Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-19 / 44. szám

délmagyarorszag, Visszavettük Csernovicot. Budapest, február 18. (Hivatalos jelen­tés.) Az oroszok által kiürített Csernovicba lovasságunk bevonult. (Közli a miniszter­elnölk sajtóosztálya.) Bukovinai harctér, február 18. Az oro­szok néhány nappal ezelőtt a Pruth vonalán át megkezdték a visszavonulást és az orosz határ irányában távoztak. Lovasságunk erről hirt szerezve, tegnap este Csernovicba bevo­nult. A lakosság csapatainkat kitörő öröm­mel fogadta. A kezünkre jutott hadi szer mennyisége igen tekintélyes. MEGENYHÜLT AZ IDÖ A KÁRPÁTOKBAN. Ungvár, 'február 18. Az idő megenyhiilése jó hatással van a katonákra, de megne'heziti a .hadműveleteket, minthogy a nagy sárban a muníció és élelem utánpótlása nehézségekbe ütközik. Az oroszok több helyen megkísérelt nyomásának sikerrel álltunk ellen. A ROSSZ IDŐJÁRÁS AZ OROSZ SZÖVETSÉGESE. A TimeS'Wdk táviratozzák Pétervárról: A németek kelet-poroszországi előnyomulása előre volt látható, de sokkal hamarabb kö­"-vetkezett be, mint várták. Az orosz Ihadveze­Berlin, február 18. A nagy főhadiszállás jelenti: Az ellenségnek tegnap emiitett tá­madási kísérletei hasonló sikertelenséggel tovább tartottak. Az arras—llllei uton még folynak a harcok a mi árkunk egy kis da­rabjáért, amelybe az ellenség tegnapelőtt hatolt be. Reiinstől északkeletre az álta­lunk tegnap elfogottak száma szaporodott. A franciák itt is különösen erős, véres vesz­teségeket szenvedtek és a további előre tö­résekről le is mondottak. Champagneban Perthestől északra még folyik a harc, ettől keletre a franciákat súlyos veszteségeik mellett visszavertük. Már csak legelöl fekvő árkaink némely részein tartják magukat. A foglyok tegnap bejelentett száma tizenegy tisztre és 785 főnyi legénységre emelkedett. Teljes balsikerrel jártak az Argonnel erdő­ségtől és Verduntól keletre Boureuille Vau­quois közti hadállásunk ellen intézett táma­dások is. A Moupontól északra fekvő 365-ös magaslatot és Norroy helységet, amelyet február 13-án elfogattunk, a francia erődíté­sek alapos szétrombolása után ismét kiürí­tettük. Azt, hogy e hadállást fegyveres erő­vel visszafoglalja az ellenség, nem kísérelte meg. Egyébként nincs lényeges jelenteni valónk. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Páris előtt... Genfből jelentik: A soissonsi német győ­zelem eredményei imár kezdenek mutatkoz ni. A francia sajtó ideges. Ingerültséget kel­tenek a visszavonulási mozdulatok, melye­ket a francia csapatok közvetlenül Páris előtt visznek véghez. tőség idejekorán megtette az előkészületeket, hogy seregrészeit sokkal kedvezőbb hadállá­sokra vonja vissza. A németek további elő­nyomulását a rossz utak és a mocsaras talaj komolyan fel fogják tartóztatni, annál in­kább, mert beállott az olvadás. OROSZ SRAPNELL — AZ OROSZRA. Az északi saj t őih a d:i sz állásról jelentik, hogy az uzsoki szorostól nyugatra az ellen­ség uj támadási kísérletét visszavertük. So­kan megadták magukat, az oroszok ezeket srapnellesővel öntötték el. TORPEDÓNASZÁDAINK TÁMADÁSA. Ceitinjéből jelentik, ihogy \a monarchia torpedónaszádai Antivárinál belelőttek né­hány francia árugőzesbe. A CSÁSZÁR KELET-POROSZORSZÁG FELSZABADULÁSÁRÓL. Kőnigsberg, február 18. Tegnap délután Kőnigsberg főpolgármestere a következő táv ­iratot kapta Vilmos császártól: Oroszokat megsemmisitően megvertük. Szeretett Kelet-Poroszországunk az ellenség­től megtisztítva. Vilmos. Vilmos császár rövid tartózkodásra Ber­linbe érkezett. Stockholmból jelentik: Az Aít-enbladeö értesülése szerint a németek Reimsnél fontos hadállásokat bódították el. A belgiumi légi támadásokat a németek visszaverték. A né­met légi támadást Zeppelin gróf személyesen vezette. ANGLIA TENGERI CSATÁT AKÁR. A National Tidende reprodukálja a Daily Chronicle cikkét, amely a következőket mond­ja: Angliának Németországgal összehasonlit­va, szerencsésebb helyzete van* továbbá kitű­nő eszközökkel rendelkezik a kereskedelmi blokád ténylegessé tételére. Ily módon oly nyomást gyakorolhatunk majd Németország­ra, hogy azt végre i-s tengeri csatára fogjuk kényszeríteni. Churchill tengerészeti miniszter az alsó­ház tegnapi ülésén kijelentette, ihogy az an­gol tengerészet a hadjárat első félesztendejé­'oen 63 hajót és 5500 embert veszített. KÉTSZÁZÖTVENEZER ANGOL TENGERÉSZ. Londonból jelentik: Az alsóház elfo­gadta az admiralitás javaslatát, amely a ten­gerészet létszámát kétszázötvenezer ember­ben állapította meg. JOFFRE ELTITKOLT KIJELENTÉSEI. Amsterdamból jelentik: -Bejárta az európai sajtót egy beszélgetésnek a híre, amelyet a Toulouseban megjelenő Depeche cimü lap szerkesztője, Huc folytatott Joffre francia fő­vezérrel, akinek gyermekkori barátja. Ez a beszélgetés nem eredeti formájában került az európai sajtóba, minthogy a lap első példá­nyait elkobozták. Az elkobzás két ártatlannak látszó mondat miatt történt. Az lndependan­ce Belge birtokába jutott a toulousei lap egyik példányának, amelyben még benne van­nak Joffre kijelentései. Ez a résj igy hang­zik; Szeged, 1915. február 21. DULMAGYARQBSZAG, 5 — Nálunk — mondotta Joffre — ezrével teremnek a hősök. Igen, igen ezrével. Ó, mily nagy és csodálatos ez az ország. Te elmond­hatod és kikiálthatod ezt . . . Nagy korsza­kot élünk. Olyan hadsereggel, mint a miénk — kétségbeesni?! Tudod-e, "hogy ez gonosz­tett volna Franciaországgal szemben? Joffre szerint tehát Franciaország két­ségbeesett és a köztársaság már nem bizik haderejében. Ez a kijelentés annál súlyosabb és annál érdemesebb a figyelemre, mert hisz az tette, aki a francia 'hadsereget tökéletesen ismeri. S azonfelül: a francia fővezér nyilat­kozatát egy francia lap tette közzé s azt egy belga újság reprodukálja a számunkra. Ez a kijelentés tehát szinte történelmien autenti­kus. , A szuezi csatorna nyugati partján. Konstantinápoly, február 14 Egy török csapatnak a parancsnoka, aki katonáival átlépte a csatornád és annak nyu­gati partján 16 órán át harcolt az angolokkal, a török 'főhadiszállásnak a következő érdekes jelentést küldte: i Vaksötét éjszaka volt, amikor hangtala­nul szállottunk kompjainkra, hogy átmen­jünk rajtuk a csatornán. Csapatainkat az a gondolat, ihogy elsőkül ők támadják meg Egyiptomot, annyira föllelkesítette, hogy csak nehezen tudtam őket a csatorna átuszásától visszatartani. Baj nélkül értük el Sezapium­tól délre a túlsó partot. Egy lélek sem volt látható. A csatorna helyével ismerős két al­tiszt kalauzolása mellett kezdtük meg a me­netelést. Alig tettünk meg néhány száz lépést, amikor feltűnt az első angol őrs. Tizenöt ka­tonából állott. Észrevették bennünket és visz­szavonultukban jobbra-balra kezdtek lődözni. Amikor a menekülő patrullt üldöztük magunk előtt, a csatorna mentén mindenfelől láttunk vonatokat jönni katonákkal, ámde ezeket a csatorna keleti partján álló tüzérségünk rögtü oldaltiiz alá fogta. Borzasztó zűrzavar kelet­kezett. Az angolok kezdtek menekülni. So­kan, akik nem találtak hamarosan megint he­lyet a kocsikban, a kerekek alá bújtak. De mindig uj vonatok érkeztek katonákkal, mig végre hat zászlóalj állott velünk szemben. Oiyan lassan jöttek előre, hogy az állomástól az állásukig való hat kilométernyi távolság megtételére ,harmadfél órára volt szükségük. Ekkor hét vagy nyolc cirkáló a Timsah-tóról is -megkezdte ellenünk a tüzelést. Mivel azon­ban nem látták pontosan a mi állásainkat, sok gránátjuk a saját soraik előtt hullott le. Dacára annak!, hogy háromezren voltak, •északnyugatra, Tossum felé vonultak vissza. Felderítésünk sikerülvén, elhatároztuk, hogy kompjainkon visszatérünk. Amikor a csator­nán voltunk, láttuk, hogy a Timsah-tó cir­kálói szakadatlanul tüzelnek a mi ütegeinkre. Igy elkerültük a figyelmüket. Más csapattes­tek parancsnokai, akik szintén át voltak, azt m-esélték nekem, ihogy ők sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek, mint mi. Angol páncélvonatok tüzébe jutottak és bár csapa­taik szuronnyal támadták meg ezeket a pán­célvonatokat, nagy -veszteséggel mégis visz­sza kellett iparkodniok kompjaikra. yföaloizunk az iagyentejre! A verduni erőd közelében.

Next

/
Thumbnails
Contents