Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-14 / 13. szám

Szeged, 1915. január 91. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 Bankszervez&t-et most megjelentette. Vermes Zsigmondnak e most megjelent müve n-aru az első és ezúttal csak megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy helyes gyakorlati érzék jellemzi felfogását s az a könnyed nyelvezet, melyei anyagát kezeli, nemkülönben az ügyes csoportosítás igazán érdekessé teszik e müvet mely az érdekelt körök figyelmére méltán igényt tarthat. A Banlkiszervezet ára fűzve béi-mentes küldéssel 2 korona. cEssafiEssaa«Bí!í!BasBastBitnSK5!»«£i!UBgaaBESs»EafflaaoB3Ea Szeged januári közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután tartotta meg Szeged törvényhatósági bizottsága az 1915. évben az első közgyűlését. Négy órakor még teljesen üresek voltak a bizottsági tagok padijai és később is csak lassan gyülekeztek a városatyák. A tárgysorozaton) f-ontosabb ügyek nem szerepeltek és igy érthető a lanyha (érdeklődés. Később azonban megtelt félig-meddig a közgyűlési terem, és a bizottsági tagok némelyike a régi előszeretettel tartott hosszú szónoklatot a lényegtelen tárgyaik ügyében is. Cicatricis Lajos dr. főispán délután négy órakor nyitotta meg a közgyűlést. Miivel indítványok és interpellációk nem voltak, a tanácsi előterjesztésekre került ia sor. Taschler Endre dr. főjegyző előadja, hogy a legutóbbi törvényhatósági bizottsági tagv á'liaszt ásón Ivánkavits Sándort ós Lendvay Sándort, megválasztották. Az igazoló választmány a két uj városatya választását igazolta. A közgyűlés tudomásul vette az előterjesztést. Bokor Pál helyettes polgármester bemutatta az 1914—1918. évi városrendezési pregramim ügyében kelt belügyminiszteri .leiratot, amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett- s utasította iá tanácsot, hogy a város-rendezésnek azt a részét, amely ebben az évben 'lenne esedékes, a miniszter által megszabott szerényebb keretek között hajtsa végre. Gaál (Endre dr. arról tett. jelentést, ihogy a kórháziban ápolt 130 sebesült élelmezését napi ötven fillérrel Ikell javítani. Javasolja a tanács, hogy irjon fel a közgyűlés a miniszterihez, hogy a. kórháziban ápolt sebesültek napi ellátási költségét két korona hetven fillérre engedje fölemelni. Becsey Károly dr. fölvilágosítást kér, hogy :a háború elejétől kezöődőleg akarja-e a tanács az ápolási dijak felemelését. Gaál Endre dr.: Ugy fogjuk szövegezni, hogy a háború elejétől, illetve attól az időtől kezdve, mióta a sebesültek a jobb élelmezést tényleg megkapták. Cicatricis Lajos dr. főispán: Azt tessék kihagy ni, hogy a háború elejétől, illetve: Az igazság nyakát nem lelhet kicsavarni, még körmondatokban sem. Gaál Endre dr.: Dehogy nem! (Általános derültség.) A közgyűlés ugy határozott, hogy az ápolási dijak fölemelését, csak (attól az időtől kezdve kéri 'mióta a sebesültek tényleg jobb élelmezést élveznek. Gaál Endre dr. ezután azt a javaslatot terjesztette elő, Ihogy a Vörös Félhold javára 1000 koronát adjon a város, A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel és éljenzóssel fogadta el a javaslatot. Herczl Fülöp dr. 5000 koronás alapítványt tett a főgimnázium részére, anélkül, liogy a célt szorosabban megjelölte volna. A közgyűlés ezért ugy határozott hogy kérdést intéz Herczl Manó dr. báróhoz, az elhunyt örököséhez, Ihcgy nevezze meg a célt amelyre az alapitványt-tevő az alapítványt szánta. Balogh Károly pénzügyi tanácsos előterjesztette, hogy Mészáros Sándor és társai rendőrök feleíbbeztek a tanács azon véghatározata ellen, amellyel a rendőrök 1914. évre szóló drágasága pótlék iránt való kórésüket elutasította. A tanács javasolja, hogy az idén ne adjanak drágasági pótlékot, mivel takarékoskodni kell. Wimmer Fülöp nem tartja helyesnek, hogy a legnehezebb szolgálatot teljesítő városi alkalmazottaktól, a rendőröktől, épen mostan, a legnehezebb viszonyok között tagadjanak meg olyan segélyt, amelyet más években megadtak nekik. Indítványozza, hogy a rendőrök felébbezé&énék adjon helyet a közgyűlés és a drágasági pótlékot az idén utalja ki a város részükre. • A közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta Wimmer .Fülöp indítványát, a tanács javaslatával szemben. Ezután a közgyűlés az 1914. XLVI. t.-c. értelmében kirovandó hadiadó felszól ami ás 1 bizottságába, Wagner Gusztávot rendes tagnak, Dentsch Lipótot pedig póttagnak megválasztja. Még néhány jelentéktelenebb ügyet tárgyalt a közgyűlés, amelyet hat óra után a főispán berekesztett. ucssgaeBcaaNiiBaatisessBanisaaaaaaaBBaaaauiaaaaHaaasaaa SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: CSÜTÖRTÖKÖN: Bérletben, leszállított helyárakkal először Ki volt?! szinmü. (Páros 2/s-0S.) PÉNTEKEN: Bérletben, leszállított helyárakkal másodszor Ki volt?!, szinmü (Páratlan 3/3-os.) SZOMBATON: Bérletiben, leszállított helyárakkal először Lengyelvér, naigy operett, (Páros Va-os.) VASÁRNAP d. u.: félhelyárakkal másodszor Fészek a viharban, vigjáték. ESTE: Bérletben, leszállított helyárakkal másodszor Lengyelvér, nagy operett. (Páratlan 2/s-os.) A színházi iroda hirei. A legközelebbi énekes újdonság Nedlbal Oszkár az ujabb kori zeneszerzők egyik legtalentumcsabbj árnak operettje a Lengyelvér lesz. A színház különös sikert vár ettől az újdonságtól, amely a tavalyi szezonban a bécsi Carl-TIheaiterbeu csaknem Iháromszázszor került színre s fülbemászó dallaival, pompásan szőtt meséjével leszorított a műsorról minden más darabot. Az előadásban Dóri Rózsi, Kohári Klári, Miklóissy Margit, Ocslkay Kornél, Szilágyi Aladár, Solymossy Sándor, Sümegi játszák a főszerepeket. — Egy nagyon kedves mulatságos ós izgalmas színházi est lesz a „Ki volt?" mai előadása. Ez az igazi amerikai darab — tele izgalommal — pajzán jó, kedves és meglepő fordulatokkal, állandó műsor darabnak Ígérkezik. Alimássyn kívül Gömöry, Bánky, Körmendy, Szeg-hő és Békéssy játszanak pompás szerepeket. A mai premier a szezon egyik legkedvesebb estéjének ígérkezik. Három asszony kalandjai. — Levél Belgiumból. Antwerpen előtt a thurnhouti- kapunál van a k-eskenyvágányu vasút pályaháza és mivel odakint nagy hideg van, azért sokan tolonganak -odabent a kályha körül, melyen az állomás német katonái számára egy nagy fazékban illatos kávé fő. A várakozók között vannak öreg népfölkelők és flammand parasztok, akiknek fapapucsából szalma kandikál elő, melybe a hideg ellen nem lehet keresztül látni, vastag jégvirágos réteg van az üvegtáblákra ráfagyva. Odakint nagyon halaványon süt a nap. A házikó előtt egy szép fiatal asszony álldogál. A hölgyön drága szőrme van, de azért karcsú nyaka mégis szabadon áll. Általában a hölgy nagyon előkelően van öltözve, testét selyem diszitésü kabát fedi, a fején pedig uj bársonykalap díszeleg. Keztyüi fehérek és tiszták, mint a hó. Ez az elegáns nő inkább illenék valamely szalonba, mint ide, ahol csupa -egyszerű ember van. Finom, magassarku cipellőiben alig bir a síkos talajon menni, mikor a vonat felé halad, hogy az egyik kocsiba beszálljon. A német népitől kel ők már régen remi láttak ilyen elpuhult nőcskét. Furcsa nekik, hogv most ilyen nővel kell utazniok. Uiságlapjaik mögül mosolyognak, halkan nevetnek, de csak azért, hogy ezzel zavarukat leplezzék. A hölgy azt hiszi, hogy róla trécselnek s .mivel föltételezi, hogy szomszédja ért franciául, azt mondja neki: — Qugnasc'hagna! S-em-rni többet. Mosolyog és fürkészve néz rám, váljon helyeslem-e kijelentését, de szavaimat be sem várva, folytatja: — Milyen rettenetes nyelv ez a német nyelv! Qtignaschagna! Formás piros ajkait, melyeknek pírját a rájuk pazarolt festék még fokozza, összecsucsorítja és diadalmasan néz körül. Azt hiszi tán, hogy pillantása jobban lesújtja a német katonákat, mint akármelyik francia fegyver. Azután pedig teljesen feltárja a szivét a szomszédja előtt. — Most először Hollandiába utazom. Hollandiából, Vlissin génből, Angliába megyek és onnan Calaisba. Calaisban pedig meg kel! őt találnom. Bizonyára meg fogom őt találni és ha mindjárt valamennyi lövészárokban kell is utána kutatnom. Igy beszél a szép asszony és hogy szavainak s.ulyt adjon szépen előmutatja papírjait, melyekből kiderül, hogy egy francia tisztnek a felesége s hogy a háb-oru kitörésekor Brüsszelben rekedt s azóta semmit nem hallott a- férjéről. -— Igen, —mondja ujra az asszonyka, — meg fogom őt találni és ha a lövészárkokban kell is őt keresnem. — Csakhogy előbb kétszer kell áthajózni a csatornán, — jegyezte meg a szomszédja. — a hajó pedig esetleg aknára futhat. Be az is lehet, ho-gy mire elérkezik Calaisba, ott már -németek lesznek. Csak a fejét rázza és ujra hangoztatja, hogy férjét meg kell találnia. — És akkor? — kérdi szomszédja. — Akkor aztán nem engedem többé -magamtól. ö már megtette kötelességét! Majd folytatja: — Soha többé, soha többé nem engedem a tűzbe! W A kis asszonyka addig beszélt, mig álmos nem lett. Behunyta szemeit s a következő percben már aludt is. Arca egészen gyermekies lett. Szépen, szabályosan lélegzett és ál-mában kicsi teste, melyet a szőrmegallér dacára csak könnyebbfajta ruha fedett, a hidegtől reszketni kezdett. Ezt látja az egyik német népfölkelő, aki nem fázik s aki nem is vette magára nagy prémes bundáját. Leveszi a bundát az ülés feletti polcról s azt szép gyöngéden ráteriti az asszonyra. Az asszony a bunda alatt jól aluszik tovább s bizonyosan arról álmodik, hogy férjét mindenáron meg kell találnia. Vasárnap reggel öt órakor a thurnhouti templom előtt ötven karmelita barát álldogált. Testüket csuha fedte, lábaikon saru volt. mely a (lábat iteljesen szabadon hagyja. A kicsi helyiérdekű vasutat várták, hogy a vidéki falvakba, -majorságokba menjenek vasárnapi imát végezni. A barátok fáznak s azért csoportokra oszolva fel s alá kezdenek járkálni. Beszélgetnek s a beszélgetésből -egy név hangzik ki: — Terentius. Milyen messzire élnek ezek a szerzetesek a háborútól! Végre megérkezik a vonat, a karmeliták beszállnak s végét vetik a beszélgetésnek. Velük együtt egy assz-ony -is helyet foglal a kocsiban. Arcát sürti fátyol fedi és nem látni öregebb-e már, vagy fiatal még. Testének tartásából azonban következtetni lehet, hogy mérhetetlen nagy lehet fájdalma. A vonat már messzire halad, tnikor az asszony nem bir tovább a fájdalmával lés beszélni kezd. Nem beszél voltaképen senkihez, hanem mindenkihez intézi a szavait: