Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)
1915-01-21 / 19. szám
6 DÉLMAG YARORSZÁG. Szeged, 1915. január 21. Büniigyek a hatósági szállítások körül. A szegedi tábla a büniigyet a hadbirósághoz utalta. (Suját tudósítónktól.) A budapesti m. kir. államrendőrség kirendeltsége, mint szerdai számunkban megírtuk, a hatósági szállítók bűnügyében a legnagyobb eréllyel folytatja a nyomozást, amely ujabb értesülésünk szerint is most már a végleges befejezéshez közeledik. A szegedi ügyészság fogházában tiz polgári terhelt van előzetes letartóztatásban, mig azok a vádlottak, akik katonai szolgálatot teljesítettek, a hadbíróság fogházában várják sorsuk eldőlték Az ügyészség a polgári gyanúsítottakat azért helyezte előzetes letartóztatásba, mert az a gyanu merült fel ellenük, hogy M. V. tisztviselőt, valamint a melléje segédszolgálatra beosztott Sz. Józsefet megvesztegetés utján rábírták arra, hogy hivatali kötelességüket megszegjék s ez á'tal a kincstárnak, valamint a m. kir. államvasutaknak á'litólag milliókra rugó kárt okozzanak. A vád szerint a vádlottak a kincstárt azzal károsították meg, hogy a szállított áruk a kikötött minőségnél silányabbak voltak és hogy a megrendelt és a hatóság által kifizetett mennyiségnél kevesebb árut szállítottak. Az államvasutak kára pedig onnan származik, hogy katonai fuvarleveleket saját céljaikra használtak föl. A szegedi ügyészség január 14-én 3 terheltet helyezett előzetes letartóztatásba, mely határozat ellen a védők előterjesztéssel éltek a szegedi törvényszék vádtanácsához. A vádtanács azonban ugy találta, hogy a bűncselekmények elbírálása, habár azt polgári egyének követték is el, a hadbíróság hatáskörébe tartozik, minélfogva saját hatáskörét leszállította és a további fogvatartás kérdésében nem határozott. A védők a vádtanács határozata ellen felíolyamodással éltek. A szegedi ítélőtábla a mai napon megtartott tanácsülésen a törvényszék határozatát helybenhagyta, amely határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincsen s igy befejezett ténynek tekinthető, hogy ebben az óriási arányú bűnügyben az összes polgári vádlottak felett is a hadbíróság fog ítélkezni. \A többi vádlottak védői előtt, akik Rósa Izsó dr., Reiniger Jakab, Fülöp Zsigmond dr.. Rarta Dezső dr., Balassa Ármin dr., Sebők Ferenc dr., Székely Vilmos dr. és Pártos Simon dr. szegedi ügyvédek a vádtanács határozatát kedden délután 5 órakor hirdette ki Rigó Endre dr. törvényszéki biró. A vádtanáes a már korábban elfoglalt álláspontjához híven e vádlottak ügyének elbírálását is a hadbirósághoz utasította, amely határozat ellen valamennyi védő felfolyamodással élt. Az ujabb felfolyamodás tárgyában a szegedi kir. ítélőtábla a napokban fog határozni s bár a védők kiváló jogászi mélységgel és alapossággal megindokolták, hogy szerintük az iigy nem tartozik a hadbíróság hatáskörébe, előreláthatólag a tábla ma hozott határozatához hü marad. Értesülésünk szerint lEdvl Illés Károly dr. budapesti ügyvéd, Magyarország egyik legnagyobb élő büntetőjogásza ebben az ügyben a mai napon Szegedre érkezik s a védők vele együtt fogják megbeszélni a további egyöntetű eljárást. KORZO-MOZI igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Ma, csütörtökön wmmaMmummuamuBMmttmmmmBaBB