Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-28 / 25. szám

Szeged, 1915. január 26. DÉLMAGYARORSZÁG. 183 — Itáliára figyel. Szemelvények bukaresti lapokból — (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben sok szó esett egy olasz-román megegyezésről, anélkül azonban, 'hogv ennék a megegyezésnek a megtörtén téré vonatkozólag pozitív bizonyítékok merültek volna fel. Az Adeverul németellenes bukaresti lap mai száma fájdalommal állapítja meg Biilow herceg római küldetésével kapcsolatban a következőket: — Abban a helyzetben vagyunk, hogy megállapíthatjuk, miszerint a kölcsönös bizalom dacára ezideig semmiféle diplomáciai tárgyalások egy olasz—román megegyezésre vonatkozólag nem történtek. Vannak politikusaink, akik kritizálják az't a passzivitást, hogy oly hosszú időt elhagytunk múlni, kizárólag platonikus olasz—román barátságra törekedve, mialatt Németország Bülow herceget Rómába küldte. A németek most kijelentik, hogy az olasz kormány sietett beleegyezését nyilvánítani iBülowirak rcmiai követté való kineveztetéséhez. Ez a tény jellemző azért is, mert ebből nyilvánvaló, hogy Olaszország hajlandó tárgyalásokat folytatni végleges semlegessége ientarlása esetére is. Ezek után tehát a politikai viiágot nálunk ismét izgatottság jellemzi. mert bizonyos, hogy már régen lvvatalosan ismernünk kellene Olaszország, álláspontját, hogy ennek alapján tárgyalhassunk mi is. A román kormány félhivatalos lapja, a Viitorul a háború időtartamával foglalkozva a következőket irja: — Minden jel csak arra vall, hogy a háború hosszú ideig fog tartani. Ez a tény szerencsétlenséget jelent ugyan a hadviselő országok népeire, azonban 'mindenesetre előnyöket nyújt azon semleges országoknak,. a melyeknek érdekeik vannak a nagy konflagráeióban. A háború tartamának kitolódása lehetségessé teszi, hogy ezen államok várakozó magatartása egyre több előnnyel kecsegtessen. 'Mindenekelőtt alkalom kínálkozik a további előkészületekre, a lehetőségek figyelembevételével. valamint egy belső egyetértés létre hozására az elkövetkező akció alkalmával. Azon államoknak, amelyek az általános konfiagráció forgatagában jogaiknak érvényt akarnak szerezni, áldozatkészségüket ezen jogok szolgálatába kell helyezniük. A romén konzervativpárt hivatalos lapja, a Steagul a 'következő, a hivatalos Románia álláspontját megvilágító sorokat közli: — A miniszterelnök ur személyes környezetéből értesülünk, hogy Bratianu miniszterelnök ur valósággal fel Van háborodva Diamandy György ur külföld,? utján követett magatartása miatt. Anélkül, hogy bárkitől felhatalmazást kapott volna, a nemzeti színház direktora körutazásra megy a külföldön és olyan nyilatkozatokat tesz a banketteken, a melyek jelenleg politikai érdekeinkre károsak lehetnek. Senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy akárhová utazzék. De hogy valaki, egy képzeletbeli misszióban olyan helyeken hozzon nevetséges helyzetbe bennünket, ahol követeink vannak, joggal kelthet felháborodást. Ez a felháborodás az összes liberális körökben is tapasztalható. Ezek a körök, ugy tudjuk, felvilágosítást fognak kérni a miniszterelnöktől egv olyan kérdésben, a mely Diamandv úrra következményekkel járhat. A 'kon-zérvativpárt egyik hivatalost orgánuma. a Bolitique jelenti: — Amint értesülünk, a Nemzeti Liga ma este megtartott értekezletén határozatot hozott egy nagy /nyilvános tiltakozó népgyűlés összehívására. A népgyűlés