Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-19 / 44. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915, február 19. ás Maiba felé fordulnak kivánságaikkal. Amilyen könnyen ttehetnének mólt aiz olaszok elsőrangú középteugeri hatalom, sőt maga a kiöziéptengeri hatalom, gondolataiknak mégis egészen más -céljuk. Az Anglia iránti hagyományos respektál® elfojtja a ik-özéptengeri tö rekivéseket, az olaszok mai nemzedéke, nagy többségéhen legaláib, sokkal jobban/benne van a Garibaldi-romantika bűvkörében, a franciabarátságban ós a „tedeschi" gyűlöletében, a ,r.epublika" szónak az imádatában, semhogy ily irányban vialó cselekvésre képes volna. Az olaszok közismert vágyai sokai szerényebb térre szorítkoznak. A nagy tömeg, de az olyan inteUektueUek is, mint Gábriel d' Annunzio az egész Adriának a birtoklásáról ábrándoznak, a politikusok „természetes határt" kivannak Ifeelet felé, vagyis a Trentinot akarják Olaszországhoz csatolni. Az északkeleti kis területnek bekebelezés© évek -és évtizedek óta álma, rögeszméje eg-ésiz Olaszországnak. Hogy Triesztre egy némileg világosain látó ollasz som gondol, magától értetődik. iDe a Trientrol való álom egyáltalán nem imáit él ós ha ma Olaszország állig fegyverben áll, az egyedül ósi ikzárólag Trient miatt van. iE -felől tudatosan viagy öntudatlanul magát ámítani, struccpolitika volna, amihez pedig az i-dő tulkomoly. Az orosz foglyok. A Neue Freie Presse harctéri tudósítója irja: Két hadtestnél fordultam meg a kárpáti fronton és azalatt a nyolc nap alatt vagy százszor találkoztam fogoly csapatokká]: öt ember, egy tucat, sokszor három-négyszáz egy rakáson. Mindig ugyanaz ia kép: tagbaszakadt, miagas, jól táplált sz-aká'las férfiak — az orosz opoltstsenie, vépf-etoelők, — köz tük tejfölösszájú, elcsigázott fickóik — az uioncok. Útközben túladnak mindenen, amire akad vevő; legnagyobb kelendősége van kokárdáiknak és vörösrézüstö-cskéikn-ek. Az uj, vasból való orosz sajkákat lakosságunk és katonáink kevesebbre beesülik. A pararesnoksá-suin a -fegly kait kikérdezik; Melyik ezredtől jöt'él? Mi a parancsnokod neve? A -dandárodnak, a hadosztályodnak mi a száma? Meddig vofltál a tűzvonalban? Milyen erős a századod, hány a tisztje és kiik azok? Hol álltok? Kük állanak tőletek jobbra és balra? H-ol a tartalékolok? -M-i "innivalót kaptatok az utolsó időben? Ha önként jöttél át hozzánk, mii-ért 'tetted? Mindezekre a kérdésekre a legtöbb ne<m tud választ ad1"!. Nem hogy nem akarnak Isten ments! Egyszerűen nem tudnak felvilágositást adni. Szi-vesen -megmondanák, amit tudnak, deháit nem tu-dnak semmit. „Zip'besép'é-? idején" hivták be őket és vasúton a „városba" mentek, -ott egy darabig kaszárnyában laktak azután sok falun és -városon keresztül elhozták őket „a háborúba." Parancsnokuk: „m-agasrangu tiszt", századukban nagy-cin sek: ember" vau, néha több, mátekor, h-a néhány éles-" özülök, kevesebb. Helyükbe azután friss emberek jönnek. Jobbról egy -másik ezred áll, nem tudja pontosan milyen hajtókával, igaz, most jut az őszéibe: sárgával, de az is lelhet, hogy a zöld vagy iro-s. Századának két tisztije van, de -az is lehet, hogy három, ha az a vörösszakáillu ur tudniillik szintén tiszt. (Ma reggel e-gy fenyvesben állottak, tegnap egy -bükkfa mellett. Enni pedig ettek: ma kenyeret, tegnap kenyeret -és tegnapelőtt is kenyeret. Egyszer •régen egy doboz maj-oránás hust is kaptak; babot is kaptak ugyanakikor, prsdni'k (ünnep) volt aznap. A foglyok kikérdezését, ezt a hálátlan mesterséget, annál a hadosztálynál, amelynél éppen vagyok, egy -vezérik-ári százados végzi ,akd az or osz par asztszót ár szűkszavú szókincsét már rég, megtanulta. Ha -egy jobb altiszt