Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-21 / 19. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. január 21. Kisebb harcok az orosz ellen, A német nagy vezérkar közli: A keleti hadszintéren a helyzet változatlan. Budapest, január 20. (Köz i a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az általános helyzet változatlan. A lengyelországi arcvonalon egyes járörharcoktól eltekintve, csakis tüzérségi harcok voltak. A Dunajec mentén tüzérségünk sikerrel lőtte az ellenséges gyalogsági vonalak egyes szakaszát és egy erősen megszállott major kiürítését erőszakolta ki. Egyik osztagunk a íolyóig előrenyomult, az ellenségnek több száz ember veszteséget okozott és annak a Dunajecen át épített hadi hídját szétrombolta. A Kárpátokban csak jelentéktelen csatározások voltak. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. PRZEMYSLT HEVESEN OSTROMOLJÁK. Szófiából jelentik: A Kambana irja, hogy Przemysl várát az oroszok három felöl támadják. Nyugaton csak körülzárják. A védösereg a világhírű magyar katonákból állván, igy az oroszoknak sok uj csapat kellene, hogy a várral végezni tudjanak. BESZÉLGETÉS KRAKÓ PARANCSNOKÁVAL. Egy magyar újságíró beszélt Kok altábornagygyal, Krakó várparancsnokával, aki elmondotta, hogy amikor az oroszok Krakótól délre akartak frontunkat áttörni, Krakkó az első harcvonalba jutott és összekötő kapcsa volt a déli és északi hadseregnek. Két hét alatt három kirohanást intéztetett sikerrel s a rátámaszkodó csapatokat ellátta élelemmel, lőszerrel és tüzérséggel is. TULERÖSEN MEGVETETTÜK A LÁBUNKAT. Kopenhágából jelentik: A Ruszkoje Szlovo irja, hogy legyen elkészülve Oroszországban mindenki, mert hónapok véres küzdelmeibe kerül, amig szövetséges ellenségeinket Lengyelországból kikergethetjük, tulerősen megvetették a lábukat. SZURONYROHAM: TIZENHÁROMSZOR IS. A Novoje Vremja szerint Bolinownál borzasztó véres ütközet volt, a legreí ecetesebb, amely minden képzeletet f.lülmul. A németek egymásután tizenháromszor támadtak szuronnyal. Ugyané lap szerint Przemysl ellen az általános ostrom a napokban megkezdőd k. SZOCIALISTÁK AZ OROSZ KORMÁNY ELLEN. A berlini szociáldemokrata hivatalos lap, a Worwarts jelenti, hogy a kopenhágoi nemzetközi kongres. us elhatározta, hogy élesen tiltakozni fog a szociálist a orosz dum tag. k ellen való eljárás miatt. A nyugati események, Berlin, január 20. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszintéren, a partvidék és Lys közötti szakaszon, csak tüzérségi harcok folytak. Notre daraen de Lorette közelében, Arrastól északnyugatra egy 200 méter hosszú lövészárkot ragadtunk el az ellenségtől és ez alkalommal 2 gépfegyvert zsákmányoltunk és többeket foglyul ejtettünk. Az Argonneokban csapataink néhány ellenséges lövészárkot foglaltak el. Egyik helyen az utóbbi napok óta újból 500 méternyi tért nyertünk. A Sennheimtől északra fekvő erdőben támadásunk előbbre haladt. A Hirzstein-magaslatot elfoglaltuk, 2 tisztet, valamint 40 alpesi vadászt foglyul ejtettünk. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) ZEPPELIN PARIS FELETT. iGenfből jelentik: Szombaton délután Paris felett Zeppelin-léghajó jelent m g. A főváros lakossága észrevette az ellenséges légi müvet és pánikszerű félelemben várta a támadást. Ugy látszik, hogy a német léghajó csak felderi.ö utat végzett, erre vall az is, hogy egyetlen bombát se dobott le. Ellenben Lcmalaulebaimre két német repülőgép bambákat hajított s öt ember meghalt. A német aeroplánok eltűntek, amidőn francia repülőgépek üldözni akarták őket. A TRÓNÖRÖKÖS A NÉMET FŐHADISZÁLLÁSON. Bécsből jelentik a Magyar Távirati Irodának: Károly Ferenc József főherceg ma este Berlinbe utazik, ahonnan a német főhadiszállásra megy, hogy a német császárnál tegyen látogatást. A főherceg kíséretében lesznek Lobkowitz herceg vezérőrnagy, kamarai elöljáró, Vanderstraten gróf kamarás, továbbá Mares udvari utazási pénztáros. AZ ANGOLOK MÁR ÉRTESÜLTEK A FRANCIA VERESÉGRŐL. Rotterdamból jelentik; A londoni Times vezércikkben c sitiit ja az angol közvéleményt, hogy ne nyugtalankodjék a soissonsi német diadal miatt, azonban készüljön, hogy a németeket nem lesz könnyű az egyszer elfoglalt állásokból kizavarni. Zeppeün-lámaőás angol kikötő elten. Amsterdamból jelentik: A londoni Reuter-ügynökség megerősíti azt a német jelentést, hogy Yarmouth angliai kikötővárost Zeppelin-léghajók bombázták. Az angol hir szerint hárman meghaltak és töméntelen ház romba dölt. Másik Zeppelin a királyi kastélyt, a harmadik pedig Sandrlghamét bombázta, hol sokan meghaltak. A bombázás mindenütt nagy