Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-27 / 51. szám

4 DÉLMA G YARORSZÁ G. Szeged, 1915. február 27. Japán és China confliktosa. Berlinben híre jár, bogy előreláthatólag március elején bekövetkezik a szakadás Japán és China között. Eddig ugyan ez nem nyert hivatalos megerősítést ,de a két állam között levő krízis mai állásában el sem képzelhető u békés megegyezés. Amikor China özvegy császárnéja három1 évvel ezelőtt aláirta a maga és a kiskorú császár nevében lemondását, ediktornában, amely egyik legérdekesebb uralkodói okirat, annak a reményének adott kifejezést, hogy Juansikkui oly politikái fog követni, amely a birodalom északi és déli részét 'egyesíteni tudja és legszigorúbb szabálya az lesz, hogy a birodalom épségét megőrizze. A birodalomnak ezt az épségét, alighogy megalakult a köztársaság, megtámadta Oroszország. A négy európai állalmi által nyújtott nagy kölcsön csak azon (feltétel alatt volt keresztülvihető, Ihogy China elismerte Oroszország külön érdekeit Mandzsúriában, iMongolországban és Nyugat-Cihínában. Japán is csatlakozott a szindikátushoz, követelte azonban ő is külön érdekei elismerését. A köztársaság első évének végén, 1912. decemberben, alá keltett irni az oroszokkal a Mcngolországra vonatkozó jegyzökönyvet, amelyben ez az ország az Oroszországtól való gadasági függés viszonyába jutott. Ami azonban most történt, az minden eddigit felülmúl. A történetem talán még nem jegyzett föl olyan esetet, hogy béke idején egy nagy birodalommal szemben ilyen hallatlan követeléseket támasszanak. Londonból szinte kalandos dolgokat hallhatni egy további listájáról az igényeknek, amelyeket Japán szövetségesei előtt bölcsen elhallgatott. Ezek a követelések röviden micndva az egész China fölötti araimat jelentik. Japánon kívül senkinek sem szabad vasút- és kikötöépitésre és bányászásra jogot kapnia. A rendőrség, katonaság, és pénzügyigazgatás tanácsosainak a kinevezésénél Japánt előnyben kell részesíteni. A chinai fetgyver- és hadianyagszükségletnek a felét vagv Japántól kell megrendelni, vagy japán üzemanyaggal kell arzenált építenie, melyet japánok fognak ve-< zetni. Ebből is látszik, ihogy a tokiói kormány egész munkát végez. Angliát kigúnyolja, Oroszországot kineveti és egyáltalán nem törődik azzal, hogy Washingtonban mit szólnak ehhez a gyilkos erőszakossághoz, amely felborítja Kelet-Ázsia összes hatalmi viszonyait. Mert az Egyesült-Államok ebben a világháborúban, mint annyi más hatalom, érdekpolitika helyett hangulatpolitikái folytattak. Most Japán Anglia segítségével és savanyúan édes hozzájárulásával tőrt döf China szivébe, ugyanaz a Japán, amely az Unió legveszedelmesebb vetélytársa. Ennek dacára még senkisein hányja a Fehér háziból Angliának a szemére, amiért az szövetségese, Japán, az amerikai érzékenységen oly súlyos sebet üt. Ez az állapot azonban nem tarthat sokáig. Wilson, az elnök, már fogadta a chinai követet és biztosította róla, ihogy a két állam konfliktusát élénk figyelemmel kiséri. Ha március elsején csakugyan szakításra kerül a sor a két állam között és Ohina a sarkára áll, akkor bizonyára megérlelődik Amerikában Is az a belátás, liogy vége a hanguiatpolitikának és hogy meg kel! kezdődnie az érdekpolitikának. Parisban az államférfiak politikai csecsemők módjára Ítélték meg a (helyzetet, amikor azt hitték, hogy amikádó a becsületrend nagy szalagjáért lehetővé fogja tenni a franciáknak a Berlinbe való bevonulást. Hogy majd ugyanarra a fokra fogja sülyeszteni az ő japánjait, mint a többi érdekes és színes népifajokat, a kiket Anglia és Franciaország minden zónából felhajszol ágyutölteléknek. Annál nagyobb lehet most a szégyen és zavar. Az entente nem szállhat szembe Japánnal, mert nincs egy fölösleges emberük se, hogy a keletázsiai birtokaikat egy ellenséges Japánnal szemben megvédelmezzék, ráadásul Oroszország Japántól kap ágyukat és lőszert. Annál kevésbbá méhet azonban az entente Japánnal, mivel Ohinának a teljes leigázása az ententera nézve katasztrófát jelentene és mivel Anglia még csak nem is gondolhat arra, hogy Japán kedvéért az Unióval hadba szálljon. Igy csak annak a megkísérlése marad fönn, hogy kenetteljes erkölcsi prédikációkkal hasson Tokióra, Chinának pedig a török történelemből oly jól is mert bölcs tanácsokat, adja, hogy igy elvegye a konfliktus élét. Ámde kérdés, sikerülni fog-e ez? A japán államférfiak brutálisan haladnak a maguk utján és az ententera KeletÁzsiában könnyen várhat olyan összeomlás, amely ép oly borzalmas lehet, mint az Európában való vereség. Zürich, február 26. A Rjecs közli: Az amerikai követ Pekingben biztosította a kínai kormányt, hogy az Egyesült-Államok mindent el fognak követni és keresztül fogják vinni, hogy a japán-chinai konfliktust választott biróság elé kerüljön, mert az amerikai Unió semmi áron sem akar iháborut Japán és Kína között. Genf, február 26. Toulonból táviratozzák a párisi Newyork Herald-nak, hogy az Egyesült-Államok első és második hadilhajóraja elindult a Csendes-óceánra. IA Sanghaj előtt horgonyzó amerikai flottát a második hajóraj hat cirkálójával megerősítették. BQGsaaasii I sjj»l!»i!«ll«l 0' s bs jí3 s m e b5 hjlmi © íj MOZGO-SZINHAZ H gl telefon 807. jgj 0 © 0 Szombaton és vasárnap © Í 0 UJ Izgalmas kémkedési }§j 0 és katonai dráma.® 0 0 nn © 0 0 ® (A kék levél.) 4 részben. © 1 szerepet hedda | © a legszebb berlini művésznő játsza. © 0 0 0 1 HADI-HIRADÓ. i 0 0 0 0 0 5 Előadások 5, 7 és 9 órakor, ® © vasárnap 2 órától folytatólag jfj aj — gj 1 Rendes helyárak ® @©000®0000000@®s@ ZimoFiyi levél Belgrádról. Óvatosan bujkálva, a zimonyi Hunyaditorony körül járkálunk. Ez a környék legmagasabban fekvő pontja merészen, emelkedő kis dombocskán, alatta hullámzik a Duna, amely már visszatért medrébe. Farkasszemet nézünk Belgráddal, ránk merednek a Ralimégdán erődítései, kősáncai és megfigyelő tornyai. Szabad szemmel látjuk a híres várat, a mögötte fekvő városi parkot és Belgrád szivét, centrumát: a Terazziát, a belőle nyúló, hozzája simuló utcácskáikkal, aDunapartra ereszkedő úgynevezett magyar negyedet, a skupstina, hadügyminisztérium és gyalogsági kaszárnya környékét, majd lejebb a Száva-part külvárosait, gyári negyedét egészen a zimonyi ihidig. Belgrád teljesen kihaltnak látsÁ'k. Szünetelnek gyárai, egy-egy kémény mered csak az égnek, semmi füst, 'mintha nelmi dolgoznának, nem fütenének ebben a szomorú városban. A Kalimegdán csendes. Amióta energikus fellépésünk elnémította ágyúik torkát, csak egyszer-egyszer villan fel a srapnell, a mikor arra gyakran járó aeroplán jamkat próbálják siker nélkül lövöldözni. Távcsővel nagyszerűen látni, hogy az erődítések kőfalaiban és sáncaiban, amelyeket Belgrád viszszafoglalása után kijavitotjak ia Szerbek, micsoda rettenetes pusztítást vittek végihez, a legutóbbi ágy uh arcban lövegeink. Óriási rések tátonganak a falakon, egyegy megfigyelő torony helyét romihalmaz mutatja és kőtörmelék jelzi azt, hogy hol keresték, talán meg is találták tüzérségi pozícióikat ágyúink. Kalimegdán parkjának felénk eső részét kipusztították a szerbek. Hiányzanak a hatalmas tölgy- és cser-óriások, amelyeik a szerb főváros partját széppé és érdekessé tették. A városban hasonlóan jól látható a pusztítás nyomai. A Dunára ereszkedő úgynevezett magyar negyed kis házikái közül sok romokban hever, a szávaparti gyárváros, amelyet már a múlt évi ostrom is nagyon megviselt, leégett. Csupasz falak és kémények merednek az égre. A zimonyi vashíd mindkét part felé eső pillérei összeomlottak, csupán a középső gerendázat áll a helyén, széttépettem szétroncsoltam Megkeressük Belgrád főterét, ahol oly kedves napokat töltöttünk még december ötödikén is. Távcsövünk ugy mutatja a pusztulás e szomorú helyét, mintha csak pár lépésre állana tőlünk. A konak középső boltozata behorpadt s az uj konak felső elmeletei pedig egészen összeomlottak. A Moszkva-szálló erkélytdeniil, második emeletének roncsaival mutatja, hogy ágyúink szívesen keresték fel a szerb tisztek e pihenő helyét. György herceg valamikori tanyáját. A Balkán-szálloda teliegn ép, rombolások nyoma látszik azonban a postapalotán, a muzeumom a belváros gyalogsági kaszárnyáján és a hadügyminisztériumon. A színházat elkerülték gránátjaink, a skupstina kis, eldugott, alacsony épületét pedig nem tudja feltalálni távcsövünk a Dunára ereszkedő völgyes ut imíélyém Bátor repülőink felkeresték nemcsak Belgrádot, hanem Szerbiának több megerősített helyét, sőt egyik pilótánk elvizitelt Kragujevácba is. Ók beszélik a következőket: Belgrádban teljesn kihalt az élet. Még sokkalta kevesebb a polgári lakosság, mint a háború első szakában. Alig láttak légi útjaik alkalmával a szerb főváros utcáin embert. Helyőrsége egészen kics!. Csupán a tüzérség jelentékenyebb. Szerb ágyuk helyezkedtek el. nemcsak a Kalimegdánon, hanem a szávaparti gyárnegyed romjai és a kevés épségben maradt házak között is. A belgrádi helyőrség parancsnoka ugyanaz a Zsivkovics tábornok, aki Belgrádból hadaink elől megszökött, a vár parancsnok Gyukics alezredes, a polgármester pedig a régi polgármester: Nesztorovics.