Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-14 / 13. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szögied, 1915. január 14. a Bzura nyugati folyását Orlovnál és Leczy­czénél, kifejlődnek Picitek ellen ée Lodz irá­nyában azzal a szándékkal, ihogy az ellensé­ges szárnyat összetörjék. November 16-ától Lculztól északra nj harcok folynak, Soldau­tó! délkeletre pedig az ellenség visszaivonu­lásra kényszerül. Az orosz ellenintézkedések arra vezetnek, hogy a harc most a Lodztól délre fekvő vidékre Is kiterjed. A néimet csa­patok rohamos előretörését végre november 24-én Lodz közelében meg tudják állítani Lovicz—iStrykov—Brzeziny tájékán. További nagy erők keleten és délen Mackensen sere­gét rövid visszavonulásra kényszerítik. I'ly körülmények között azt lelhetett volna felté­telezni hogy Hindenburg most védelmi állás­ba helyezkedik, erősítéseket vár, hogy azután ismét támadásba átmenjen. De hogy a kez­deményezés mekkora foka jellemzi öt, kitű­nik abból, hogy arra az elhatározásra jut, hogy ezektől az •eseményektől eltekintve, vagy épen azért, a Lovicz melletti bal szár­nyon áttörjön. November 27-én megkezdődik Lovicz ostroma. Ez az elhatározás nehéz krí­zisre vezetett, mivel az oroszok sem tétlenek. November 28-án dél felé sürgősen szüksége­M'k német ellentámadások. A harctér egyik legérdekesebb 'helyzete állott elő ebből, ami későbben a hadtörténészeket egyszer alapo­san fogja foglalkoztatni. Ebben az időben Dél-Lengyelországban i-> nagy támadást készítenék e'lő az oroszok. A német haderőkre ebből igen fenyegető hely­zet állott elő, amelynek azzal ifi lelhetett szá­molnia, Ihogy észak felé a Visztulának szorít­ják. Ámde a messze tekintő német előrelátás­nak volt rá gondja, hogy ezzel a veszéllyel is szembe tudjon szállni. Kézben volt a vasul, ép ott, .ahol arra szükség volt. Kalis-Sierad­zon át uj erősítések özönlöttek élő, amelyek­kel meg lehetett támadni az ellenség szár­nyát. December 1-től a harcok ismét normáli­san folynak. December 5-én a két -ellenség egészen közel áll egymáshoz. Ugylát-zik, hogy ez egyszer az oroszok kellő időben -is­merték föl azt a nagy veszélyt mely bal szár­nyukat fény-egette. Ha Lodztól nyugatra hosz­szaibb ellenállást fejtettek volna ki, súlyo­san végződött volna rájuk nézve is a harc. December 6-án tehát inkább visszavonulnak, hogy 8-án a Miazga melletti erős állásban felálljanak. A harctéren küzdő orosz erők­nek Lc-dz melletti támogatása céljából de­cember 6-án Dél-Lengyelországban Piotrkov• né! orosz csapatok avatkoznak bele a küz­delembe. December 7. és 9. megújulnak itt a. harcok. Hindenburg ezt bizonyára előrelát­ta.. A szövetségeseknek nagy erői, amelyeket eredetileg is Piotrkov felé irányított, sike­resen tudtak az oroszokkal -szembeszállni. Hindenburg egész operációja azon céllal, hogy oldaltámadással szétszakítsa az ellensé­ges erőket, egészen szokatlanul jelentékeny operatív akció. Észak-rLengyselországban a Visztula jobb partján fekvő P rctsznitzncik a megtámadása december 9-én -döntő bizonyí­ték Hindenburg mindent felölelő operatív gondolkodása mellett. v iMoist előállott az a helyzet, bogy az orosz arcvonal Novo-Radomsktól Piotrkowig nyu­gat, felé kiugrott. Ha sikerül -az ellenségnek ezt az arcvonalat benyomni, az oroszok dél­lengyelországi helyzete