Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-13 / 12. szám

DÉLM AG YARORSZÁ G. Szeged, 1915. január 13. Az orosz előretörések meghiúsultak. Kelet-Poroszországból nincs újság. Észak­Lengyelországban az oroszok előretörései sikertelenek voltak. A Visztulától nyugatra támadásaink a rossz időjárás ellenére is eggyes helyeken eiőbbre jutottak. A Pilica keleti partján nincs változás. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Bernből jelentik: Az orosz magán jelen­tések szerint az oroszok azt hiszik, hogy a németek Varsót északról is támadni akarják. A Sucha megszállásával, valamint a Rawka és Bzura közt jelentékenyen előbbre jutottak a németek. A front itt negyven kilométer szé les és Varsótól való távolsága huszonöt ki­lométer. Az oroszok a Visztula jobb partján, Novogeorgievszk és 'Zechanow között nagy harcokat várnak. FORRADALMI HANGULAT OROSZ­ORSZÁGBAN. Parisba jelentik Odesszából: Adamovics szocialista képviselő lapjának egyik számát cenzúra alá nem bocsátotta és ugy jelentette meg, ezért életfogytiglan száműzték jSzibé­riába, szerkesztőségi társait pedig kényszer­munkára és várfogságra ítélték, Stockholmi jelentés szerint egyik finn város polgármestere azt mondotta, hogy a világháborúból Németország és szövetségeséi kerülnek ki győztesen, ezért Szibériába vitték, A letartóztatott öt dumaképviselőt haditör­vényszék elé állították. Berlinből jelentik: A Vossische Zeitring kapja a hirt Szófiából, hogy Pétervárott nagy­szabású, forradalmi zavargások törtek ki. Az orosz gárdaezredet ezért már vissza is hívták a lengyelországi frontról, OROSZ HIVATALOS — PRZEMYSLRÖL. Prágából táviratozzák: Az utolsó orosz hivatalos jelentés figyelmezteti a birodalom lakosságát, hogy ne várja hamarosan Prze­mysl elestét, mivel a vár tüzérsége elsőren­dű s a védősereg hős. MÁRCIUSBAN MOZGÓSÍTOTTAK OROSZORSZÁGBAN. Szabadkáról jelentik tudósítónk: Az egyik fogolytábort őrző népfölkelő hadnagy irja, hogy a fogságban élő kozákok, tatárok és mongolok azt mondják, miszerint őket már márciusban mozgósították s azóta fegyverben is voltak. A nyugati nagy küzdelem. Berlin, január 12. A nagy főhadiszállás jelenti: A labassei-csatornától délre csekély jelentőségű harcok folynak, amelyeknek ed­dig nem volt eredményük. Crouytól északra a franciák tegnap este támadtak, de súlyos veszteségeik mellett visszavetettük őket. Ma reggel Itt a harcok újból feléledtek, Perthestöl keletre a franciáknak tegnap dél­után ellenünk Intézett támadása tüziinkben összeomlottak. Az ellenségnek igen súlyos veszteségei voltak. Az Argonneokban a ró­maiak utján elfoglaltunk egy francia tá­maszpontot, két tisztet és 140 főnyi legény­séget ejtettünk ez alkalommal foglyul. Az Argonneok keleti részében folyó harcokban a franciáktól január 8-ika óta (eddigi, már jelentetteket beleszámítva) egy őrnagyot, három századost, 13 hadnagyot és 1600 fő­nyi legénységet ejtettünk foglyul, ugy, hogy ezen csekély kiterjedésű harcterületen a franciák összes vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt 3500 emberre becsül­hető, Aillynál, St.-Michieltől délre a franciák támadási kísérletei meghiúsultak. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Lyonból jelentik: A Respublica irja, hogy a német hadsereg franciaországi frontja erős vár, a bevétele hosszú ostromot igé­nyelne és rettenetes .áldozatokba kerülne. Joffre fővezér sokkal okosabb, semminthogy ilyenbe fogna. Joffre bevárja, amig a németek maguktól kivonulnak Belgiumból, — ami ak­kor következik be, amidőn az angolok Zeeb­rüggénél csapatokat szállítanak partra és a midőn az oroszok betörnek Sziléziába. A FRANCIA HÚSKÉSZLETEK EL­FOGYTAK. Parisból jelentik: A Temps azt irja, hogy Franciaország húskészletei elfogytak. A tengerentúli fagyasztott hassal kísérletez­nek is már, de ezideig kevés sikerrel. AZ ANGOLOK EDDIGI VESZTESÉGEI. Zürichből S-ellenük: Az lángolok ezideig Flandriában körülbelül 350 ezer embert állí­tottak harcvonalba s a veszteségük pedig ki­lencvenezer ember. AZ U XII. BRAVÚRJA. A Neue l'reie Presse irja: Az U XII. de­cember 20-án fut-ott ki az ellenséges — fran­cia — flottára. Az ellenségre 21-én akadt rá. Az első torpedója a Courbet vezérhajó orrát találta, a második pedig a dreadno-ught köze­pét. A Jean Bárt észrevette, hogy a zászlós­hajó a vezérkarral együtt milyen helyzetbe került, a segítségére sietett, azonban a sze­rencsétlenséget csak fokozta, amennyiben ne­kiment a sérült Courbet-nek és azt elsülyesz­tette. Flottánk ugyanezen a napon felfedezte a Curiét, a franciák legmodernebb tenger­alattjáróját, rögtön tüz alá is vette. A Curie másod-tisztje a legközelebbi naszádunkra kézigránátot akart dobni, de egy matrózunk­revolverrel lelőtte. A Curie parancsnoka síró­görcsöt kapott; elfogtuk. Levél volt nála, a felesége és gyermekei írták, vajha Isten mi­előbb hazavezérelné . . . CALAIST IS BOMBÁZTÁK. Nemcsak Londont és Dünkirdhent, ha­nem Dovert és Calaist is bombázták leve­gőből a németek. Rotterdami jelentés szerint vasárnap éjjel egy Zeppelin és két aeroplán megjelent Calais fölött és bombázni kezdte. Megjelenésük alkalmával működni kezdtek az angol fényszórók és ágyuk, de hatás nélkül lövöldöztek a repülőgépekre, ugy, hogy ezek sértetlenül eltűntek a tenger felé. Német jelen íés szerint vissza is érkeztek. NÉMET FOGLYOK LELKESEDÉSE. A Berliner Tagéblatt irja,- Amidőn Nan cyt Zeppelin bombázta, a német fogoly-sebe­sültek ujjongani kezdtek, kiugrottak az ágy­ból, lelkesedésük leírhatatlan volt. VERDUN KÖRÜLZÁRÁS ELŐTT. Genf, január 12. A francia offenzíva leg­teljesebb kudarcát és végleges összeomlását jelenti az, hogy francia katonai irók is meg­állapítják, hogy a németek újra nagyon, ko­molyan veszélyeztetik Verdunt az Argon­neokban és a Maas magaslatain. A néniéi repülő flotta Anglia felelt. Kopenhága, január 11. Tegnap mintegy tizenhat egységgböl álló repülő flotta jelent meg a Themzéniél London megtámadására. Később Dover fölé repült a flotta és bombáz­ni kezdte a várost. A ledobott bombák sok embert megöltek és megsebesítettek. A kár óriási. Az októberi harcok Var-só alatt. A chicagói „Daily News" részleteket kö­zöl azon ütközetekről, -melyek októberben Varsó körül lefolytak. „Három német hadtest intézte a táma­dásokat Grojec—Grodzisk irányából. Nikola­jevics Nikolaj nagyherceg arra következteti ebből, hogy a németek Koronot vagy Orodnot akarják megszállni és igy Varsót észak lelő! támadni. Épen ezért áttette főhadiszállását Varsóból Grodnóba, otthagyván- 'Seheidemann generálist parancsnokul. Ezalatt a németek von Morgen, tábornok vezérlete alatt dél felől előnyomultak. Októ­ber 11-én már 12 kilométernyire voltak Var­sótól. Előnyomulásuk olyan rohamos volt, hogy csak a menekülők jelentéséből értesült Seheidemann generális a németek érkezésé­ről és eleinte hinni sem akarta a dolgot. A jelentések annyira megzavarták, hogy még mai napig sem képes szolgálatot teljesíteni, sőt föl is mentették a parancsnokságtól. A generális igazolására fölemlitjük, hogy a ko­zákok rossz felderítők és sok árulással is volt dolga. Krause- generálist, ki a szibériai -csapa­tokat vezette, egy Varsó alatti ütközet köz­ben haditörvényszék -elé állították, elitélték és agyonlőtték. Huszonnégy óra hosszat küz­dött három szibériai hadtest három némettel; az utóbbiak erős tüzérséggel rendelkeztek. Az orosz veszteségek rettenetesek voltak: egész •ezredek semmisültek meg vagy vesztették el tisztjeiket. A tannenbergi katasztrófa után -ez volt a háború legvéresebb csatája. Varsó -ut­cái tele 'voltak mene'kliil-őkkel!, Sebesültekkel vagy megszökött, fegyvertelen katonákkal. Október 11-én a németek Jeziernánál állot­tak, Varsótól 15 km.-nyire. Október 12-én he­ves ütközet volt iPlo-nignál, ahol a németek visszavonultak. Az o-roszok visszavették J-ez:­ernát, de másnap a németek ismét visszafog­lalták az elveszített ter-ep egy részét és 17-én átkeltek -egy hajóhídon a Visztulán-, -ott azon­ban egy előkészített orosz sereg visszaverte őket. Ekkor az oroszok építettek hajóhidat Karcewnél, de anyaghiány miatt csak 48 óra múlva készülték el vele. Ezalatt a- németek a túl só parton beásták magukat; 17-én- reggel­től estig dult a harc az egész fronton, más­nap azonban az oroszok erősítést kaptak és négyszeres túlerőt képeztek a német-ékkel szemben. Husz nehéz ágyú érk-ezett -ezen a napon -Brest-Litowskból oda. Október 17-én németek kénytelenek voltak három napos harc után -visszavonulni. A hátvéd még ere­sen harcolt és az ő védelmük alatt M-orgen

Next

/
Thumbnails
Contents