németország elegendő számú tengeralattjáróval, hogv sok veszéllyel egybekötött, kockázatos taktikáját végre tudja hajtani. Nem szartd elfelejtenünk azt sem. hogy az összes eddig eJsülvesztett hajók kicsinyek és lassú iárntuak voltak. Maguknak a tengerahttiárókuak is esekélv a menetgvorsaság'i és kis ágyukkal rendelkeznek s igy sHtbefőleg -nem igen okoznak kárt trvors és iólí felszerelt hatókban. Erre a konPnensre történő zavartalan csanntszáltítás egymagában ís elegendő bizonyíték. Ha azonban ezek a tengeralattjárók komolyabb formában ielentkeziuek, a gvorsiáratn zuzókhoz kell folyamodnunk. Az "t-olsn eszköz nedig az volna, hogv az angol kereskedelmi hajókat semleges lobogók alá helyezzük. Azok, akik a Dáciára vonatkozóan drasztikus eljárást ajánlanak és a nemzetközi kereskedelemmel szemben extréjn álláspontot foglalnak el. a te"gprelattiiár6kra való tekintettel vegyék c nézetüket revízió a'á. Egv tengeralattjárókkal való blokád a legközelebbi Háborúban esetleg megvalósítható. Ránk szigetbeliekre nézve emiek sokkal komolyabb direudelkezésére álló hadi eszközével fog fellépni. Ezek a hadi eszközök valószínűleg: tengeralattjárók, torpedónaszádok, a flotta, a léghajók és a tengerparti ütegek. Anglia az ő szállítmányait nyugati partjáról Le Havre-, Rouen-, Brest-, Nantesban rakhatja partra. A Calais-szoros legrövidebb irtja: Calais—Dover a szövetségesek birtokában van. Az Eszaki-tenger kereskedelmi hajózásának a Skótország köriili ut ajánlatos és óvják a francia északi és nyugati tengerpart 'megközelítésétől. Felette érdekes akciók ezek, amelyek a hadi tengerészetire várnak. Vájjon a Calais-szoros íorszirozásáról lesz szó? Az angol flotta ellenére lehetséges-e ez? Avagy célszerűbb, egyelőre a kisebb eszközökkel dolgozni? Oly kérdések ezek, amelyek hamarosan az egész világ tengerészetét fogják foglalkoztatni. Bizonyára nem a tengerészeti vezérkar 'esz az egyedüli, amely a legnagyobb figyelemmel fogia kisérui az angol szállítmányokat. Ugyanolyan mértékben fog ezzel az ügygyei a legfőbb hadvezetőség is foglalkozni. Nagv önérzetre vall, Ihogy a tengerészeti vezérkar elhatározását a nyilvánossággal közölte. Az angoloknak ugyancsak résen kell 'enniük, hogv az átlhajózásra szükséges hoszszu idő alatt ne szenvedjenek tol sok kárt a német, vállalkozási szellemtől. A néimteti tengerészet. ugv látszik, biztos, a dolgában. Vajtón a döntést német részről meg a tél folyamán 'keresik-e Franciaországban,, vagv nedlig tavaszra halasztiák. nz egyformán érdekelheti az angol áthaiózást. A ne^et terv, hogv az ellenség re jusson megerősitésekhez. Mindezek alawán se<t!hatő, hogv rövv-deven mozgalmas idő következik a francia, angol és talán a német tengerpartokon is1. Nyugatról tehát jelentőségteljes események vár1 hatók. menziói lentiének, mint bármely szárazföldi birodalomra nézve. A Timesből: Anglia népének nem szabad elfelejtenie, hogv a német tengeralatti háborúnak az a célja, hogy az angol lakosságot felizgassa és az. admiralitásnak nehézségeket okozzon. Azért szembe kell szállani minden kísértettel, mely arra irányul, hogy a közhangulatot az admiralitás ellen tiizeMe. A kereskedelmi halóknak oedig azt ajánl ia a tan. hogy vegyék tel a küzdelmei a tengeralattjárókkal, olyképpen. hogy teljes gőzzel gázoljanak rajtuk keresztül, vagv pedig ne engedelmeskedjenek a tengeralattjárók parancsainak, hanem iparkodjanak a legnagyobb gyorsasággal elmenekülni a harctérről. Kopenhága, február 2. A Politiken Vezércikkében ezeket irja: A tengeralattjárók u,i harca aggasztó érzést kelt a semleges országokban, mivel attól tartanak, hogy ez nehézségeket fog okozni a semleges hajózás számára. Magától értetődik, hogv a német flottától nem lehet rossz néven venni, hogy minden eszközzel iparkodik az angol kereskedelmet megbénítani. Elvégre Anglia ki akarja éheztetni Németországot és Németország felel erre. Csak az a kérdés, vájjon van-e Németországnak ez idő szerint elegendő ilynemű ereje, hogv az angol hajózás ellen1 irányuló intézkedései célt is érjenek. Hadifoglyaink helyzete Szibériában, Szabadka, február 2. Rövid néhány soros levelet irt Kertész Samu. a szegedi származású szabadkai kereskedelmi iskolai tanár Szibériából, ahol hadifogoly. A levélből azt az örvendetes dolgot tudjuk meg, hogy a hadifoglyok a nekik küldött pénzt hiány nélkül megkapják. De megtudjuk azt is, hogv Szibériában nagy !az olAnyó! rettegés a német tengeralattjáróktól.