Vigjáték 3 felvonásban. Norciisk dráma 4 felvonásban. Vaiamint az uj kisérő roüsor l SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo 'CSÜTÖRTÖKÖN: Bérletben, leszállított helyár,aikikal Pálfy Mariska, Szihlay Jenő 'és Bende László újonnan szerződtetett tagök első felléptével először Jó éjt, Muhi, bohózat. (Páros 2/s-os.) SZOMBATON: Bérletben, leszállított helyárakkal másodszor Jó éjt, Muhi, bohózat. (Páratlan Ys-osJ) Jó éjt IVÍuki! A színházi i oda jelenti: Harsogó derültség elejétől végig, nem egyszer megáll iaz elciaidiás, mert olyan viharos kaoaij szánt végig a nézőtéren, igy irtaik ia fővárosi lapdk ,a Vigiszdnházá előadásáról a darabnak. Csakugyan igy is van. Nem egyszer a próba de megáll, mert ,a színészek is elnevetik magukat, A helyzet komjilkumnak valóságos tárháza iá darab. A társulat, mely a távozókat uj tagokkal pótolta, .a legnagyobb amíhitióvial késziiil ia poimpás darabira s az 'elsőrendű szereposztás s >a jó előadás bizton Szegedén is meghozza a nagy sikert. A bukovinai románok hűek. „Benyomások az oroszok által megszállt Bukovinától" elmen egy látszólag az elekelő romániai társaságokhoz tartozó hölgy, aki oroszbarátnak vallja magát és határozottan kijelenti, hogy óhajtja Romániának Oroszországgal való közös akcióját, az Adeveral eitnü hírhedt bukaresti russzoíil lapban beszámol bukovinai utazása alatt szerzett tapasztalatairól. Mindenekelőtt, — irja, —' a batárme-ti Itzkaniba utazott, majd innen, folytatta útját Suczavára. Az országúton valóságos népvándorlás, .a képzelhető legkülönfélébb já müv.k tarka sora vonul végig. Suezaván teljes a nyugalom. Az üzletek zárva. — Az egyik utcában — folytatja a cikk Írónője — két kozákot látok. Betépek a román iskola épületében levő nyitott üzlethelyiségbe, hogy valami emléktárgyat vásároljak. Mialatt kiszolgál, odaszólok az előttem álló kisasszonyhoz, aki nem teszélt jói románul: Jó lesz, ha mielőbb megtanultok románul beszélni, mert nemsokára mi jövünk ide. Ekkor egy mellettem álló hölgy a legtökéletesebb román kiejtéssel kő beszólt: — Ez sohasem fog megtörténni, mert a mi iérfiaink a császár zászlója alatt küzdenek és ott is fognak maradni. Ez a. hölgy sokkal izgatottabban mondotta ezt, semhogy vitába bocsátkozhattam volna vele. Általában azonban az összes románok. akikkel csak Bukovinában beszéltem, őszintén kijelentették, hogy ők nagyon jól élnek az osztrák uralom alatt és nem kivannak a mai állapotokon változtatni. Amidőn Itzkaniba visszatértünk, egy orosz katona sietett felénk és románul igy szólt hozzánk: — Maradjatok egy pillanatra állva, hogy néhány szót válthassunk. — Megállítottuk a kocsinkat és bevártuk a felénk jövő katonát. Egv besszarábiai román műszaki katona volt. Kiejtése tökéletes, kinézése egy cigányéhoz hasonló. Halkan, bizalommal telt hangon szólt hozzánk: — Öten vagyunk fivérek és valamennyien a harctéren küzdünk. Én már torkig vagyok a háborúval és az életemet adnám, ha hozzátok szökhetnék. Igy szóltam hozzá: — Mit segítene ez rajtad? Nem térhetnél vissza többé a hazádba. — Ezzel semmit sem: törődöm — válaszolta, — de én félek a haláltól, én még nem akarok meghalni. A cikk Írónője azután közvetlen hangon ecseteli azokat a borzalmakat, amelyeknek a bukovinai lakosság menekülésénél szemtanuja volt.