Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-21 / 19. szám

r ELÓnZETÉSÍ A« SZEGEDEN qgéss évre , K 21*— félévre . . K I2-— aefíp&lém R ©•—• egyhónapi* K 2-— ELÖFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évn . K 28*— félévre . . K 14.negyedévrc K T— egy hónapsa K 2*48 Kiadóhivatal Kárá»z-utc« Telefonszám t 81. Bgyea »zéi óra 14 BlMr. Szeged, IV. évfolyam 19. szám. Csütörtök, január 21. Semleges államok mozdulnak... A lavina tovább gördül. Most már világos, miért utasította el Wilson, a kitűnő amerikai elnök, a béketervet. Békéről szó se lehet — hiszen még csak most bonyolódunk a félelmetes értelmében az igazi világháború felé. Ma több semleges állam nagyi mtosslgu dolgairól érkezett jelentés. Kiemeljük őket, unert minden állam fontos most, mind nyom a latban, mind friss erőt jelent. És elégtétellel, bizalommal mondjuk, hogy a meg nyilatkozó nagyhatalmak mind a centrális államok mellett vannak. Másodszor az is feltüniik, hogy kis hatalomról nincs most szó. Persze hiszen előbb a semleges nagyhatalmaké a beszéd. Majd azután jönnek ők, akiket — mi tagadás benne, — borzasztóan befolyásol Belgium végzete. Itt könnyelmű sködni nem lehet, hogy nagyot mondjunk, még Portugáliának sem. Az Egyesült-Államok, Olaszország és Spanyolország megnyilatkozásáról jött ma jelentés. Az Unió nagyfontosságú lépéséről ez a távirat érkezett: Berlinből jelentik: Az aineriikal Egyesült-Államok jegyzéket intézett Japánhoz. Amerika tiltakozott semlegességének japán hadihajók ál tal való megsértése ellen. A jegyzék szószerinti szövege még nem került nyilvánosságra, de minden jel arra vall, hogy Anglia tengeri politikáját ugyanúgy átvette Japán is a semleges államok hátrányára és az Unió Japántól kiváltképen nem hajlandó semmi provokációt eltűrni. Japán válasza eddig nem érkezett meg. Az Egyesült-Államok lépése váratlan. Tény, hogy az Unión,alk Angliával való konfliktusa sincs elintézve, viszont ugy odaát, mint a szigetországban is biztalk a béikés megoldásban. Most ez a kérdés is más színezetet nyer, ha meggondoljuk, hogy Anglia nem adott kielégítő magyarázatot és nem tudja, mi lesz jegyzékére majd az Unió válasza s ennek dacára — vagy talán ép ezért? — most Anglia szövetségese, Japán is provokálja Amerikát. Japánt annyira gyűlöli az Unió, hogy a köztük levő minden jegyzék célja inkább a meg nem egyezés, mint a békés megoldás. Anglia különben ugy látszik, azt az elvet akarja tüzzel-vassal keresztül vinni, hogy vagy mellette, vagy ellene, de harcoljon minden állam. Most Olaszországot is sértegeti. Szófiából jelentik: A Politika hiteles forrásból jelenti, hogy az angol külügyi kormány Rómában jegyzékben közölte, hogy az entente megbízta, miszerint angol katonákat szállítson partra Durazzóban, mihelyt Olaszország Valonán kivül más albán várost megszáll. Anglia jegyzékét, helyesebben dühét megértjük, ha tudjuk, hogy Olaszország keresztüLliuzta az entente egyik gyalázatos manőverét, mely ép a monarchia ellen készült. Flottabázisul meg akarta szállni az entente Albánia partvidékét. Erre Olaszország közbelépett és óriási szolgálatot tett szövetségesének: nekünk. Azt hisszük, Olaszország méltó feleletével nem fog késni az angol jegyzékre. Hogy a helyzet még cifrább legyen, Olaszország Szerbiának küldött figyelmeztetést : Konstantinápolyból jelentik: A Tanin szerint a nisi oiasz követ Szerbiának durazzói terveivel kapcsolatban közölte a szerb kormánynyai: Olaszország nem türi, hogy Szerbia az Adriánál megvesse a lábát. A régi probléma tehát újból föltámadt; az Adria kérdése. És itt a monarchia s