károkat okozott. Anglia válasza az Uniónak. Londoni levélben irj.k: Az Egy. sült-Államok és Anglia között támadt összeütközés nyilvánvalóan nem tartozik azok közé, amelyeket simán el lehetne intézni. Tu zás né kiil mondhatjuk, hogy az amerikai jegyzék Angliában megdöbbenést keltett. Külön, öző me. lék kör ül mé nye k is hozzájárultak, hogy a máskor oly hidegen s. ámító an. ol kormány most kijött a sodrából. Az am erikai jegyzés a fo. makban vJó barátság és a uLjezettek udvariassága mellett egész sor komoly, al :pos kifogást tartalmazott Anglia hadidugárupolitikája és tengeri uralmának gyakorlati é. vényesitése ellen. Ha csak egyes túlkapásokról le.t volna szó, Anglia a nála gyakori ungedmény„kke! nem fukarkodott volna, c'e az amerikai tiltakozás nem jel ntett kevés bbet, mint Németország gazdasági és katonai kiéheztetésére irányuló egész angol terv meghiúsítását. Ez olyan, kemény dió volt, amit még a minden hájjal megkent angol diplomácia sem tud könnyen feltörni. A jegyzékváltás főképen két vitapont körül forog: a relatív dugáru kezelése és a semleges hajók föltartóztatása körül. Az előző még könnyen elintézhető egyezséggel. Teljes joggai panaszolja az amerikai jegyzés", hogy az angol nlotta relativ dugáru amerikai küldeményeket, különö.en élelmiszereket föl tartóztató, t és elkobzott, anélkül, hogy bármely bizonyíték lett volna arra, hogy az aruk az ellenséges haderők vagy ellenséges kormány fogyasztására voltak szánva, a rnelv bizonyíték esetén lehet csak a nemzetközi jog szerint a relativ dugárut valóságos augárunak és jogos hadizsákmánynak tekinteni. Ebben a pontban, legalább formáját tekintve, némi tekintetben előzékeny az angol válasz. Anglia formálisan bejelenti egy semleges állammal szemben, az eddigi tengeri zsákmányjogtól való eltérést és ez az önkényes ujitás egész más ka.egória alá esik, mint a londoni deklaráció állítólagos meg értése, a mely sohasem emelkedett nemzetközi jogi érvényre. A vita második pontját mindkét fél kerülgeti, mint macska a forró kását, igaz, hegy ez sokkal kényesebb és komolyabb is. Az amerikai jegyzék kijelentette, hogy az EgyesUtÁilamck elismerik a hadviselő államnak azt a jogát, hogy semleges hajóxat a nyilt tengeren megvizsgáljon, ha jogos a gyanú, hogy dugárut szákit, de az el en tiltakozna, bogy ilyen, hajókat brit kikötőbe vigyenek, hegy ott, különösen gyanus körülmények hiányában is, megvizsgálják. Énnél a szörfölőit fontos pontnál az angol válasz még forma lag, sem árulja el a legkisebb udvariasságot sem. Azt mondja: lényeges, hogy ha tényleges ok van arra a gyanúra, hogy dugarukdt szá.lit a hajó, a hajó; megvizsgálás végett kikötőbe vigyéx, semmi más módon r.em lehet gyakorolni a vizsgálat jogát s e gyakorlat nélkül a jogról tejesen te kellene mondani. Ezt a kijelentést azzal a föltevéssel igazolják, hogy gyapotbálokban is lehet rezet szállitani. A vizsgálat céljától a 1 álokat meg kell mérni, ami csak kikötőben, vihető keresztül. Ez vagy angol szemfényvesztés vagy pedig jogászi furfang. — De mint már mondtuk — ugy az amerkai jegyzék, mint az angol válasz kerülgeti a forró kását. Az angol válasz igazi oka természetesen nem abban állt, hogy a vizsgálat technikai nehézségbe ütközik, hanem abban a veszélyben, hogy a hadihajókat minden vizsgálat alkalmával az e!lenséges tengeralatt árók meg áma, hatják. Ennél a pontnál az angol kormány n m engedett, nem is valószínű, hogy engedni fog. A kérdés súlya attól függ, vájjon az Egyesült-Államok kormánya elhatározza-e magát arra, hogy a jegyzéknél sokkal nyíltabban és határozottabban követelje, hogy ,a vizsgálat a nyilt tengeren történjék meg. s ettől tegyék függővé a további eljárást és elkobzást. Bármint történjék is a dolog, az „uj föltét, lek" már mosit is erősen megingatták a tengeri zsákmányjog egész épületét, ugy, 'hogy a mostani háborút vagy egyáltalában nem vagy csak lényegesen módosult alakban éli tud. AMIRŐL AZ ANGOL ADMIRÁLIS HALLGATOTT. A Times több izfcen élesem támadja az angol admiralitást. Legújabban, ezt közli a londoni világlap: A Corcnelnél elsülyedt Go d hlope angol páncélos szikratávirdásza azt irja levélben, hogy ugyanakkor a Canopus nevű angol páncélosról csak öt ember maradt életben. Erről eddig az angol admiralitás semmit se jelentett. VILMOS CSÁSZÁR SOISSONSNÁL. A Frankfurter Zeitung kerülő utón, kapja a párisi jelentést, hogy Vilmos császár Soissonsnál egészen közel volt a csatatérhez. Kluck tábornok vezérkaránál időzött, jókedvű volt, nagyon örült a győzelemnek. Tanuja volt, amidőn katonái leírhatatlan lelkesedéssel mentek a döntő ütközetbe.