Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-27 / 51. szám

Szeged, 1915. február 21. DULMAGYARQBSZAG, 5 Kornháber fogta el a bukovinai orosz vezérkart. •A szegedi tábornak, pilisi Kornháber AdoJif január hónapban ment el a harctérre és olyan páratlan bravúrt (hajtott végre, amelylyel igazolta, hogy egyik legkitűnőbb tábornoka a 'monarchiának. Kornháber altábornagy önállóan operált seregével Bukovinában és mint a haditudósítók jelentették, csapataink Radmtzbun elfogták a bukovinai hadsereg onnét menekülni már nem tudó vezérkari tisztjeit és az egyik tábornak önkezével vetett véget életének, hogy elkerülje a fogságba jutást. E hírt a budapesti reggeli lapok nem hozták feltűnő helyen, amiért ismént élénk vitatkozás folyt, liogy az orosz vezérkar tényleg fogságunkba esett-e. A kétkedők megnyugtatására álljon itt a következő nagyváradi tudósítás: Érdekes vendégei voltak tegnap éjszaka a nagyváradi pályaudvarnak. Magas, vállas, szőke emberek s zöldesbarna egyenruhájuk paszomántjai aranyosan csillogott be a perron homályába. Orosz vezérkari tisztek voltak, generálisok, akiket a Csernovic felé előnyomuló csapataink Radautz kútárában elfogtak. A pályaudvarra tegnap este Kolozsvár felől egy katonavonat futott be. amelyen 555 orosz foglyot vittek az ország belsejében, fekvő fogolytáborok felé. A foglyok Nagyváradon vacsorát kaptak s midőn elköltötték az éleit, a vonat vitte őket tovább valamelyik alföldi, vagy dunántuli városba, ahol a háború végéig tartózkodni fognak. Rögtön ezután egy másik íogolyszállitó vonat robogott be, amelyen 275 orosz katonát hoztak. A vonatíbói azonban most nemcsak szakálas, tenyerestalpas kaukázusi legények szálltak ki„ hanem hat előkelő katonatiszt is, akik szabadon sétálhattak a pérronon, aztán betértek az étterembe, ahol több fogásból álló vacsorát ettek. A tisztek a Radautzban elfogott bukovinai orosz hadsereg vezérkarának tagjai, akik eddig egy határvárosban voltak őrizet alatt. A tisztek között négy tábornok is van. halkan és nyugodtan beszélgetnek. Egy csöppet sem látszik rajtuk a bánat, amiért hadifogságba estek. A generálisok közül kettő nem ép fiatalember, egy pedig még egészen fiatal. Állítólag ez egy orosz nagyherceg, az orosz 'haderő egyik legkiválóbb, legzseniálisabb tisztje. Az elfogott vezérkar tisztjei megvacsoráztak, a vacsorához magyar bort ittak és a monarchia pénzével fizettek. Az állítólagos nagyherceg elővette a jegyzökönyvét és néhány percig feljegyzésekeket készített. Aztán a legidősebb generális felállt, erre az egész társaság kivonult és elhelyezkedett egy másodosztályú iküíön kocsiban. Hogy merre küzd és milyen erővel pilis] Kornháber csapataival, arról természetesen nem Írhatunk. Viszont azt közölhetjük, hogy a mint csapatai vezetését átvette, huszonnégyórán belii! éjszakai meglepetéssel, majd rohammal kiverte az oroszokat hegyi megerősített állásaikból. Ez a hihetetlen bravúr a hadvezetőség csodálatával találkozott, ugy, hogy Kornháber egészen önállóan operált tovább. Bukovinát kitűnően ismeri, mert gyermekkorát ott öltötte s a felesége Csernovic volt polgármesterének a leánya. Hihetetlen eréllyel vezette és vezeti csapatait s a szegedi fiuk tábori levelezőlapjai-kan rajongással irfiuk tábori levelezőlapjaikon rajongással irA román Brassó, február 25. (Kiküldött tmmkatúrsumktói.) A határláfogatáéból kétségtelenül meg lelhetett állapítani, bogy iRománlilával rálő viszonyunk barátságossá vált, 'Most már csak az érdekelt, begy mi idézte elő a román ellenszenves nép-hangulatot (mert a hivatalos körök a legsúlyosabb napokban! is 'kitartottak mellettünk!) megváltozását és miben nyilvánulnak a javunkra fordult körülmények. (Mert ahogy a határ őrzésről Ikövetkeztetni lehet a két állam hivatalos viszonyára, vannak bizonyos jelenségek, amelyek a népek szimpátiájáról is tanúságot tesznek. Mind a két körülményre vonatkozólag Brassóban lehet megtalálni legkönnyebben a feleletet. Ez az élénk határmenti város valóságos fokmérője a magyar-román barátságnak. Az erdélyi románság második Bukarestet iszeretne csinálni belőle, a székelység pedig erősen vigyáz a magyar nemzeti jelleg megőrzésére. És ott ez inem frázis; ott a magyar• nemzeti eszméért csöndes, de elkeseredett küzdelem folyik napról-napra és a hazafias lelkesedés állandó lobogása, történelmi időkre emlékeztető, nagyszerű tünemény. Aki volt már hosszabb ideig Brassóban, az tudja csak