Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)
1915-02-20 / 45. szám
4 DÉLMAGYÁROESZAG. Szeged, 1915. február 20. A blokád. (Saját tudósítónktól.) Ma február huszadika. Két nappal a német .blokád megkezdése után. A csoda, amelyet naiv lelkek hivő várakozással reméltek, nem következett be. A nemetek ugyanis február tÉennyolvadikán neim forgatták ki a világot s'arikaiból, seim az Északi-, sem a Keleti-tengert, sem az English Chanellt, de még a Pas de Calaist sem. Ntem a németek telhetnek róla, hogy sok naiv embernek ezt a reményét nem váltották be. A naiv hivők a hibás'alk, akiik belebeszélték magukba ezt a .reményt. Sőt február tizennyolcadikán iseirn'mi különös sem történt, haosa'k nem; az, hogy a tengereken, Anglia jóvoltából megszaporodtak ai minores genti'um tengeri- -hatalmak lobogói: a holland, svéd és dán. Iclbogók. És történt az, hogy nincs brit, francia és orosz lobogó az angol kikötőkben, holott február .18. előtt ezékét a lobogókat olyan büszkén lengette 'az entente hazugságok szele, sőt orkánja. Ezek a lobogók most megbújtak, sőt egészen eltűntek, jcib'b idők járását várva. Ez. már egymagában is a német blokád szimbolikus győzelmé. Amint győzelem az is, hogy két nap óta egyetlen angol hájó sem érkezett Hollandia legnagyobb kikötőjébe, Rotterdamba, amint győzelem, a német blokád győzelme az is, hogy a dán és norvég gőzösök legénysége nem akar elindulni Angliába. Az ilyen látszólag apró győzelmek a magáik összességéiben igenis árról tanúskodnak, mennyire effektív a németek tengeri blokádja. A németek nem azt Ígérték, amit sokán vártak, hogy február tizennyolcadikán légbe fogják röpíteni, vagy a viz alá sülyeszteni az csszes angol hajókat, ök csak azt ígérték, Ihogy azon a bizonyos napon meg fog kezdődni a — blokád. Értsünk szót: megkezdődni. De nam helyezték kilátásba azt, 'hogy a hirdetett blokád még aznap be is fog fejeződni. Mert mindenesetre befejeződött volna, ha egy nap alatt tönkre tudták volna tenni az összes angol hadi- ék kereskedelmi hajókat. Ellenben ben\e volt a német blokád progr'almjában, hogy ott, ahol é's akkor, amikor, bár,mi -néven nevezendő angol hajót tönkretenni módjukban áll;, hát tönkreteszik. És — hogy a forrás hit-élességéihez kétség ne férjen: az angol Times közli, 'hogy február 18-án egy német tengeralattjáró naszád az északi francia- tengerpart mentén el.sülyesztette a Dulmch nevü angol szénszállitó hajót, in'a pedig ugyanott: a Cap d'Antiférnél öt másik angol hajót fúrtak fenékbe a német tengeralattjáróik. Ezt Ígérték a németek é's neim többet. Azaz mégis többet ígértek, d-e a híajók számát illetően. Dekát Ina jól akarunk lakni, nem egyszerre tömünk minden fogást a szánkba. Először jön az izelitő, azután kanál'ankint és f'al'atonkint folyik az étkezés. Ízelítőt máikapta k az angolok a blokádból, a sz'agábói pedig jutott a franciáknak is, mivelhogy az említett hajók elsüllyesztése ép ,a francia tengerparton történt. Jön azután még majd több is. Hogy a német blokád kudarccal végződjék, az teljességgel kizárt dolog. Neim azért, -mert isimerjük a németeket, akikről tudjuk, hogy nem szoktak hangzatos szavaikkal dobálózni és nem is azért mondjuk, nsintíva azt hinnők, hogy ezentúl nem f-og egyetlenegy amerikai vagy más semleges hiajó élelmiszerekkel és hadi árukkal angol kikötőbe futhatni, vagy, hogy egyáltalán -lehetetlenné lesz téve, hogy az angolok átszállitih'assá'k •„jól kiképzett önkénteseiket" a flandriai és a francia harctérre. Kudarcról akkor lehetne szó, ha a németeknék