kikérdezésére kerül ,a sor, tolmács áll a százados rendelkezésére. -A to-lmrá-cs egy káplár, aki a háború kitörése előtt színházi titkár volt Varsóban. A százados hcss-zas gyakorlata alatt csalhatatlan emberismeretre tett szert. Rögtön észreveszi, kitől várhat valamennyire értékes felvilágosítást. Ilyenek a német, zsidó és lengyel foglyok, akik magasabb intelligenciájukkal válnak k;i. Megjegyzendő azonban, h-ogy ezek altisztekké nem lehetnek az ereszek sál. A fogoly -tiszteket -neim vetik alá ilyen vallatásnak, de gya'kr-am önként adnak felvilágosítást, -amikor el csodálkoznak azon a barátságon, amellyel őket f-ogadj.uk. Éppen bárom világoskék ha-jtókás gy-a logcst hoznak he. A 7-6. ezredből valók, ahonnan a legtöbb a szökevény. Az ezred békeállomása egy ukrainai városka. Ez-ek az em berek Rohatynnél harcoltak, a gredeki ütközet alkalmával pedig Ihat napig Stavki mellett. M-est ugyilátszik az egész ezred damoraMzálódo-tt. -A három gyalogos egyszerre került fogságba e's arra a kérdésre, vajj-on -önként jöttek-e, mégis külömböző -feleleteket adnak. Az egyik igenlőleg válaszol, a másik a vállát rángatja, a harmadik határozott n-errimeüi felel. Hogyan, lehetséges ez? Meg kell a -dolgot alaposan vizsgálni ós a következő s-ül k-i: A bárom hős pat-rullon veit. Az el-ső azt ajánlotta, hogy -szökjein-ek meg. A második habozott, mig végre a harmadikat erőszakul hoztálk magukkal és most itt vannak. A vallatásra rendszerint a foglyokra kincs- aktus következük; fel kell ugyanis álilanick körbe ós mindent, ami tőlünk való van rajtuk és amit loptak, maguk efló kell dobnd-ck. Lea-iinkáb-b a nadrágiszijia,inkát szeretik, m-ert szélesebbek és kényelmesebbek, mint az oroszokéi, fehérneműinket és téli holminkat, sátorlapjainlka-t és kiönnyü cipőinket. A zsákmány csodálatosan sokféle. Itt egy ilyen zsákmány jegyzék, negyven fogolytól elszedett holmiról: -8 ezüst- evőkészlet, 1 leveses tál, 2 selyem alsósz-oknya, 7 fejkendő, 1 kávés-abrosz, 1 templomi -gyertya, 1 pár fülbevaló, 1 érem. Átkutatás közben pedig a-z egyi-k titkon maga mögé hajított -6 ezüst kanalat. A százados türelmesen végiig nézte ezft a „leszerelést", de miikor meglátta az érmet, mégis csak megmérgelődött, „fic'l szerezted ezt, te fickó?" kérdi dühösen, Az orosz "em felel. A százados a revoilvertáiskáján hsbrál. Erre a, fogoly, mint akit- a villám -sújtott, térdre veti magát, jajgat és felemeli ,a karjait: — Kegyelem, kegyelem! Hazulról iho-ztaim. — Hol p. hazád? — Kiev m-eillett Wase Blagorcdse, Kiov mellett. iA százados mosolyogva mutatja nekem az érmen levő bevésést: ,.A szent bérmálás emlékére. Lc-mber, 1903." A faglyul-ejtés Az orosz katonák- szívesen jönn-ek át hozzánk. Egy vak rerő őrmesterünk a minap egy tüzelési szünetben fegyvertelenül, -de — párolgó tállal kö-zeilitet'te meg az orc-sz arcvonalat, Az oroszok csak oldalpillantásckkal és bal félé való intéssel reagáltak „A tisztjük állott- ott. Estefelé az őrmester megismételte ezt a kirándulását és csaknem az egész orcs-z századot áthozta magával. Ugyanitt történt, hogy katonáink poharakat kocintottak, persze jó hangosan és éljeneztek, mintha mulatnának. Erre az oros-z-dk átkiabáltak lövész,árkukból: Daitje nana tosbe vodku! (Adjatok nekünk is pálinkát!) és csapatosan jöttek át. Egy gazdlász-ati ti-sztünk egy erős orosz patrulal találkozott. Egyedül volt. Megfenyegette őket és rájuk ordított, mire mind a 29 -ember megadta -magát. Nagy zavarba jutott és azon ijedezett, mit kezdjen a foglyaival. Nagy volt az öröm-e, amikor legközelebbi csapatunknak átadhatta őket. Gyakran megesett, hogy felderítő járőreink, néhány emberből állók, nagy-obb orosz csapatokat ejtettek -foglyul, ámde felderítő szolgálatukat nem hagyhatták abba. Erre egyszerűen megmutatták az oroszoknak az útirányt, -merre menjenek és azok szép engedelmesen -mentek. M-ikor -a mieink visszatértek, hiánytalanul ott találták az oroszokat. Az egyik magyar ezredben egy Vörös nevü cigány szolgál. -Persze trombitás-. Egyszer nagyon -megszomjazott a száza-d, a forrás pedig messzire volt. A cigányt küldték vízért és az -hozott is. Annyit, ho-gy az egész század lecsil'lapithatta a isz-omját. Tizenkét orosz cipelte a vizet. A forrásnál találta őket. Amint megpillantotta az oroszokat, elkezdett kiabálni, hadonászni .és rohamra trombitálni. Mintha bizony lett volna -k-inék. Az oroszok rögtön fölemelték a karjaikat, megadták magúikat, telemer itették vászonvödreiket vizzel is a cisrány Vezérlete alatt elvitték a magyar bakáknak. Nap-nap mellett, sőt óránként fogyatkozik m-eg ilyen sz-ökések és -megadások által a cár -hadserege. Ám bizonyos az is-, ihogy egy milliókból álló hadsereget, nem szabad az után a pár százezer után megítélni, akik az első ad-o-tt alkalommal kibújnak a kötelességtelj esités alól. Az orcsz Iha-dseregnelk i-s megvannak -a imag.a hősed, de ez a sok önkéntes és nem önkéntes el fogat ás olyan jelenség, amely a háború kimenetelére döntő hatással lehet és lesz is, mivel ez a jelenség naprólnapra nagyobb méreteket ölt. Szeged uj polgármestere elfoglalta hivatalát (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön reggel vette át Somogyi Szilveszter dr. polgármester uj hivatalát. Délelőtt tiz érakor a városháza összes tisztviselői, a tanács tagjai él-én, tisztelegtek nála. Bokor IPál polgármester-helyettes meleg szavakkal üdvözölte az egész- tisztviselői kar nevében. — őszinte szívvel kívánja, — úgymond — -hogy uj, -díszes és felelősségteljes állásában Isten erőt és -egészséget adj-on a város uj polgármesterének. Egyúttal hathatós támogatósát kéri -ki tisztvisielőtársai nevében, hogy nehéz, súlyos időkben a városi tisztviselők fizet'és-javitását és a kormányhoz fölterjesztett uj szervezeti nyugdijszabályzat jóváhagyását sürgesse meg. Somogyi Szilveszter dr. polgármester 'hálásan -megköszönte az -üdvözletet. — Jól -esik nekem, — úgymond, — 'hogy a polgármester ur itt a városi tisztviselők nevében -szíves volt megígérni, hogy a városért való munkálkodásomban önzetlenül fognak engem támogatni. Am'-kcr Szeged város- törvényhatósági bizottságára'k többsége a polgármesteri székbe emelt, tudatában voltam annak, ho-gy a tisztviselői karban lelkes, önzetlen, odaadó imunkntársa-kat fogok nyerni. Jó atyja akarok le ni a város tisztviselőinek, olyan atyja, aki az érdem-eket részrehajlat-lanul jutalmazza meg, -de a bűnöket -sem hagyja ítélet nélkül. Megígérte aztán, hogy a tisztviselői kar ügyeit szivén viseli és kéne a jelen voltakat, hogy a szeretett város éri való együttműködésüket jellemezze a hivatal iránti köte'ességtudás, szeretetj a lelkiismeretesség és a lelkesedés, amely a legnagyobb szépségé a közpályának. A város tiszt-viselői karának tisztelgése után Somogyi Szilveszter dr. polgármester tizenegy órakor a csütörtök délutáni közgyűlést előké'szit-ő tanácsülésen -elnökölt. A mai nap folyamán is, magánosok és testületek keresték -föl számo-sian üdvözlet-ükkel Somogyi Szilveszter -dr.-t. Tisztelegtek nála: a városi rendőrség tisztikara, a tűzoltóság, a szinház -küldöttsége és még igen sokan. í"!.!. ' bosszankodás és kellemetaiSHffl 9HH M len kezelési költségek a ml IBIS V lilll Ili házicsengő berendezésénél. flllluj Uu Ji SrimilMHtiH """" kapcsoltat a világítási hálózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható fonyó soma világítási vállalkozónál Kölcseyutca, Wagner palota.