Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-25 / 49. szám

Szeged, 1915. február 21. DULMAGYARQBSZAG, 5 A francia radikális szociálista párt kettészakadása. Nem váratlanul jömnek azok a párisi je­lentések, amelyek arról számolnak be, hogy a francia kamara eddigi kormány páríjában nugy a forrongás. Nem volt elkerülhető a sza­kadás, ihaesak fel nem akarta áldozni mint re­publikánus párt az áláását és jövőbeni jelen­tőségét. Poincaré kormánya nyilt támoga­tásban részesiti a köztársaság ellenségeit. A L'Homme linchainé egyik legutóbbi számá­ban CAemencau a köztársaság ellen folyó üzelmekröl igy panaszkodik: — A kötársaság ellenségei nem me­• rik nviltan az ország által támogatott re­zsimet megtámadni, afhelyett minden erejüket a parlament ellen irányítják ab­ban a iheiyes föltevésben, hogyha sikerül a kamarákat dfekreditálni, meg kell dől­nie a köztársasági rendszernek is. Azért a parlament ima inkább célpontja a re­akció támadásainak, mint bármikor Ezt a reakciót képviselik újságjaink, a melyeket minisztereink a mi költségün­kön tömegével osztatnak szét a fronton. Nern a rezsim, hanem a kormány lapjai ezek. Ez a különbség pedig fontos. Így ir Clemenceau. A parlamentet nem en­gedik Franciaországban szóhoz jutni. Azok­nak a pártcsoportoknak, melyek csak a parla­mentben gyökerezhetnek, előbb vagy utóbb szembe kellett szállniuk a kormány mai par­lamentellenes rendszere ellen, amely egyúttal köztársaságellenes is. Egy csoport képviselő­nek elszakadása a radikális szociálista párttól amely túlságosan alkalmazkodó, csak kez­dete annak a mozgalomnak, amelynek általá­nossá kell válnia, 'különben a köztársaság a legkomolyabb 'veszedelembe jut. Ugy látszik, hogy Caillauxnak Délameri­ká-ból való visszatérése adta meg ennek a mozgalomnak a végső lökést. Caillaux a na­pokban tárt vissza Franciaországba és legkö­zelebb a Sarthe dcpartementbeli választóke­rületébe utazik. A köztársaságiak között nagy a pártja és a mai rezsim ellenségei erősen támadják. Az uj pártala-kitás alapítására és irányzatára jellemző, hogy Godard is hoz­zája tartozik, aki Franciaország legújabb tör­ténetében érdekes szerepet játszott. Viw'ani egy tárcát ajánlott fel a fiatal képviselőnek abban a kormányban, melyet neki kellett vol­na megalakítania. Godard vállalkozott is, még mielőtt tisztában lett volna az uj kor­mány a programjával. Mikor erről tanácsko­zás folyt, Godard ugy találta, hogy az alakí­tandó kormánynak a hároméves szolgálati időről való álláspontja nagyon is homályos és hogy a hároméves katonai szolgálat eltör­lésére vonatkozó szándéka nem tiszta. Go­dard határozott nyilatkozatot követelt arról, miként szándékozik a hároméves katonai szolgálat eltörlésére vonatkozó feladatát meg­oldani. Ez juniusbau volt. Vivianinak le kel­lett mondania a kor'mányalakitásról és Go­dard érvei előtt meghajolnia. A Ribot-kor­mány egynapos epizódja után, amikor az a kamara első ülésén megbukott, Viviani újból vállalta a kabinetalakitás feladatát. Ez a fel­adat tudvalevően sikerült neki s az uj minisz­térium, mely még ma is kormányon van, a szalgálati idő kérdésén néhány semmitmondó frázissal túltette magát. A jellemes Godard nem kapott felszólítást, hogy belépjen a mi­nisztériümba, de megmutatja, hogy még ma is, ebben a mozgalmas időben, hü maradt elveihez, hogy azokat mint egyszerű képvi­selő is keresztül akarja vinni