célja: tiltakozni azon borzalmas kegyetlenkedések ellen, amelyeknek a román lakosság az invázvós orosz hadsereg részéről Bukovinában ki van téve, továbbá a román légionáriusok kivégzése, valamint a bukovinai román lelkészeknek Szibériába való deportálása ellen. És ezekhez a bukaresti lapszemelvényekhez ideillesztjük egy Bukarestből hazajött magyar kereskedő kijelentéseit: — Mondhatom', hogy az utóbbi két hétben Romániában alaposan megváltozott a hangulat. Habár a felelős kormányzási' körök mindig mellettünk voltak, de eddig előfordultak különböző tüntetések ellenünk, népgyűlések s más demonstrációk. Ezek az utóbbi időben egészen elmaradták, amit /főleg annak lehet tulajdonítani, hogy Romániában elterjedt hirek szerint Bülow római missziója sikerrel járt s Olaszországgal sikerült a megegyezést létre hozni. — Hogy a hangulat s általában a helyzet javult, az nem egyéni impresszióm, mert legutóbb a német követségen, ahol megfordultam, előkelő állású férfiak szintén megerősítették azt. Különben is megnyilvánul a hangulat változása abban is, hogy a Magyar vagy Németországba Irányuló vasúti szállitásoknál, amelyek eddig nehézkesen és csak szukcesszive történhettek, olyan intézkedést léptettek életbe, mely azt a jövőben meg fogja könnyíteni és gyorsítani. — Ami Románia mozgósításáról szóló híreket illeti, azt a saját tapasztalataimból iis meg tudom cáfolni. Történtek ugyan behívások, amit annak lehet tulajdonítani, hogy Románia semlegessége fegyveres s már a háború kitörése óta /fölemelt békelétszámban van a hadsereg, de mozgósításról egyelőre szó sem lehet. — - Kijelenthetem azt is, hogy Romániának a magyar határon egyáltalán nincs katonasága koncentrálva. A határvidéket többször beutaztam, az összes utakat, szorosokat, amelyek Erdélybe vezetnék, de sehol sem lehet román katonaságot látni. Rögtönifélő eljárás Szegeden A honvédelmi miniszter rendelete folytán a balkán haderők körletében rögtönitélő eljárás lép életbe. Ehez a körlethez tartozik a temesvári hadtestparancsnokság ,is, tehát a rögtönitélő eljárás Szegedre is kiterjed.. Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynak erre vonatkozó hirdetménye a következő : 55—1915. Eín. sz. HIRDETMÉNY. A m. kir. jhonvédelmi miniszter urnáik 1915. január hó 1-én kelt 20,091. eh). 15—a—19.14. számú rendelete folytán ezennel közhírré teszem, hogy a iBaíllkánhaderők cs. és kir. főparamosncikiségának a rögtöni télő eljárás tárgyában 1914. december bó 18-án Nr. 540. Ok. száan alatt kiadott rendeletének hatályon kívül .helyezése mellett, a Balkáhbaderők ikörletében (inosztári, ragnzai, szerajevói, •zágrábi, "temesvári katonai parancsnokságok és a budapesti katonai paraneteinclkságtóil Bácslbödrogmegye) a következő /rögtönitélő eljárás lép életbe, megjegyezvén, hogy a katonai bíróságoknál a halálbüntetés katonai büntettek miatt agyonlövés, közönséges bűntetteik miatt pedig kötél által hajtandó végre. I. Az összes katonai egyéneken (Köp. 11. 6. pont) a Ballkánhaderők egész körletében : a!) Kbtk. 167. szerint aninősü'lő lázadás büntette miatt; b) a Kbtk. 183. szerint /minősülő szökés büntette miatt; e) a Kbtk. 243. szerint minősülő gyávaság büntette /miatt; d) a Kbtk. 243. § szerint 'minősülő fegyelem és rendlbáboritáis büntette miatt; ej a Kbtk. 293. §. szerint minősüllő öncíGTíkitás büntette aniatt. II. Az őssz.es katonai egyénéken (Kbp. 11. 6. pont) es a hadsereg kíséretéhez tartozó összes polgári egyéneken (Ktb%. 