is fölötte veszélyes. Hindenburg nem isi habozott ennek a körül­ménynek ,a kihasználásával. Ennek eredmé­nye, hogy -december 14-iiki értesülésünk sze­rint az ellenség az egész vonalon visszavo­nult. December 15-én csapataink visszavetet­ték az orosz hátvédeket is. December 15-én és 16-án -Hindenburg alatt nagy sikerek. Az oroszok ugyan azt állítják, hogy rövidebb arcvonal elérése céljából önként vonultak vissza. Ezt az elhatározásukat azonban az a veszély érlelte meg, amelyben ugy északon, mint -délen forogtak. December I9-ike óta folyik az oroszok uj állása: Bzura, Rawka, Drzevieczka, Nida el­len a támadás. -Súlya-, hatalmas harc nem­csak az oroszok, de az elemek ellen is. Nehéz feladatok várnak még a szövetségesekre, he­lyesebben Hindenburgi a, de olyan tábornok, akiben annyi a koncepció, a szokatlan erély s ritka rugékonyság, joggal tarihat számot a legteljesebb bizalomra. '.IIISSGSXESAXGUXACXEASAXSAIISBIIAASASKSAAE-ISA.IBAÍLABABAA ILYEI 0000 ii a magyar honvéd. (Saját tudósítónktól,)• Sok mindent meg­iriunk a magyar katonáról, ato ha kell, neki­megy százszoros túlerőnek s fegyvere előtt nincs irgalom. A hadak törvényének véres betűit senki sem olvassa jobban, mint a ma­gyar, aki elviszi a hadba régi bölcsességét, a mely ugy szól, 'hogy egyszer csak meg kell halni. Nem fél a haláltól, szembe néz vele, sőt még csak nem is nagyon igyekszik kike­rülni. Ezért hull el annyi m- gyar, ezért ma­rad gazdátlan annyi fehér faluház a Tisza­Duna között. Ellenségeink vadnak, kegyetlennek, kí­méletlennek ismerik a magyar katonát s nem tudják, hogy a mellében a legszebb emberi érzések taktusára dobog a szive. Gy-önyörü példával szolgálhatunk erre vonatkozóan. Odafönn az erdőbundába burkolt Kár­pát-hegyek között szólt az ágyuk torka. Csata volt, ütközet. Rohamra mentek a vitéz hon­védek és szuronnyal emelték ki árkaikból a muszkákat. Roham után szállingóznak vissza a kötözőhelyre a sebesültek. Véresen, sápad­tan, fáradtan. Egyszerre csak két ember tűnik föl. Az egyik honvéd, a másik orosz. Mind a kettő sebesült, de az orosz súlyosabban. Meg se tud állni a lábán. A honvéd ugy vezeti, mint a gyereket. Közbe beszél hozzá a pa­raszti ember barátságával: — No, komám, oda, oda . . . Hosszab­bat lépj, cimborám . . . Nono, el ne vágódj! Ne félj komám, foglak . . . Csak szorítsd a nyakamat . . . Már ott vannak a tábori kórház mellett. Odaszalad a sok szanitész, meg vöröskeresz­tes asszony. Át akarják venni az oroszt. De a magyar honvéd nem engedi. — Mán én nem adom oda! — Mért? Hisz mi jobban kezeljük! — Nem lőhet a'. Néköm kötelességöm! — Már hogv-vóna kötelessége! — • Az bizony! Mer hát én szúrtam mög! Mögszurtam, hát bekötözöm a komámat! Ilyen a magyar katona. A világ mind n nációja odajöhetett volna megnézni a hon­védgyereket, aki kötelességének tartja, bogy az ellenséget, akit ő teri'ett le a porondra, maga kötözze be. J — A katonailag kiképzett népfölkelők behívása. A honvédelemilgvi minisztertől le­irat érkezett Szegedre, amelyben elrendeli, hogy az A) alosztályai 1875., 1876., 1877., 1878., 1879., 1880. és 1881-ben született kato­nailag kiképzett népfölkelők, akiket betegség, vagy létszámfölöttiség miatt szabadságoltak, január 20-án a népfölkelési parancsnokságnál jelentkezzenek. A jelentkezők meleg ruhát és két napi