és ihogy a köz­társaságot meg akarja védeni a fenyegető veszély ellen. Köréje és Caillaux körül fog­nak a köztársasági képviselők csoportosulni. Godard az ő önzetlen magatartása és a imi­Jan Maltisz, .aki sok éven át tevékeny részt vett az ausztriai lengyel szociáldemo­krata mozgalomban, a háború kitörésekor Belgrádban dolgozott. Internálták, de sike­rült megszabadulnia i» fogságból és Bulgá­riába menekült. Az alábbi érdekes cikkben számol be élményeiről: IA háború kitörésekor több osztrák állam­polgárral együtt ,a belgrádi gimnáziumba zártak. iHároin hónap múlva, amikor Belgrá­dot kiürítették, tetszésünkre bízták, liogy megválasszuk tartózkodásunk helyét, az or­szág belsejében. 'Mivel tervein az volt, hogy megszököm, Kniaze.rácba kéredzkedtem, mely •csak 45 kilométernyire van a. bolgár határ­tól. Kniazeváeban nem zártak -el többé, ha­nem szabadon engedtek. Ez -csak elősegítette tervemet, de es-alk december 26-án sikerült megszöknöm. A szerb határőrök figyelmét kikerültein. iGyors elhatározássá], utolsó erőfeszítéssel összeszedtem magamat és néhány másodperc múlva a nagy, sürü bolgár erdőben voltain. Most már nem kellett félnem az üldözéstől; de ép jókor, mert a-z erőm teljesen kifogyott és a hóra rogytam, áliol egy ideig önkívü­letben feküdtem. Csak a hideg és a fagy térí­tett magamhoz. És a megfagyás-tól való féle­lem hajszolt tovább. -Kézz-el-lábbal (sőt hozzá meztelen lábbal, inert- a cipőm -talpa lesza­kadt) dolgoztam magamat át .a. siirü, hóval borított erdőn. Elveszítettem -az utat. Sürü! köd ereszke­dett és megfosztott attól a reménységtől, hogy tovább juthassak. Nem telhettem egye­bet, minthogy -itt töltsem a-z éjszakát és be­várjam a reggelt. De mivel már az erdőben farkasszemeket láttam, amelyek szentjános­bogárként fény-lettek felém, tudtam, hogy veszedelem fenyeget. Gyönge voltam ahoz, liogy magas ifára másszam, egy kisebb -fát kerestem, amelyre fölkapaszkodtam. Az ág azonban letört alattam és a hóba estem. Nem maradt más hátra, minthogy fekve marad­jak. De hogy legalább a .farkasokkal1 szem­ben a hátamat megvédjem, -egy sürü tüskés bozótot kerestem, amelyhez támaszkodtam. Borzalmas éjszaka Iv-árt, rám. Kimerültem, félig megfagyva, nedves, mezítelen lábbal fe­küdtem a havon és vártam a farkasok láto­gatását. (Mindenre elkészültein, elővettem .a revol­veremet és vártaim a bekövetkezendőket. Nem tudom, mióta feküdtem már ott, amikor egy pár vikingéi szemet jlá-tta.m meg. (Nyomban utána egy másik, azután még több és végül az ötödik pár szem bukkant föl. Lövésre ké­szen vártam a támadást. Amikor három lé­pésnyire közeledték, tüzeltem, Csak egy bu­kott föl, -azután a legközelebbi re főttem, amire a fénylő szemek eltűntek! Most már rejtekhelyet kerestem magamnak arra -az esetre, ha a. farkasok ismét megtámadnak, mert már csak három töltényein maradt. • • • fii I fl ' bosszankodás és kellemet­11 fű Üli SS ,en kezelési költségek a II Ilii I? llHiBilll házicsengő berendezésénél, lu lUUUu iseiilnliltiri • B Hasasai BKDBWBTOta kapcsoltat a világitási há­lózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható FONYÓ SOMA világitási vállalkozóná' Kölcsey-ufca, Wagner palota. niszteri tárcának az elutasítása által nagy tekintélyre tett szert a tisztességes politiku­s-ok előtt, akik annál élénkebben becsülik meg az ö bátorságát, mivel imég fiatal és már poli­tikai pályájának a -kezdetén inkább eldobta magától a legmagasabb politikai kitüntetést, semmint elveit megtagadja. Végre szürkülni -kezdett és hajnalodott; megmenekültem, Legnagyobb örömömre új­ra .megtaláltam az elveszített utat. Nemso­kára -egy bulgár paraszttal találkoztam, aki kunyhójába vezetett, ahol nagy tüz égett. Le­vetettem átázott, ruhámat és a tüz mellé fe­küdtem. Estefelé hazajött a fia és a -legköze­lebbi faluba vezetett. iAz ottani vendéglőben két bolgár tiszttel, egy hadnaggyal és egy őrnaggyal találkoztam, akik érdeklődéssel fogadtaik és a legnagyobb 'vendégszeretetben réíz-esitet-tek. Bőséges vacsora után ágyba kerültem. A hadnagy már korán reggel az ágyamnál volt és meghívott, hogy menjek vele a faluba, az állomáshelyére. Miután a •lábam -megfagyott és a fáradtságtól nem tudtam menni, a hadnagy a számomra is lo­vat rendelt. Eöltettek a lóra és miután el­búcsúztunk a barátságos paraszt-októl, együtt lovagoltunk he á faluba. Ezt a lovaglást so­ha el nem felejtem, mert az -ottani környék pompás, regényes hegyvidéke olyan gyönyö­rű volt, hogy egészen megfeledkeztem hely­zetemről és fájdalmamról -is. Egy katonai ál­lomáson bolgár katonák teát. főztek a szá­munkra, ami ibirkatiiróval pompásan ízlett. Cs-a-k délután érkeztünk meg A.-ha, ahol a vendégszerető hadnagy egy szállodába vitt ós mindenben 'gondoskodott rólam. Három napig maradtam -ott és annyira kipihentem magamat, h-ogy -lassan járni tudtam. Onnét -Belogradri városiba érkeztem, ah-oil a katonai -parancsnokságnál kellett jelentkeznem. Mi­vel .Bulgáriában mozgósítás van, vizsgálat alá is kellett vetnem magamat. Mindezt csak­hamar barátságosan -elintézték; különböző urak, közöttük a rendőrfőnök is, három na­pon át a legvendégszeretőbb módon láttak el. Tarnovszky gróf, osztrák-magyar követ, távirati uton küldött pénzt a számomra, Ez­óta n postával V-iddenbe utaztam, ahol a pol­gármester nagyon barátságosan bánt velem. A következő eset Ls mutatja, mennyire ven­dégszeretők voltak velem szemben a bol­gárok : Mindjárt megérkezésemkor egy jobb ká­véházba mentem; mivel azonban nem volt ci­pőm, hanem katonai bocskorom, általános érdeklődést keltettem. Nem sokáig ültem ott, amikor egy ur jött hozzám, bemutatkozott és az asztalához hívott. IMiután végighallgatta -szenvedéseim történetét, haza telefonált és egy negyedóra múlva egy pár cipő a kaptam, amelyéket mintha csak a lábamra szabtak volna. Másnap egész életemen át tartó jó emlékekkel ibuesuztam el a vendégszerető Bulgáriától és hajóv-al Romániába utaztam. Mivel! Szerbiából szöktem!, attól 'lart-o-ttaiin, hogy Romániában nehézségeket fognak -okoz­ni. De nem történt semmi. Útlevelemet a legudvariasabban vizsgálták -át és nyugod­tan utazhattam tovább a magyar határra. Innét négy kilométer utat kellett még ten­nem Orsováig. Magyarországba érkezve, to­loneuton kéll-ett volna egyik megyétől a -má­sikig utaznom, amig Bécsbe meni érek. Sze­rencsére a katonai hatóságok vettek -gond­jaikba és a karán sebe si kórházba küldtek. •Mint k-oleragy-anusna.k, öt napig kellett itt maradnom -megfigyelés -alatt. Nyolc osztrák katonával találkoztam. itt, akik szerb fogság­bál szabadultak meg. Egy hét inulva szaba­don bocsátottak -és -azután valamennyien menetlevelet kaptunk, ki-ki a maga helyére. Aki a szerb fogságból menekült. Küzdelem a farkasokkal. Vendégszerető bolgárok.

Next

/
Thumbnails
Contents