Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-29 / 26. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. január 29. Az é i harctérről. A német nagy vezérkar közli: A keleti hadszintéren az ellenségnek Gumbinnentöl északkeletre ellenünk intézett jelentéktelen támadási kísérleteit visszautasítottuk. Biezunál, Sierpstöl északkeletre egy orosz osztagot visszavertünk. Lengyelországban nincs változás. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) OROSZ JELENTÉS. Milano, január 2S. Az orosz hadvezetőség tegnapi jelentése igy szól: Galíciában az osztrák-magyar csapatok egy bizonyos tevékenysége vehető észre. Az ellenség a Kárpátokban támad. Lodz— Neu-Breslcu. Amsterdam, január 28. A mai angol lapok jelenti, hogy a németek Lodz városát Neutíreslaunak nevezték el Lodzból a németek közvetlen vasúti vonatokat indítanak Berlin, Boroszló és Lipcse felé. Az oroszok nem kímélik a románokat. Kopenhága, január 28. Pétervári híradás szerint az oroszok Bukovinában eddig 11,000 román nemzetiségi lakost tartóztattak le. r Altalános francia-támadás Felsőclszászban. Berlin, január 28. A nagy főhadiszállás jelenti: A flandriai tengerparton Middelkerke és Slype helységeket ellenséges tüzérség bombázta. A Craonnei magaslatokon az ellenségtől tegnapelőtt elfoglalt hadállásokhoz kelet felé csatlakozó további 500 méter hoszszu lövászárkoí ragadtunk el. A franciáknak egy ellentámadását könnyűszerrel visszavertük. Az ellenségnek a január 25-ikétöl 27-ig terjedő harcokban súlyos veszteségei voltak. Több mint 1500 halott francia maradt a harctéren s a január 27-én jelentettekkel együtt 1200 fogoly jutott csapataink kezére. A Vogézekben, Senenes és Bandsapt környékén a franciáknak több támadását jelentékeny veszteségeik mellett visszavertük. Egy tisztet és 50 főnyi legénységet elfogtunk. A ml veszteségeink egészen csekélyek. Felsöelzászban a franciák a neder— aspach—keidweiler—hirzbachi erdő arcvonalon megtámadták a ml aspach—ammers— weller -keidweller—hirzbachai erdő közti állásunkat. A támadásokat mindenütt, az ellenségnek súlyos veszteségeket okozva vlszszavertiik. Különösen súlyos volt az ellenség vesztesége Keidweilertől délre és Amnierswellertől délre, ahol a franciák rendetlenségben vonultak vissza, öt francia géppuska maradt a kezünkben. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A belgiumi és északfranciaországi harcterek. Berlin, január 28. Kopenhágából táviratozzák a Vossische Zeitung-nak: A Veuvre kivételével, ahol süni köd minden hadműveletet lehetetlenné tesz, a 'harctér többi részénerősen dühöng a csata. Ennek ellenére mind a két iront nagyjában változatlan. A belgiumi és északfranciaországi harcterek rettenetes pusztulás képét mutatják. A lövészárkök megdagadt patakok, az ingoványos vidék olyan, mint a tenger, lehetetlen, azon járni. A második angol hadsereg. Bécs, január 28. A iN. F. P. irja Rotterdamból: A Nieuwe Rotterdamsebe Courant Havreból kapott tudósítása nyomán a következő részleteket jelenti a második angol seregnek a francia partokon, történt kijiajózásáról: — Egyidejűleg több francia kikötőben szállítják partra azokat az uj angol csanatokát, amelyek a szövetséges 'hadsereget a franciaországi és flandriai harctéren meg fogjak erősíteni. A fedélzeten már sorban állatiak a katonák, mikor a szállitóhajók a kikötőhöz közelednek. Az angol legények jókedvűek. Gyorsan megy a kihajózás. A csapatokat azonnal a készenálló vonatokhoz vezetik, ameiyek útnak indulnak. — Mialatt az angol katonákat partraszállitják, brit cirkálók és torpedóromboló naszádok járnak a kikötő közelében, ugyanez^ kisérték a szállítóhajókat, most pedig őrködnek, hogy ellenséges tengeralattjáró naszád ne közeledhessék. A most hozott angol csapatokat az első angol sereg harcvonala mögött fogják 'felállít ami. Megkomolyodott a modern BaisgIon. A Polliikén párisi levelezője leraj Párist az elnök és ia francia kormány visszatérése után. Néhány érdekes dolgot beszél el a kormány bordeauxi tartózkodásáról, majd a Párisban fölelevenedő életről és a párisiak erkölcseiben és fölfogásában végbement változásokról tudósít. A hivatalnokok és alkalmazottak óriási serege szerencsésen visszaérkezett Parisba. A bordeauxi tartózkodás bizonyára egyik legsajátságosabb eseménye Európa 'történetének. Itt voltak a miniszterek, a diplomaták, politikusok, a Theatre Francais tagjai, szóval egész Páris. A szórakozás terén nagyon szerénynek kellett lenni, este kilenckor minden zárva volt. A nap főeseménye Bordeauxban három óra körül folyt le, ekkor olvasták föl nyilvánosan a hivatalos jelentést ás a Place de Bordeaux fekete volt az emberektől. Egyike a bordeauxi emlékeknek a sok bolha is, amelyek Bordeaux nevét olyan félelmessé teszik a turista-világban, továbbá a szédületes magasságra emelkedő árak, amiket Bordeauxban fizetni kellett. Miért ne használják ki a jó bordeauxiak azt a helyzetet, a mely csaknem minden német-francia hábóruban bekövetkezik? De mind a jó párisiak, Poincaré ur tó! le egészen a legkisebb írnokig, bizonyára megkönnyebbülten sóhajtottak föl, amikor lerázhatták magukról a délfrancia port s felszállhattak a gyorsvonatra, amely hazahozta őket 'Párisba. Most tehát ismét itt vannak. A képviselők mosolyogva vetik magukat alá az intervjunak és a Boulevard közepén egyre-másra hangzik: Minden jól megy! És a feliéi szakállú szenátorok diplomata frakkjukon a becsületrend piros rózsájával, UBHBBABAABBAABBABAABBABBBAAABISBBBBAS £8999989699899 3 Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segitsük a hadbavanuitak családjait és az elesettek hozzátartozó it! ismét a Rue de Tournon irodalmi borbélyánál vágatják a hajukat, aki, amig ollója csattog, a harci kardról rögtönzött versét adja elő. Tehát itthon vannak. A tőzsde megnyílt s ha nincs is még olyan nagy tolongás és lárma, mint ezelőtt, de mégis megkezdődött a dolog és végre minden megy a régi kerékvágásban. A nagy körutakon, a Rue de la Paic-en, az előkelő negyedekben megnyílnak a nehéz vnsredőkkel lezárt üzletek s lassankint megkezdődik a régi párisi élet. De nem tért vissza a régi párisi vidámság. Nagyon sok a siró anya és nagyon sojt család van gyászban. A párisiak rájöttek, hogy meg kell változtatni szokásaikat. Az abszintet nemcsak néhány hónapra, hanem örökre eltitkolták. Nem akarják, hogy Párist továbbra is modern Babylonnak nevezzék. Páris most nyugodt, munkás, 'bizalomgerjesztő. A Theatre Francais csak szigorúan klasszikus drámákat játszik és magy ünnepélyességgel üli meg P.acine születésének 250-ik évfordulóját. Az Opera, Comique-ben „Az ezred leányá"-t adják és a sok zenecsarnok műsorára szigorú cenzúra ügyel. Égészen más Páris tehát ez, amit Poincaré ur visszatérésekor ,itt talált. SZERBIÁBAN KEGYETLENÜL BÁNNAK A HADIFOGLYOKKAL. Görögországon keresztül, a szerb cenzúra kikerülésével, egy Üszkiibben levő magyar hadifogolytól levelet kaptunk. Levelet, melynek minden sora a szivünkbe markol, felkorbácsolja a vérünket, próbára teszi az idegeinket. A szenvedés sir ki belőle, azoknak a szenvedése, akikről eddig azt hittük, hogy a fogság keserű kenyere, bizonytalansága mellett is emberi sorban élnek. Megreszket a lelkünk arra, amit ez a levél tudtunkra ad. Utat kell, hogy találjon most ebbben az országban a kinnal telt panasz, utat, amely oda vezeti, ahol a leggyorsabban s minden eszköz felhasználásával enyhítésére sietnek magyar véreink gyötrődéseinek. A levél a következő: Üszküb, 1915. január 12. Én mái többször irtam neked, de bizony választ nem tudtam kapni. Lehetséges, hogy a szerb cenzúra 'megsemmisítette. Most azonban e levelet egy igein jó görög nő elviszi magával és Görögországban adja fel, igy tehát minden igazságot megirhatok neked. Megírhatom neked, hogy vagyunk itt többen 'hadifoglyok. Legtöbb részünk, mint magam is, súlyosan megsebesült, nem tudtunk menekülni és ,igy kerültünk szerb hadifogságba rettenetes szerencsétlenségünkre, mert amit a szerbek tesznek velünk, azt a kannibálok sem teszik az áldozataikkal. Legtöbbször is attól a tehetetlen szegény sebesülttől elveszik a pénzét, fehérneműjét, köpönyegét, szóval mindenét, soknak még a cipőjét is, ugy, hogy a szegény fogoly majdnem pucéron marad. Bekerül a kórházba, honnan félig gyógyultan kiküldik, aztán a hideg télben ruha nélkül kiküldik nehéz munkát dolgozni, utat csinálni a hegyeken, ütik, mint a kutyát, enni alig kap. Éjszaka fekszik a szalmán egy nyitott istállóban, takarója nincs, de ehelyett takarják a tetük ezrei. Testét véresre kaparja és majd meg fagy, alig várja, 'hogv reggel legyen. Alvásról természetesen szó sincsen és reggel majd öszsze esik. Fele a katonáinknak ragályos nyavalyában szenved, mely itt nagyon el van terjedve. Ezen a nyavalyán én is keresztül, mentem ép most. Tífuszba estem, két héten keresztül 40 fokos lázam volt, de hála Isteninek, erős szervezetem legyőzte a ragályt és most már jobban érzem' magam. Görög vöröskereszt misszió kezel bennünket, görög orvosok és ápolónők. Itt igen e! vagyunk keseredve, mert rettenetes a fogság!