Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-29 / 26. szám

, '-— Sieged, 1915. •ACMN tsLŐfmsré® k* szegedek Í 2<H~ FÉLÉM . , S «gyM«pfli K t— előfizetési ár vidékem égési. é*r« . k ».-— wérre . . k14.— negyedévre K T— egyhóiuwreK 2-40 Ktadéfcivatiil Kiráaz-atea Telefanszámi Sí. ...... ÜU* ^ » IV. évfolyam 26. szám. Péntek, január 29 LEGÚJABB. Budapestről jelentik: Kormányrendelet az illetékes minisztériumokat megbízza, hogy esetröl-esetre felhatalmazza a közigazgatási hatóságokat, miszerint személyes vgy egyéb hadiszolgálatok igénybe vételére, halasztha­tatlan mezei munkáknak közmunkával való végeztetésére intézkedhess/ék. A rendelet an­nak kihirdetésekor életbe is lép. Konstantinápolyból jelentik: A főhadi­szállás közli, hogy a Kaukázusban ujabb of­fenzívával Olty irányában előre nyomul­tunk. Az elkergetett ellenség menekülőben felgyújtotta Marinait orosz községet, hogy a felhalmozott hadianyag a mi kezünkbe ne kerüljön. Berlinből jelentik: A Nída mentén és az alsó Dunajecnél állandó tüzérpárbajok vau­nak. Az orosz tüzérséget a tisztbtány na­gyon befolyásolja. Gránátjaink egész lö­vészárkokat megsemmiteuek s az ellenséget kiemelik még a legbiztosabbnak hitt fedezé­kekből is. Gyalogsági harcokra a terepviszo­nyok alkalmatlanok. A londoni Times objektíven beismeri a flandriai német támadások erejének növe­kedését. Az entente helyenkinti sikerei je­lentéktelenek, csak az ellenség visszaverése miatt kénytelenek Ismételten támadni. Frigyes főherceg a király beleegyezésé­vel a frontra meghívta a bécsi és budapesti polgármestert. Milánóból jelentik: Királyi dekrétum a kormányt az összes olasz hajók rekvirálására fölhatalmazza. Budapestről jelentik: A japán hadügy­miniszter huszonnyolc millió yen rendkívüli hitelt kért a háborúhoz. Krakóból jelentik: A sziléziai Glejwitz­ben Bucsek fuvaros tizennégy bevonult fia közül eddig hat elesett. Bukarestből jelentik: A romániai szo­ciálista párt népgyűlésen állást foglalt a há­ború ellen. Egy magyar újságírónak nyilatkozott Take Jonescu, a hírhedt román államférfi, jonescu szerint a háborút Németország, Ausztria és Tisza idézték fel, amit legköze­lebb cikkben is ki fog fejteni. Lehetetlennek tartja, hogy Románia a világháborúban ne keresse szükségleteinek kielégítését. Ö szi­lárdan hisz az entente győzelmében, de a háború hossza és nehéz lesz. Románja vég­leges semlegességét nem hiszi és nem akar­ja. Románia és Bulgária bűnt követnek el, ha nem egyeznek meg. Jonescu szerint a külügyminiszteri változás folytán Tisza még inkább a monarchia abszolút ura lett. Tisza egyik legkiválóbb politikusa Európának; te­tötöl talpig férfi, eszes politikus, energikus ember, nagy karakter, aki igen nagy súlyt biztosított Magyarországnak a monarchiá­ban. Tizennyolc év előtt pénzügyi kérdésben egyszer beszéltem Tiszával egy óráig s már az első öt percben fölismertem kiváló kvali­tásait, — fejezte be Jonescu. A Kárpátokban döntőleg megvertük az oroszt. Az északi sajtóhadiszállás jelenítik: A Kárpátokból a Latorca-völgyébe és Ung­vöigybe benyomult oroszokat visszaszorí­tottuk. Gránátjaink több ütegüket megsem­misítették. A Lyuka-völgyben előrehalad­tunk. A Csontosról kivert ellenség Malom­rétig. onnét Fenyvesvölgyig, majd Gyilok ­begyig fejvesztetten menekült, muníciót, ágyukat, foglyokat hátrahagyva. Vasárnap Gyilokhegyet is birtokunkba vettük, az oro­szokéhoz viszonyítva, igen csekély veszte­séggel. Beregből az uzsoiki szerpentinre kel­lett visszavonulniok. Az oroszok a négyna­pos harcokban kétezernél több halottat ve­szhettek. Nagybereznán a főszolgabiróság és posta működik. A toronyai vonalon betört oroszok Ökörmezőnél megveretván, há­ny atthomlok visszamenekültek. Ez a magánjelentés tehát arról szól, hogy a Kárpátokban az egész vonalon sike­reket értünk el s az ellenségre komoly csa­pást mértünk. Még tisztábban látjuk a hely­zetet a mai hivatalos jelentésből, amely vi­lágosan elmondja a kárpáti eseményeket, a következőkben: Budapest, január 28. (Közli a miniszter­elnöki sajtóosztály.) Az ellenségtől immár a Nagyág-völgyét is megtisztítottuk. Az ellen­ség, amely ebbe a völgybe Ökörmezőtől északra fekvő területig nagyobb erőkkel nyomult előre, tegnap az utolsó, jól megerő­sített állásait kénytelen volt feladni. Toro­nyét elfoglaltuk és üldözés közben Viszko­wig jutottunk, ahol a harc az ellenséges utó­védek ellen újból megkezdődött. A Vezér­szállástól északra fekvő magaslatokon és Volocnál az oroszok nagyobb erősítések harcba vetésével még egyszer megkísérel­ték, hogy elvesztett főhadiszállásukat újból visszanyerjék, de visszavertük őket és eköz­ben hétszáz foglyot és öt gépfegyvert vesz­tettek. A kárpáti arcvonal többi részén a helyzet lényegesen nem változott. A Nagy­ág völgyétől keletre nyugalom van. Nyu­gat-Galíciában és Lengyelországban tüzér­ségi harcok és kisebb akciók folynak. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A Höíer-íéle jelentés orosz főhadiszál­lásról beszél, amelyet az ellenségtől elfog­laltunk és /amelyet az oroszok nagyobb erő­sítések harcba vetésével megkíséreltek visz­sza-venni. Ebből is látni lehet, hogy az oro­szok nagy tömegekben jö.ttók be a Kárpátok­ba és főhadiszállást rendeztek be, Nyitvám való, hogy az orosz hadvezetőség a haderő egész balszárnyát előre akarta dobni, hogy áttörjön hazánkba és /kiegyenlítse a lengyel­országi centruma visszavonulását. Ilyenfor­mán a kárpáti harcok jelentése szinte meg­közelíti a lengyelországi eseményeket. A Bukovinában törtéin/t harcok szorosan összefüggnek a 'hazánk északi határa köze­lében folyó eseményeikkel. Ha déli Bukovi­nában, valamint a Kárpátokban nem aka­dályozhattuk volna meg az orosz előny amu­lást, tényleg érezhetővé vált volna a keleti általános helyzetben ez az orosz offenzíva, — aminthogy a bukovinai és a Kárpátokban kivívott fényes győzelmünk is rövidesen érezteti majd hatását az egész vonalon. A francia kiábrándulás. Húga, január 28. Már az angolok is ér­zik, hogy a francia közvélemény kezd kiáb­rándulni és egyre nagyobb a felháborodás An­glia ellen, amit az is bizonyít, hogy7 a Times szóváteszi ezt a jelenséget. Igy ir: — A franciák összehasonlítják a maguk vigasztalan, gazdasági és katonai helyzetét az­zal a rendes és gondtalan élettel, amely An­gliában tapasztalható és ebből vádakat ková­csolnak. Elegendőnek tartjuk a félrevezetett francia közvélemény felvilágosítására, ha em­lékeztetjük Franciaországot, ihogy Anglia ed­dig is többet tett, miint amennyi kötelessége lett volna. A _ AZ OLASZ KAMARÁK A SEMLEGESSÉG MELLETT. Milánó, január 28. Az olasz kereskedelmi és iparkamara központi bizottsága rendkívüli ülést tartott, amelyen Olaszország külpoliti­kai teendőit vitatta meg. Egy szavazat elle­nében a tanács határozatot hozott, amelyen a semlegesség további megőrzése mellett fog­lali állást. Elhatározta egyben, hogy az olasz sajtóban akciót indít az olasz semlegesség ér­dekében. £ ; BURIÁN TÁVIRATA A SZOBRÁNJE ELNÖKÉHEZ. Szófia, január 28. Momcsilov, a szobran­je elnöke, aki báró Burjánnal szófiai követi idejéből ismerős, az uj külügyminisztert ki­nevezésekor táviratilag üdvözölte. Burián bá­ró távirati válaszában kijelentette, hogy Bul­gária sorsa mindig szivén feküdt s hogy Bul­gária iránt való szimpátiái nem változtak.

Next

/
Thumbnails
Contents