Olaszország jobban együtt áll, mint bármikor. Olaszország napról-napra jobban megbizonyosodott, hogy csakis a monarchiával együtt biztosithatja nagy Itália érdekeit. Még egy nagyhatalomról jött hir: Spanyolországról. Ezt a becsületes államot évszázad óta meglopják és rabolják, ahol csak lehet. A gyarmataira rácsapták, amidőn belső bajokkal szenvedett. Elrabolta Anglia Spanyolország gyöngyét, legfőbb bástyáját, Gibraltárt. És Spanyolország már hangot ad: Madridból jelentik: Spanyolországban mind többen követelik, hogy lépjenek ki eddigi semlegességükből és harcoljanak Németország oldalán. A spanyol lapok mind hangosabban mondják, hogy Gibraltár várának, a szorosnak és Tánger-nek spanyol kézre kell jutnia. Nem lehetetlen, hogy az európai konfliktusban Spanyolország röviden hallatja a szavát. Genfi hir szerint Ramon Gaitan Deayab diplomata külön megbízásban Madridból Berlinbe utazott. A semleges államok megmozdulnak . . . A vihar átér a világon. És jellemző, hogy a kulturállamok mind a centrális hatalmakkal vannak. Az északi államok, Svédország, Norvégia, Hollandia, Dánia, aztán Svájc is, minid mellettünk éreznek. Mind meg vannak lopva, Anglia rablólelke és Oroszország rabszolgavére őket se kímélte, többé-kevésbé sújtja őket és létükben veszélyezteti. Talán az ő idejük is eljöhet még. Most az ig .zi nagyhatalmak mozdulása aktuális, előbb a nagyok jönnek, az élet-halál játéka nagyban megy . . . Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, január 20. A főhadiszállás közli: Egy éjjeli támadás alku'mával, a melyet az oroszok a Sat el Arabnál levő erődítések ellen intéztek, megleptük az ellenséget. Az oroszoknak száz halottjuk és sebesültjük volt. Egy (ingol lovas-escadron Korna környékné megkísérelte gyalogságiink egy részét meglepni, a támadást azonban az ellenségnek nagy veszteségeket okozva, visszavertük. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A BUKOVINAI HŐS ELŐLÉPETT. A Pester Lloyd kapja a Ihirt Bécsből, hogy Eischer csendőrezredest a legfőbb hadúr vezérörnagygyá nevezte ki. Fischer nevét jól ismeri a közönség, ő volt egy ízben Csernovic fölszabaditója és Bukovinában sokszor megverte az orosz csapatokat, volt rá eset. hogy ötszörös túlerő ellen győzött. Fischer a háború kitörésekor alezredes volt és ma már tábornok, A kárpáti helyzet. A kárptái helyzetről illetékes katonai forrásból jelentik a Délmagyar országnak: A duklai szorosnál két hét óta nyugalom van. Az ellenség két kilométerre van Magyarország 'határától. A hadműveletek szünetelnek. Csapataink falvakban pihennek. Január 10-ig eső esett, azóta azonban, csakis hó esők és fagy. Katonáink egészségesek. Az utóbbi harcokban az orosz tüzérség rosszabbodását tapasztaltuk. A munícióval most már feltűnően takarékoskodnak. Az orosz aoélágyuk kiadták általában 200 lövésüket és rom'anak, míg a mi ágyúink acélbronzból lévén, kifogástalanul birják. A bécsi bulgár követ Brassóban. Bukarest, január 20. Tosev, az ujorma i kinevezett bécsi bolgár követ ma Bécsbe utazott. Tosev tiz láda cigarettát visz magával, amelyet Eleonora királynő adományozott az osztrák és magyar katonáknak. Brassó, január 20. Tosev tegnap este tiz órakor átutazott Brassón. A vonaton a miniszter fogadta a Bra.sói Lapok munkatársát, politikai nyilatkozatok elől azonban érthetően elzárkózott. A követ azonban kérte az újságírót, hogy tolmácsolja az egész magysr sajtónak meleg köszönetét Bulgária iránti állandó rokonszenvéért. A követ közölte, hogy magával viszi a bolgár királyné ajándékát, az egymillió cigarettát az osztrák és m tgyat katonák számára.