éleimet tartoznak magukkal vinni. Nem kell jelentkezniük azoknak, akiket, mint közérdekből fontos; intézményeknél, vállala­toknál, üzemeknél, törvényhatósági és állami hivataloknál nélkülözhetetleneket, a katonai szolgálattól fölmentettek. — Uj vonatok a hadimenetrendben. A hadimenetrendbe január 12-én uj vonatokat állítottak he, amelyek nekünk főképen a Sza­badkával való közlekedést könnyítik meg. A beállított helyi vonatok ezek: Szeged-Rókus­ról indul reggel 6 óra 06 perckor és délután 4 óra 31 perckor, Szabadkára érkezik reggel 8 óra -és este 6 óra 27 perckor. Szabadkáról indul reggel 5 óra 49 perckor és délután 5 óra 03 perckor, Szeged-Rókus ra érkezik reg­gel 7 óra 42 perckor és este 6 óra 24 perckor. Szabadkáról gyorsvonat közlekedik Újvidék­ié, amelv Szabadkáról indul éjjel 12 órakor és Újvidékre érkezik hajnali 2 óra 14 pereikor, Szabadkáról Budapestre is megy gyorsvonat, még pedig délután 1 óra 1 perckor s Buda­pestre érkezik délután 4 óra 10 perckor. A helyi vonatokra nem kell igazolvány, a gyors­vonatokra igen. — Földrengés Olaszországban. Rómából jelentik: Ma reggel 8 órakor a lakosságot erős földrengés riasztotta meg. Nápolyban ugyan­ez időben szintén földrengés volt, amely több mint 20 percig tartott. A lakosság rémülten menekült ki a házakból. Montrendóban több lakóház, valamint a városháza megsérült, két •ember meghalt. - A Feministák Szegedi Egyesülete kéri azokat a nőket, akik a szaktanfolyiamo­ken részt, akarnak venni, minél e'lőbíb jelent­kezzenek az egyesület helyiségében, ahol bő­vebb felvilágosítást nyernék. — Orosz fogságba került szegedi orvos. Reiniger Hermán dr. felsőközponti kerületi tiszti orvos a háború kitörésekor szintén be­vonult és az északi harctérre került. Most egy tábori levelezőlan érkezett Reín;ger Her­mán dr. feleségéhez s a lap tartalma a kö­vetkező : Nagyságos asszonyom! Kötelességem­nek tartom értesíteni arról, hogy férje, Rei­niger Hermán dr. az északi harcoknál orosz hadifogságba jutott. Adja az Ég. hogy férjét mielőbb teljes egészségben lássa viszont. Schiirger József dr., főtörzsorvos. — Előadások a háborúval kapcsolatban. A kegyesrendiek vezetése alatt álló városi fő­gimnázium igazgatósága értesiti a nagykö­zönséget. hogy az intézet tanári kara a há­borúval kapcsolatban előadásokat fog az in­tézet dísztermében tartani. Az egyes előadá­sok idejét hírlapok utján fogjuk közölni. Az lső előadás január 17-én, vasárnap délután órakor lesz. Előadást tart Balanyi György dr. „A világháború genezise". Sebes Ferenc dr. ..Háború és kultura" címmel. Balanyi Gvörgy dr. „A világháború genezise" címmel még három e'őa.h'rt fog tartani. Sebes Fe­renc dr. még egv előadást tart „Háború és vallás" címmel. Kívülük előadást tart még Biró Imre „Háború és iskola" és Vézner Ká­ra ly „Háború és irodalom" c'mmel. Az elő­adásokat az érdeklődők figyelmébe ajánlja az igazgatóság. — Recenzió. Feltétlenül elismerést érde­mel Vermes Zsigmond a iSzegedi Kereske­delmi és Iparibank cégjegyzője, aki évek liosz­szu során át le-zűrt tapasztalatai nyomán a Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben Csemegeüzl M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN M SZT. ISTVÁN • ÓVAKODJÉK geüzietben (j öpiaíTialátaSÖPt. az UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents