Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-19 / 44. szám

Szeged, 1915. február 21. DULMAGYARQBSZAG, 5 Bobrinszky ukáza és Románia. Brassói munkatársunk irja: A bukaresti lapok élénken foglalkoznak a legutóbbi bukovinai eseményekkel, de különösen szenvedélyes (hangon kommentálják Bobriszky gróf legutóbbi nyelv-rendeletét. Bobrinszky január 21-én hagyta el Csernovicot és elutazásával egyidejűleg az alábbi orosz nyelven megjelent ukázt adta ki: 1. Bukovina számára a mai naptól kezdve, az egyedüli (hivatalos nyelv az orosz; mindenféle beadványt és Írásbeli utasítást, csak orosz nyelven lehet adni. 2. A mai naptól kezdve Bukovinában csak olyan újságok engedélyezhetők, amelyek orosz nyelven jelennek meg. 3. Az összes fennálló politikai egyesületeket a mai napon feloszlatom. 4. Tilos kávéházakban vagy .más nyilvános helyeken politizálni, különösen tilos azokban a háborúról beszélni. Aki ez ellen a rendelet ellen vét, haditörvényszék elé állíttatik. Ez a rendelet Bukovina román lakossága körében nagy elkeseredést keltett. Eddig ugyanis az orosz hatóságok a megszállott vidéken a román nyelvet, mint országnyelvet ismerték el és a hivatalokban megengedték a használatát. Az oroszok első bukovinai inváziójának idején ezt kifejezetten kijelentették és1 tényleg Csernovic polgármesterei a román és az orosz nyelvet használták hivatalos irataikban. Bobrinszky ukáza után pedig a bukaresti és jassy-i román újságok 'behozatalát szigorúan megakadályozták s (azok, akiket román újság becsempészésén értek, nemcsak drákói büntetést kaptak, de még kegyetlenkedtek is velük. Egy romián például, akit Burdujeninél .megcsíptek, a kázokok halálra korbácsolták. Az ilyen esetek természetesen kinos hatást gyakoroltak a bukaresti sajtóra. Az öszszes lapok, élükön a russzofil „AdeveruT'-lal erősen támadják az orosz rendszert és hangsúlyozzák, hogy ezzel a módszerrel Oroszország végleg elveszíti Romániát. Az oroszok felszerelése. A foe-lvolk iren különbözően vannak felszerelve. Ha a. sereg jebíb is. mint vártuk — az orosz intenrlatura lopásairól való hirek méarsem alaptalanok. Amikor közvetlen eervmá sutámban a lerellentétesebb ítéleteket 'halljuk a. ©ár hadseregéről, nem szabad meofeledkeznünk a birodalom óriási- méreteiről. Krautwald altábornagy a minap hangsúlyozta. ihogy az oroszok lábelije. oaierv, puha, szén csizmáik és a szŐTimesiokáik különösen felkeltik csapataink irigységét. Amellett azonban elég sok ezred, melynek legénysége puskáját és patrantálskáját zsinegen hordja és a hadsereg legnagyobb részének nincs más fehérneműje, mint ami a testén van. A kárpáti fronton álló csapatok kitűnő felszerelésnek. Egy lövészdandár, melyinek a számát nem jegyeztem meg és a sebastonoli 13. hadosztály áll itt. Tehát a gazdag Krímből való legénység. Az ottani gyárosok gyűjtést rendeztek és házi ezredeiknek vatták köpenyegeiket és posztó csizmákat ajándékoztak. Azonban ezek a jobb csapattestek is erészen tetvesek. Addig hordják a fehérneműi őket, amig uj szeretetadományok érkeznek — a legközelebbi sátoros ünnepen. Az orosz tisztek. Csaknem az összes foglyok elitélőleg nyilatkoznak tisztjeikről. A visszavonulásoknál a tisztek mindig elül szaladnak, az előnyomuláisoknál pedig hátul tartózkodnak, miközben a legénységet revolverekkel kergetik előre. Pálinkáznak, iitik-verik a katonáikat, megvesztegethetőek és tudatlanok. — A századosunk, mondja az egyik, nézi, nézegeti a térképet, ide-oda forgatja és ha aztán zsebre vágja, ismét csak nem tudja, bol vagyunk. Ezeket az adatokat persze nem szabait készpénznek vénünk, mert a foglyok ageretnek olyanokat mondani, ami a mi tetszésünkkel találkozik. Hűtlenségüket és esküszegéüket akarják 'lehetőleg szépíteni. Orosz tiszteknek római hősiességre vallóé példáit is hallottam. Felsővizköznél az egyik tiszt, miután katonánk lefegyverezte, előhúzta még a bicskáját és azzal vagdalkozott maga körül. Egy másik alkalommal két járőr találkozott •egymással. Az orosz hadnagy kiragadta egy honvéd huszárunk kezéből a karabélyát. Amint a huszár puszta kézzel ott állott, megpofozta a hadnagyot. Erre a tiszit leült, kényekben tört ki és — agyonlőtte magát. Olaszország. Kóma, február közepe. Hogyan oszlott szét az cl/asz kamara decemberben, még emlékezetben van.. Aránylag nyugodt tárgyalások után nemcsak, bizalmat szavazott. Salandra miniszterelnöknek, hanem teljhatalmat is adott neki, liogy a külügyekben a saját belátása szerint cselre kedhesisék. ,A kormány a maga részéről megígérte, liogy egyetlen törekvése az lesz, hogy Olaszország érdekeit és „jogos kívánságait" szem előtt tartsa és hogy csalk addig inaradmeg semlegesnék, amig uj események arra nem kényszerítik Olaszországot, hogy ebből a semlegességéből kilépjen. Ily események a hivatalos szerint nem fordultak elő. A Törökországgal való feszültség a Hodeid a-epizód elintézése után megszűnt és nem Ihiat már a háborúra izgatóknak a Szuez-csatorna elzárására vonatkozó ráuratatá'sa sem. Végül az olaszokat különösképpen érdeklő keleti harctéréül sem történtek olyan események, amelyek Olaszországot arra bírnák, hogy külpolitikáján az izgatók szájaizének megfelelően változtasson. Tovább folyik azonban a francia, (belga és- franko-román képviselőknek.és küldöncöknek olaszországi utazása és izgatása, ami a népet és a műveltebb köröket ismár a forrpontig bevitette és Olaszországot minden áron. ele igazán „minden áron" ama akarják bírni, hogy szövetségesei ellen való háborúba belerántsák. Szintúgy tovább folynak Londonból, Parisból és Pétervárról Rómába irányított részint hízelgő, -részint fenyegetődző csábítások. íMeg kell állapi tanunk azt a tényt, hogy bár nem -fordult elő oly esemény, mely a kormányt leszorítaná régi .ösvényéről, de nem csillapodott le a. pántok hangulata az országban. Jól értsük: a pártok és nem az ország hangulata. iMaga ia 'dolgozó.ország nyugalmat és békés- munkára való alkalmat kíván, az ,észak-olaszországi nagyipar, amely szenved a háború alatt — bár bizonyos elemek a Francia- -és Angolónszágba váló tömegszál litások révén ugyancsak keresnek, — a délvidéki gazldák, akik déli gyümölcsük kivitelére vannak utalva, mit sem kívánnak jobban, mint a békét és ép ugy gondolkoznak azok a politikusok is, akik még megőriztek valamelyest tárgyilagosságukból. Viszont azonban nagyon is ismeretes dolog, Ihogy a román országokban gyakran nem a higgadt többség a döntő, hanem az izgató ikseíbbség, amely demagóg pátoszával .és- szép gesztusokkal magávial ragadja a tömeget. Ilyenek a viszonyok azon a napon, .amikor az olasz kamara ismét összeül. Mi fog az általános érdeklődés előterében állani azt nem kell ismételnünk. Részint a háború részint elemi csapások — földrengés — miatt a (belső helyzet ne.m olyan ki elégítő, mint má& években. Az angol flottazár által előidézett gabonahiány, a máskor külföldről behozott nyersanyagok hiánya, ami oly súlyosan érinti ;az ipart, a munkástömegeknek a hadviselő államokból való visszaözönlése, a tömeges munkátlanság, mind olyan dolgok, amelyeik a parlamentet ,a legsürgősebben fogják fogllalkoztani. Igaz, bogy a Giornale d'Italia, ez az annyira /befolyásos' olasz lap mindezeket csak bagatell dolgoknak nevezi. „Ami a legfőbb -ezekben a. tragikus órákban, azt Ariosto szavai foglalják magukban" és a lap idézi ennek a költőnek azt a versét, •amely Itália szolgalélküségét és az idegen népektől való félelmét ostorozza. Ezek mellett a bagatell ügyek mellett egy parlamenti kérdés is aktuális lesz. Tarthatni fogja-e magát Salandra kormányai Mióta Giolitti a semlegességről szóló okos levelével annyi port kavart föl, szó van a kormányválság lehetőségéről, Ninc® azonban egyetlenegy tényállás sem, mely ezt indokolttá tehetné. Az ország legbefolyásosabb és legmértékadóbb politikusa ma Giolitti, akihez ha az események fejlődése őt ismét az államszükség esetén nemcsak solk elenfele, de személyes ellensége is csatlakoznék, ö pedig beha valami nagy veszély ismét a kormányzat élére állítaná, ő csak a kényszernek engedne. Ö csak az ország érdekében tenné azt és a monarchia érdekében, amelynek Giolitti, mint a piernoutiak általában olyan mélységes tisztelője. -A savoyai ház iránti hűségéből következik, hogy az egyesült forradalmi és nacionatisztikus elemek támadásával szemben támogatja a kormányt, lévén ezekneík részint nyíltan bevallott, részint titkos céljuk a köztársaság felállítása. Kétségtelen tehát, hogy mindjárt a kamara megnyitása után az egyesült háborús pártiak közös támadást fognak intézni a kormány ellen. Akár interpellációk utján, amelyekre a kormány aligha fog felelni, akár valamely más módon. A dolgok mai álifása mellett a kormány azt fogja válaszolni, amit decemberben, bogy semmi olyas nem következett be, ami Olaszországot álláspontjának a megváltoztatására indíthatná. Erre a kamara előreláthatóan nagy többséggel isimét bizalmat szavaz Salaudráiniak, mivel az inteivencionisták — az egyesült- háborús pártiak — minden lármájukkal is alig száz szavazatot hozhatnak össze a parlamentben. Mindezek, ellenére azonban ne ringassuk magunkat abban az ábrándban, Ihogy Olaszország föltétlenül és minden áron megtartja semlegességét. Nem szabad, figyelmein kívül hagynunk, bogy az összes olasz politikusban, a 1 eghigadtabalkban is és azokban is, akik a hánmasszövétség leghívebb barátjai közé tartoztak és- tartoznak, ímeggyökeredzstt az. a meggyőződés, bogy a jelen eseményekből nem kerülhet ki Olaszország nyereség nélkül. Az olasz politikusok mind, ki-vétel és külömbsóg nélkül, az őszes olaszok az elsőtől' az utolsóig azonban nem Nizza, Savoya, Tunisz Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Főszerkereskedésben mindenütt kérjen határozottan SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • Csemegeuzletben dUpSaEIialáfaSÖ P *** UTÁNZATOKTÓL II