Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-20 / 18. szám

:í»»*fce»i£té»ég bmsSw H. T< eLfifUKTÉM ÁS SZEGEDEM félévre . .K12-— le^yedéwe It e-— egybóflopm R 2r— ELŐFIZETÉS! ÁR VIDÉKEN egísi évre . K 28*- félévre . . K14,­negyedérre K 7*— egyhónapi* K 2*4© Kiedébivatal KárAsz-utenT Telefonszám: 81. Egyes szára ár« 1B tlltér. " Szeged, 1915. IV, évfolyam 18. szám. Szerda, január 20. Ferenc SzaSváfor. Szerdán fenséges vendége lesz Szeged­nek. Reggel kilenc órákor érkezik meg Fe­nne Szálvátor királyi herceg, hogy tanúja gyen, miként viselk dix ez a város és ittluvi maradt népe ezekben a nagy napokban a há­borúnak ide került sebesültjeivei szemben. Egyik tekintélye-, sarjadéka ő is ama Habsburgoknak, akik f- ózott, ha akadtak olya­nok is, akik szerették az eivonultságot, a ma­gányt és a zárkózott eletet, de mindig akad­tak nagy számmai olyanok, akik zsenialitá­sukkal, nagy képességeikkel és köztevékeny­ségükkei a íigye'met magukra tudták vonni. Hogy kellően megbecsülhessék Ferenc Szálvátor főherceg nagy koncepcióját, figyel­mét, szeretetét és óvó gondoskodását a be­teg és sebesült Kaionák iránt, látnunk kell a mai hadi kórházakat, melyeknek ő a .főirá­ny itój a s melyekben a katonának országszerte olyan ápolásban, ellátásban és szerető gon­doskodásban van része, meiy minden kis rész­letében rávall a legfőbb, vezető szeretettől át­hatott szivére. Nem szabad kicsinyességgel azt gondolni, hogy az 6 munkája kisebb vagy kevésbé fontos, mint családjainak ama tag­jaié, akik karddal az clda.ukon a csaták te­reit járják. Az egészségügyi berendezések és intézmények a hadviselés egyik legfontosabb szervezetét képezik és nagy körültekintést, Jus tapasztalatokat, éleslátást, feltétlen tudást és iegíőképen, olyan végtelenül mélyem ember­szerető szivet érdemelnek, mint amilyen az övé. Jobb kézbe, mint az övébe, ez a fontos feladat nem kerülhetett volna. Kiváló egyé­nisége egyenesen predesztinálja őt erre az adásra, mely nagyfontosságú szerepnek min­den tehetségével,. szivvel-lélckkel a legna­gyobb készséggel szenteli magát. Ami a monarchiában a sebesült és be­teg katonák ápolása és ellátása körül törté­nik, azt mint lelkiismeretes vezető mindi sze­mélyesen akarja látni, hogy semmiféle fo­gyatkozás, hiány, vagy hiba e nagyjelentő­ségű gépezet pontos összműködését egyetlen pillanatra ise zavarja meg. Ez a szerető gon­doskodás az, amely őt most Szegedre hozza. S mikor az egész ország lelkületén harcoló testvéreink iránt való aggodalom uralkodik, valóban megnyugtató érzést vált ki minden­kiből az a tény, hogy fiaink egészségi ügyét 'főhercegi kéz vezeti, irányítja, s hogy ez a vezető kéz Ferenc Szálvátor főhercegé, aki nemi ismer sem fáradtságot, sem; akadályt, hanem; egész lényét és minden képességét e fontos feladat végzésének szenteli. Jövetele felett való örömünknek adjunk kifejezést aként, hogy házainkat zászlókkal díszítsük föl. Mutassuk meg Ferenc Szálvátor főhercegnek, hogy örömet jelent nekünk, hogy őt magunk között tisztelhetjük. Köszöntsük őt hódolattal, nemcsak azért, mert benne a nemes hivatás igazi képviselőjét látjuk, ha­nem azért is, mert a legnagyobb szeretettel gondoskodik azokról, akik nekünk is a leg­drágábbak, gondoskodik sebesült, beteg fiaink­ról, testvéreinkről. Köszöntsük őt szeretettel, mert amit ő most, magyarországi 'körútján, lát: az áldozatkészség, az önfeláldozás, a lelkesedés példája, bizonyosan közel hozza az ő szivét is a mi szivünkhöz. Csönd a Kárpátokban. Az oroszok egy lépést sem tudnak előbb­re tenni a Kárpátokban, pedig hónapok óta kísérleteztek, pedig már százával fagynak meg és különféle nyavalya pusztítja sorai­kat. A legenda mégis igaz . . . csák erősabb, borzalmasabb kiadásban. A Kárpátok been­gedi az ellenséget, de el is veszejti . . . Az északi harctérről általán napolk óta semmi fontosabb hir nem érkezik. Nam a csapatok miatt, hanem az időjárás miatt nincs sehol nagy esemény: bejött az igazi tél. A mai Hőfer-ijelentés igy hangzik: Budapest, január 19. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Len­gyelországban és Nyugat-Galíciá­ban tüzérségi harc folyik. A Kárpá­tokban semmi sem történt. Egyes vidékekről erős havazást jelentenek. Jakobenynél, déli Bukovinában egy orosz előretörést, — az ellenség­nek nagy veszteségeket okozva, visszavertünk. A déli hadszintéren a helyzet változatlan. Hőfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A londoni Times tudósítója is jelenti, hogy a Kárpátokban a hideg miatt nincs harc. Orosz haditudósítóik szerint viszont Közép-Galiciában erős orosz offenzíva ké­szül. A Visztulától nyugatra döntő ütközet várható, mihelyt az időjárás jobbra (fordul. Az orosz jelentésekhez csupán azt kéli hoz­záfűzni, hogy a beígért offenzíva söha nem sikerülhet, tehát még az — időjárás jobbra fordultával sem. Csak egy bizonyos, — az, liogy majd !ha az abnormisan enyhe tél ke­ményre fordul, ha befagynak a folyók, ame­lyek most széjjelválasztják a farkasszemet nézőket és fölszáll a köd, amelytől nem le­het megkülönböztetni az ellenséget a jóba­ráttól: akkor megindul újra véres útjára a kegyetlen Mars isten. Addig hadd pihenje­nek a kifáradottak, rájuk fér a nyugalom fél­esztendei kemény munka után. Orosz túlerő a Kaukázusban. Konstantinápoly, január 19. A főhadi­szállás a kővetkezőket közli: Kaukázusban operáló csapataink szivósan védelmezik hadállásarkat az oroszok ellen, akik túlerő­vel támadnak. Az ellenségnek az a kísér­lete, hogy egy hadtestünk szárnyát megke­rülje, meghiusult. Choitól nyugatra a mi lo­vasságunk és orosz lovasság közt támadt üt­közetben az ellenség sebesültek és halottak hátrahagyásával futásban menekült. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A SZUEZ-CSATORNA ELLEN. Konstantinápolyból jelentik Hir szerint a szudáni mohamedán csapatok eljutották As~ siutig. A Times értesülése szerint a törökök Szíriában folytatják az előnyomulást Egyip­tom felé, A Szuez-csatorna ellen való táma­dás- nemsokára várható. RÓMA A DIPLOMÁCIAI KÖZPONT. Szófiából jelentik: Genadiew római út­ját azzal magyarázzák, hogy most Róma a világ diplomáciai középpontja, mert csakis ott érintkezhetnek az összes államok diplo­matái, közvetlenül ott lévén jelen valameny­nyí. Kluck serege ytjőiőii Berlin, január 19. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszíntéren jelentéktelen csatározásoktól eltekintve, az egész arcvo­nalon csak tüzérségi harcok folytak. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Soissons mellett Kluck tábornok, had­seregvezér serege győzött. Tudvalevőleg az első hónapokban egész Páris alá jutottak el Kluck lovasai, persze ismételt győzelem után. Altalán Kluck sokszor beigazolta, hogy a világháborúnak egyik legelső hadvezére. Rotterdami jelentés szerint az angol lapok­nak Párisból azt jelentik, hogy Kluck erő­sítései, melyekkel a soissonsi diadalt kicsi­karta a francia túlerő ellen, — friss csapa­tokkal törtónt, amelyeket tehát nem a keleti harctérről hoztak. Ebből a német előnyomu­lás folytatására következtetnek. A franciák St.-Paulban, Soissonssal szemben, az Ais­ne-parton kaptak erősítéseket, melyekkel szeretnék megállítani a németek offenzíváját. Kölni jelentés szerint a francia cenzúra agyonhallgatja a soissonsi vereséget s a visz­szavonulást az Aisne áradásával mentege­tik. NÉMET GRÁNÁTOK TEMETŐJE. Rotterdamból jelentik: A Chivre-völgy­ben a német gránátok romboló munkáját 'le­írni nem lehet. A pokol minden borzalma ele­venedett itt meg. A német gránátok valóság­gal betemették a francia katonák tömegeit. Megállapítást nyert, hogy a francia csapa­tok közül több demoralizáló 'állapotok közt védte magát utolsó pillanatokig. Igy megál'a­pitást nyert többek közt az is, hogy egy fran cia gyaloghadosztály visszavonulása előtt két napig abszolúte semmit sem evett és koplalva, éjjel-nappal harcolt. A BELGÁK MÁR A FRANCIÁBAN SE BÍZNAK. Brüsszelből jelentik: A belgáknál nyo­mott hangulat vett erőt, melynek indító oka az, hogy észrevették Franciaország le nem tagadható kimerülését. Az 1917-es évjárat ter­vezett behívását, valamint az Angliában kért

Next

/
Thumbnails
Contents