egyetlenegy angol hajónak sem sikerülne elvágni az útját. De máris sikerült, nem is egyet, hianem sokat. Még mielőtt ki lett mondva a blokád. A logika rendje már most, hogy a kimondott blokád idején még nagyobbak legyének a németek sikerei. Minden egyes csapatszállító hajónak az elsiilyesztése fölér egy-egy kisebb fajtájú lövészároklkirc győzelmével. Néhány német .harcos, amennyi egy tengeralattjáró legénysége, száz meg száz angol katonát fog harcképtelenné tenni, mert bizony harckép telének lesznek az-ok az -angol „önkéntesek", akiket elnyel a csatorna hullámsír ja. A lövészárokban egy-enilő számú erőt kell egymással szentbe állítani, a tengeren „azonban máskép lesz. És azután vegyük csia'k, micsoda konsternációt fog kelteni egy-két ilyen csapatszállító hajónak az elsülyesztése azoknak az angoloknak a körében, akiket eddig is csiak s'ippal-dobbal, hogy ne mondjuk, kötéllel lehetett önkén leseknek verbuválni. A tengeri blokád tehát mindenképpen megkönnyíti a németeknek a szárazföldi hadviselést is és ezért rtem végződhetik a blokád német kudarccal. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy micsoda zavart és fennakadást fog okozni Angliának most mennyiség tekintetében fokozott igényű élelmezésének a német blokád. Przemysl első ostromából Egy orosz tiszt, aki a minap került a kárpáti harcokban fogságunkba, Przemysl első ostromáról, mélynek maga is. -részese volt, azt beszeli, hogy a Przemyslt körülzáró orosz seregnek eleinte nem Rad'ko Dimitriev. hanem Stserbatov vezérőrnagy volt a parancsnoka. Egy alkalommal azt ihitlták, bogy bevették a vár egyik vedőerődjét, de azután kitűnt, ho-gy az csak álvédőerőd volt. -Ugyanott megjelent ak-okr egy osztrák tiszt és elkiáltotta. magát: —- Aknamező fölött állótok, vagy adjátok meg ima .gatoltait, vagy a levegőbe röpültök! Az egész csapat lerakta a fegyvert. Az ó-naptár szerinti szeptember 28-ára elrendelte Stserbatov 'a vár elleni nagy ostromot. Erre mi tiszteik — beszéli a fogoly — ö-sszeálloittunk -és testületileg kértük meg ezredese ink-eít, ih-cgy halasszák el Przemyrí ostromát, mivel az még nem érett- meg az ostromra. Elhalasztották, de csak egy napra, mert másnap újból elrendelték. 24-én délután engem járőrbe küldtek, Ihogy kikémleljem, hol lehetne észrevétlenül .megközelíteni a, várat. 'Mikor visszatérteim, minden század ik-anot-t néhány drótvágó ollót. A 9., 10., 11. és 12. hadtestből v.al-ó embereinket este Sorakoztatnunk kélltítt és esküjükre emlékeztetnünk, hogy hátrálni nem szalba.d és liogy nem létezik más, mint Előre! -Az én ezredem, -a 75. számú, hadosztályt.artaílók maradt. Éjfélikor megjött a parancs, hogy reggel 3 óraikor megkezdődik -a rab a-m. iA tartalékot beáíliltottn'k a -najvonaliba. Az én ezredem Pakaszczból-vonult -elő és óráik hosszat -állott egy erdőcskében -shrapnelltüz aliátt. tőlem jobbra a 10. hadosztály többi rósz-e. Balról a 60. tartalék-had osztály, amely hurrával indult- el .állásából. (Mi zajtalanul, e.gy lövés nékül meneteltünk, tüzérségünk is néma volt. Amikor már eleget futottunk, m-egállottunk, hogy lélekzetet vegyünk. Azután uíjlbél ímentünlkí előre, sók vonalban egymás mögött. Én a második vonalban voltam. A 60. 