elgondolni, Ihogy a mostani világháborúban, a f ajokna k ebben a rémíts élethalál harcában, mennyire bevilágit a külpolitika Kháicszába is, a. Brassóban megnyilvánuló élet és hangulat. iA lakosság fele körülbelül román; a másik fele: székely és szász, A magyarság (mellettük persze a székely igazi, vérbeli magyarnak számút) abszolút. kisebbségben van. Mégis a székelyek megtudják őrizni itt a magyarság államalkotó felsőbbségét, a faji előkelőséget, az uralkodásra való hivatottság minden tekintélyét. A székelyek összetartanak, dolgoznak, tanulnak és a legnagyab b áldozatra képesek a magyarság érdekében. Egyszerű becsületesség, őszinte nyíltság lakozik a szivükben; a (honszeretet lángja lobog a szemükben és izmos karjuk szívesen fárad mindenkor a hazáórt.A székelyeik imádják az alföldi magyart és büszkék rá, ha őket magyarnak nevezik. (Mikor néhány héttel ezelőtt meglehetősen feszült volt külpolitikailag a 'magyar-román helyzet, akkor ez erősen éreztette hatását természetesen Brassóiban is. A székelyek Ösmerték ekkor az ottani románság érzelmeit, tüntető és gyakran kihívó viselkedésüket, mégis józan .mérséklettel fogadiák és győzelmünkbe vetett rendithetelen hitük energiát adott nekik arra, hogy a románokat kiábráneBtmaBaaaBBaaBBBBaaBBBaBBaBBBBaaBaaBBBisBBGBBaBBBBaa bosszankodás és kellemetlen kezelési költségek a házicsengő berendezésénél. elyísenoopefluttorl kapcsoltat a világítási hálózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható fonyó soma világítási vállalkozónál Kölcsey-utca, Wagner palota. határon. ditsák az irredenta törekvések keresztiilv illetőségéből, iÉs ekkor szerencsére megjött a nagy átalakulás. 'Mint fentebb emiitettem, először as arra kell kitérnem, bogy mi okozta ,a román közhangulat hirtelen megváltozását. Közvetlen oka ennek az volt, hogy seregeink győzelmes harcok utóm felszabaditották Bukovinát. A bukovinai sikeres lrarcok tehát nemcsak sztra.tégiai fontossággal bírtak, hanem politikailag is előnyös változásokat eredményeztek. (Az oroszok túlságosan kihasználták ugyanis bukovinai uralmukat és onnan fejtettek 'ki legnagyobb terrort ,a russzcfil akciótól aláaknázott Romániában. Szerencsére amilyen rossz katonák, épen olyan rossz diplomaták is, ezért végződött romániai kísérletük kudarccal. A bukovinai határról állandóan fenyegették Románia északnyugati részét. Mint emlékezetes, már határineati harecik is kivetkeztek ekkor és Oroszország azt játszotta ki ütőkártyának, liogy bevonul Erdélybe és három oldalról körülzárja Romániát. A közhangulat ekkor követelte, liogy Oroszország mellé álljanak, de az előrelátó lúvatalcs körök, meni engedtek álláspontjukból. Ez az oroszokat nnág jobban elkeserítette és a bukovinai románokat üldözni kezdték, (Először is Gerovszhy kormányzó betiltotta Bukovinában a román nyelv használatát; a román 1 apókat beszüntették, a kozákok pedig a lakosságot fosztogatták. Egy embert, akinél román újságot találtak, a nyilt utcán felkoncolták . 'A román lakosság ekkor menekülni kezdett (Bukovinából; sokan átszöktek (Romániába, mások pedig Erdélybe jöttek és a legnagyobb igyűlölettel emlékeztek meg az oroszok viselkedéséről. Brassóba isi érkeztek bukovinai menekülteik és az oroszok rossz politikája folytán, erős ellenmozgakim indult meg ia russzo.fikik kai szemb en ugy Erdélyben, mint Romániában. Az oroszok még ekkor sem tértek észhez és valóságos vérfürdőket rendeztek a román határnál elfogott szerencsétlen menekülőkikel. Sőt mikor látták, liogy Roímániát még ez sem képes semlegességéneik az ő javukra való feladására bírni, elhatározták — és annak idején ezt a félhivatalos „Viitcrul." ki is pattantotta, — <hogy nagyobb fegyveres erővel be fognak hatolni Romániába. Ekkor jött közbe, a mi bukovinai győzelmes elősnyomulásunk. Egymásután kényszer itettük az .oroszokat az elfoglalt helységek feladására, visszavettük Kotomeát, Ceeinowitzot; aztán felszabadult egész Bukovina, az oroszok futva menekültek és Románia egyszerre közeledni kezdett hozzánk. Hogy miben nyilvánul a. mostani román-magyar viszony barátságos jellege, arra legközelebbi cikkemben rátérek. (<h. i.) Adakozzunk az ingyentejre! BBBBSlBBBBBBIIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBPri Vendéglőben S MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN KÁVÉHÁZBAN CTT ISTVÁN FOszerkereskedésben • • • ^ " " " + ÓVAKODJÉK Csemegeflzletbew dUplaüialátaSÖrt.aZ UTÁNZATOKTÓL!!