11. A 9. pont és a hadiszolgálati törvény 9. 1. bekezdése) a Balkánhaderőik egész körletében : a) a Kbtk. 404. szerint uuinösüílő erőszakos nemi közösülés büntette miiatt; b) a Kbtk. 407. §. szerint minősülő megfertőzés büntette miatt; c) a Kbtk. 413. szerint minősülő gyilkosság büntette miatt; d) a Kbtk. 419. ós 422. §4-ai szerint minősülő emberölés büntette miatt; e) a Kbtk. 422., 431., 432. és 436. §§-ai szerint minősülő súlyos testi sértés büntette miatt; f) a Kbtk. 448. szerint minősülő gyújtogatás büntette miiatt; g) a Kbtk. 457. szerint minősülő lopás büntette miatt, ha az egy vagy több alkalommal ellopott doilog értéke az 1000 korona összeget meghaladja; h) a Kbtk. 472. szerint minősülő sikkasztás büntette miatt, ha az egy vagy több alkalommal elsikkasztott dolog értéke az 1000 korona összeget és a Kbtk. 474. szerint minősülő sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal elsikkasztott dolog értéke a 2000 korona összeget meghaladja; i) a Kbtk. 483. szerint minősülő rablás büntette miatt; k) a Kbtk. 482. szerint minősülő fosztogatás büntette miatt; 1)'' a Kbtk. 502 szerint minősülő csalás büntette miiatt, ha az egy vagy több alkalommal kicsalt dolog értéke a 2000 korona értéket meghaladja. III. Az összes katonai és polgári egyénekre a Balkánhaderőik egész körletében; a) a Kbtk. 306., 314., 316., 321. ós 327. §§-ai szerint minősülő az állani 'hadiereje ellen irányuló büntettek aniatt. Fölhívom a katonai büntető eljárás alá tartozó összes egyéneket, bogy az ily büntettek elkövetésétől óivalkodjanak és figyelmeztetem nevezetteket, hogy mindazok, akik jelen hirdetés után ily büntettet követnek el, rögtöni/iélő eljárás alá lkér ülnek ós háláílal bűnhődnek. Szeged, 1915. évi január 28-án. Somogyi Szilveszter dr., főkaiitány. Az egész német nép jövője. A német birodalom megalapításának I negyvennégy éves emlékünnepén a német konzervatív párt vezére, dr. Heydebrand, a magdeburgi cirkusz épületében beszédet mondott, amelyben megemlékezett a háborúról, az esetleges békéről és a jövő föladatairól. Különösen érdekes a beszéd következő része: — A béke, amelyet meg fogunk kötni, nein a diplomatamüvészet békéje lesz, hanem olyan békeegyezmény, amelyet az egész német nép megért és helyesel: viszonyainknak biztosítása a hozott áldozatokhoz méltóan. Semmi sem volna rettenetesebb, mintha ez a hatalmas háború azzal végződnék, hogy csalódást hozna a népre. A toll már sokszor elrontotta azt a munkát, amelyet a kard teljesített. Most, amikor egyedül állunk a világban, rai leszünk egyedül mérvadók arra, hogy meghatározzuk, mi történjék. Addig minden áldozatot meg kell hoznunk. A széthúzás hazánkban a háborúval eltűnt. Különösen nagy nyereség volna, ha ez a küzdelem oda vezetne, hogy számos dolog vissza ne térhessen, amely régebben egymás ellen vitt bennünket. Bizonyos, iiogy a gazdasági, szociális és a foglalkozással járó ellentétek megmaradnak, de változtatni lehet és változtatni kell azon a helyzeten, amellyel egymásdal szemben altiunk. Sok mindent, amit azelőtt lehetetlennek tartottunk, most mint benső igazságot ismertünk föl és a bírálat vagy szemrehányás alkalmával, ezután a tüz- és vérkeres,ztség után azt kell majd mondanunk, hogv most másképpen állunk egymással szemben. Sohasem fogjuk elfelejteni, hogy az egykori ellenfél a német hazát velünk együtt védelmezte. Már ez maga is áldás lesz a mi német népünkre.