Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-28 / 25. szám

2 DÉLMAGYÁRORSZAG. Szeged, 1915. január 22 Statisztika a város háborús hónapjairól. (Saját tudósítónktól.) A háború nagyszerű szociológiai megfigyeléseik és kutatások bőséges forrása, lesz. Az érdekesebbnél érdekesebb adatokat már is gyűjtik. Az országos statisztikai hivatal az elmúlt liéten átiratot intézett a városhoz, amelyben egy kérdőív kitöltését kéri. A kérdőíven a városi közigazgatásnak é>' háztartásnak a háborúval kapcsőlátás változásairól kér adatokat. Ezek az adatok, amelyek minden fejtegetésnél beszédesebben 'illusztrálják a kérdéses változásokat, a következők: A szervezési szabályrendelet szériát 1914. január 1-én 443 vo'lt a tisztviselőik, 45 a dijnokok és 480 az altisztek és szolgáik száma. Bevf nu'U katonai szolgálatra a.z 1914. december 31-iki állapot szerint 96 tisztviselő, 12 idijnok, 130 altiszt és szolga. Felmentésit kapott ugyancsak az 1914, december 31-áik'i állapot szerint 35 katonailag kiképzett ós 30 katonailag (ki nem képzett városi alkalmazott. A bevonult imunkaerők közül 20 'díjnok és 43 szolga pótlása vált szükségessé. Ingyen munkaerőt a város nem vett igénybe ó- humánusan szabályozta a katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeit, A közgyűlés ugyanis kimondta, Ihogy a városi alkalmazottak, tekintet nélkül arra, Ihogy katonai havidíjas ekként vagy mint nem havidijasok teljesítik katonai kötelezettségüket, a háború tartama alatt is összes rendszeres illetményeik élvezetében maradnak, A városi pótadózásnál az állami adóalap 1913-ban 1.732,034, 1914-ben .2.047,295, 1915-ben 2.061,712 korona volt. ,A pótadó kulcsa 50 százalék és a kivetés 19134)an 1.189,033.46, 1914-ben 1.050,305.61 korona, imig »: befizetés 1913-ban 917,755.75, 1914-be,n 868,485.43 korona vélt. A pótadókból befolyt 1913. harmadik negyedében 254,225.70, negyedik negyedében 260,469.70, 1914. első negyedében 218,008.50, második negyedébein 243,720.72, harmadik negyedében 190,228.22 és negyedik negyedében 216,528.44 korona. Az 1914. év második félében a pótadó kulcsának felemelése nem vált szükségessé. A ipótadón kivül egyéb bevételi forrásoknál is érezhető volt a háború hatása. IA város összes bevételi költségelőirányzata volt 1913-ban 6.169,218, 1914-lben 6.585,914 és 1915-be,n 6.478,581 korona, lAiz összes tényleges bevétel 1913-ban 6.215,497.39 és 1914-ben 6.507,468 korona volt, A háború folytán nagyobb megtakarítások voltak elérhetők: városi gőzfürdő 17,394, egyéb városi épületek fentartása 5638, sétányok, fasorok munkáltatása 8030, külterületi dülő utak javítása 26,673, rendőrségi épületek fentartása 10,283. katonai laktanyák fentartása 4182, népiskolai helyiségek fentartása 5896, iskolák fűtése 4714, iparoeinasiskola 11,615, egyházi épületek fentartása 2357, tűzoltó szerek és eszközök Ím,szerzése 3578, belivizszivattyuzás 7830 korona. A város ölsszes kiadási költségelőirányzata volt 1913-ban 6.169,218, 1914-ben 6.585, 914 & 1915-ben 6.477,518 korona. Tényleges kiadás volt 1913-lba,n 6.463,161.77 és 1914ben 6.554,008 korona. Az ,1914. óv második felében a bevételeknek a háború okozta csökkenése és háborús céll érdekében hozott áldozata folytán a város hitelműveletre szorult. A városi házipénztár ugyanis saját alapjából igénybevett 294,913 koronát, amely összeg után a betéti kamatokat a házipénztár fizeti, az 'összegeit magát pedig a hátralékokból befolyó bevételekből! határidő kikötése nélküli téritik visz sza. A hadikölesönre 2 millió koronát jegyzett a város. Háborús célokra a mült évben a következő áldozatokat hozta: az országos jellegű segélyakcióik támogatására 11039.17. lielyi jellegű segélyakciók támogatására 42.769.08, saját maga által fant ártott intézményekre 20,000. mozgósítási és sorozási munkálatokra 2000, a bevonuló katonák elszállásolására 28,000 koronát. A badbaivonultak családtagjai az állami segélyezésen kivül 1914. 'végéig halaszthatatlan, esetiben 2—10 korona városi segélyben részesültek, azonkívül a iliadisególyre előleget is nyertek. Ezen a címen 1914. végéig 1500 koronát fizetett ki a város. lAzok a nagyobb közmunkák, amelyeket 1914. második felében költségfedezet vagy munkaerő lliiányában a város kénytelen volt elhalasztani: a fogadalmi templom, kövezósi munka (160,000 !Kl), alsáközpointi plébánia kibővítése (20,000 K), paprikapalántadelep ópitóse (6000 K), közegészségügyi barakk építése (20,100 K), a tápéi komphoz vezető ult kőburkolata (15,000 iK). Arra a célra, hogy munkanélkülieket keresethez juttasson, közmunkákat nem végeztelett a város. A városi közüzemek közül csak a gőzfürdőben törtónt üzemredukció az esetleg előállható szónhiány és a kereslet cisöklkiené'se folytán. Ugyancsak a gőzfürdő hevétele csökkent és pedig 1913hoz viszonyítva 7932 koronával. KORZO /VVOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. : : Ma, csütörtökön 5 és 7 órakor S I : : jótékonyeélu előadás j : 1. I 2 3 5. 1 6. Jókai-Zimay: Király himnusz. Előadja a Kegyesrendi főgimnázium vegyeska/a. Spanyolországi utam 1914-ken. 'rta és felolvassa: Varga Borbála. Költemény. Szavalja: Szászné Kain Vilma. Dell' Acqua: VILLANELLE. Énekli: Károlyi Adrienne. — Zongorán kiséri: MEÁK GYULA. Magyar tánc. járja: Püiich Gica. A rajnai őrszem. (Die Wacht am Rhein.) Előadja a Kegyesrendi főgimnázium vegyeskara. Aktuális dráma 3 felvonásban. Rendes heiyárak. 1" O €i M, WL szájp adiás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teliesenpótolják. Készitek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve r Barta Ágoston togtpchnikus Ü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1364. HÍREK oooo Lodz—-Lille. Szeged, január 27. Kedves Barátom, mikor a minap éppen csak hadi menetrendszerű gyorsasággal robogott végig velünk a vonat az Alföldön, a mély sima és kerek, mint a gyúródeszkán kinyújtott tésztalap és felhívtam a figyelmedet a vasút mentén néma csöndben ós- 'nyugodt békében elterülő vidékre, hogy ime, ki hinné, hogy a 'legvéresebb világháborúiban állunk, téged az ,a csöndes, istenii béke, amely otft iilt az Alföldön, amelyre a színpompás, színét minduntalan változtató égboltozat óriási korongként borult, téged aiz a csönd, az a béke nem nyugtatott meg. Téged a grandiózus képből csak egy tagadott .meg: a szélmalom, mely mereven kinyújtott karjaival tőle szokatlan gyorsasággál hányta a cigánykereket. És neked arról az jutott az eszedbe, liogy ott őrölnek; őrölnek a katonák számára s a szélmalomtól elesapongtak a gondolataid a harcimezőre és egyébklónt is élénk ós izgékony fantáziád vénbe mártott ecsettel festette le eléd a háborút, .annak minden rettegésével, miniden, borzalmával. 'Hiába mutattam rá a szántóföldeiken fakadó zöld életre, hiába mondtam néked, hogy nézd a zöíld vetések és barna ugar közt húzódó ós a napsütéstől fehér, hideg fényben ragyogó sárszalagot, melynek országút a neve ós ame'ly a maga kihalt néptelenságével a legnagyobb bizalomra gerjesztő, inert annak .a jele, liogy fiainknak határainkon ós azokon tull küzdő vitézi ereje mennyire távol tudja tartani tőlünk ádáz elleneinket, te mindezek .ellenére egyre azt hajtogattad: iDe mi lesz, ha . . . Végig sem .merem írni a mondatot, a melyet végig kimondani néked volt bátorságod. És ebben a bátorságodban megnyilatkozott a te nagy-nagy gyávaságod. Leírni azért nem merem a mondatot, amelyet gyávaságodban akkor nagyibátran kiejtettél, mert nem akarom még gondolatiban sem meg bántani hősiesen és rettenthetetlen bátorsággal küzdő hadseregünket és annak bölcs vezéreit azzal, mintha nem biznám az ő vitézi küzdelmük diadalmas befejezésében. És nean merem leírni azért, mert .szavaidnak a papírra vetésével nem akarlak szembehelyezni rendíthetetlen bizalmunkból fakadó nemzeti közérzésüukkel. Soraimat most azért intézem hozzád, hogy a múltkor veled szemben meddően végződött küzdelmet uj érvvel folytassam és meggyőzzelek a mi .nagy-nagy bizalmunk jogosultságáról. E lap hasábjain pedig azért intézem hozzád, mert olyan kételkedő kishitűek és olyan bátor — mert rettegésüket kimondani merő gyáváik, mint te, sajnos, még többen is vannak, bár hál' Istennek, a nemzet hízó nagy zöméhez képest elenyésző kisebbségben. De ezt a törpe, pöttömnyi minoritást is meg akarom győzni veled együtt arról, hogy a legkisebb bizalmatlanságra sincs okunk, inert — mint Szalay János hírlapíró barátunk szokta az ő megkövesedett meggyőződésével mondani: jól állunk! Hogy igy állunk, arra csak egy, egyetlen egy, de bizton reméltem döntően meggyőző érvet akarok neked és valamennyiőtö'knek, akik kételkedők és kishitűek vagytok, felhozni. Ez a döntő és meggyőző érv: Lodz—Lillc, B német vasúti vonalak .legújabb két végállomása. Az egyik orosz, a másaik francia földön. Meghódított orosz ós meghódított francia földön. Miután pedig az adott viszonyok között nincs módodban, hogy elmenj a helyszínére és egyik végponttól a másikig vasúton és a valóságban röpüld be a pályái, tedd meg ezt az utat fantáziádban, melyet támogatni fog a térkép. S ha megnézed és látod, liol vetette meg sarkantyús csizmáját a német óriás ,aki lőporfüstös arcával és rettenthetetlen erejével diadalmasan áll minden ellensége fölött, lehetetlen, hogy meg