'tartalékhadosztály hurrája elárult bennünket és a vár fényszórói és világító pisztolyai játszadoztak minduntalan fejünk fölött. Az úttest alatt aknamezők voltak elrejtve, amelyek felrobbantak. Mind-en robbanás után szólsz aggatott katonák ordítása és jajgatása hallatszott. Egész csapatokait temetett el egy-egy robbanás. Én olyan voltaim, mintha részeg lettem volna, a fáradalmaktól elcsigázva, mert három nap, három éj nem. aludtunk, mindig csak ástunk és ástunk 'embereimmel. Ha most minderre visszagondolok, magam is elcsodálkozom, honnan vettük a bátorságot. Akkor esalki egy gonddlat töltötte el egész vallómat: Előre, -előre! Revolverrel hajtottam legénységemet a tüzet okádó pokolba. Már átvágtuk volt az első drótakadályokat és már csak 40—-50 lépésnyire voltunk a Ivartól, amikor -az egyik oldalsáncból ig-ollyót kaptam a karomba. Mi történt azután, -azt nem tudom, azt azonban (biztosra álütbatom, hogy csak ennék -a Siedlieshára init-ézett' rohamnak az összeomlása után lett- Radlko Dimitriev a Przemyslt ostromló hadsereg főparancsnoka. A hadtest-felefonosztagná! Rcda IleKla oitt törtónt látogatását a Neue F-rem Presseben igy irja le: Az iskolateremi hangos, nyo'lic telefondrót a frontról és kettő hátulról, itt fut össze. A hadtest-telefonosat ag a harcvonal- minden po-nltjával, a körlet -összes csapat-parancsnokaival ós intézetéihveT, azonkívül a hadswnegfőparanjcsnokisággal, Bécsen el és Budapesttel telefaniee és távirati érintkezhetik. Itt Ifútnak öslsze az ütközetekről szóló jelentések, ide érkeznek be a szomszéd hadtesteknek az értösitése-i, almi különösen ilyen hegyvidéken, mint ez, fölötte fontos. Az egyik készülék éppen a rajiv-rmal -egy veszélyeztetett pontjaival v-ara összekötve és a Ikagyló't néhány pillanatig a fülemhez tarthatom. Antit hallok, az az ütközet zaja: géppuskák kattogása, vezényszavaik, íáigyiulcVégekn-ek rövid időközökben való zizegóse és dörgése. „Jobbról messze! Balról közel!" hallható köaben-közlben, majd: „Nagy-szerű"! most. a kellős közepén vagytok!" Egy gyalogos tiszt tüzm-eg fi gye lése n tüzérség számára. — Hadi eszköz, mondja egy százados, támogató a vezetésben, ami nélkül el sem tudjuk a hadvezetést képzelni. iA távbeszélők jclbban működnek, mint reméltük. Ha a Ihadteistparaniasnokság, vaigy a csapatok meigvá1!tozitaltjálk állásukat? a telefonosok az utolsók a régi és az -elsők az uj állásiban. Szándék' rongálásnak ínég nem voltunk kitéve és a hó sem okozott- még zavart. Egyetlen ellenségünk a saját trónunk. Kora reggeltől be a késő éjszakába szüntelenül f-olyilk a mimika. Reggel öt órakor jönnek a helyzetjelentéseik, este nyolc felé lanyhul a forgalom, éjjel két órákor pedig cakneim teljéén -mogzünik, díe azért minden készüléknél állandóan ott ül valaki. -Nehogy azt higyjo valaki, hogy a telefonos' szolgál hit -veszélytelen. Tegnap egy osztag vezetéket épített előre felé. Egy házikóban főzött magának, majd a metsző szél elő! egy pajta mögött keresett menedéket. Ebben a pillanatban csapott le ogy gránát az építés helyén. Véletlen szerencse, ihogy ép nem dolgoztaik a helyükön. Egy emberük mindazáltal elesett, 'de — a saját vigyázatlansága folytán. Hogy jobban védekezzék a hideg ellen, a saját csukaszürke köpönyege fölé ráhúzta egy elesett orosz köpönyegét és abban mászott föl egy sürgönypóznára. Egy népfelkelőnk ellenséges járőrnek nézte, aki el alkarja pusztítani a vezetékünket és 500 lépésről lelőtte. Mint- a hadsereg minden alakulatának, a luidtest-ltolefonosztagoku-ak is megvannak a maga hősei, iA Volima-mwjorban a San .mentén ltudnik mellett ogy telefonos állott a készüléknél inig kint -a -miiéink az elelnséges túlerő következtéiben éjjel elvonultak. Mikor megkezdte a szolgálatot, azt kapta parancsba: kitartani! És ő kitartott- a-ko-r iis, amikor észrevette, bogy az izgalom hevében ő róla inegfeledkez-