Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-19 / 17. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged 1915. január 19. A francia főhadiszálláson. — Jellemző sorok a vezértábornokokróf. — A Neue ZiiiicLcr Zeitung egyik levele­zője, akinek a'kulma vJ.t a francia harcvonal megtekintésére, a francia főhadiszállásról a következő képet resti: A francia fel aebszádás Paristól északra, egy kis városban van, amelyet nem akarok megnevezni. Nov. végéig Romillyben veit, amely Troyes és Páris között fekszik, 10,000 lakosa van és a Páris—Belfort vonaltól va­ló távolsága 123 kilométer. Ami a főhadiszálláson feltűnik, az az a nagy nyugalom, meiy itt uralkodik. Aki nem tudja, nem is sejtené, hogv e helyről egy több nirnr másíű milliónyi hadseregnek az operációit intézik. A vezérkar szállása a nagy Palaoe-szálló. Főbejáratánál egyetlenegy őr­szem. Nincs itt a legkisebb mozgás sem, nem lótnak-futnák jövő-menő tisztek, a törzstisz­teket alig lehet látni, elfoglalja őket nagy munkájuk. Egy szomszédos istálóban sok ló áll, valamivel távolabb egy garage husz egy­néhány autóval, amelyek arra az esetre álla­nak készen, ha a vezérkart kellene biztonság­ba helyezni. A szálloda előtti téren egy hat mitrailleuseből álló üteg, a vele szomszédos sátorban a hozzá tartozó legénység. Az üteg ellenséges légjáró miivek esetleges támadá­.sának a visszaverésére vau itt felállítva. Jóval előbbre egy őrség-kordon, az egyes emberek harminc méter távolságban egymástól és jó! fedett állásban, hogy a főhadiszállás ellen bármely oldalról irányuló támadást meghiú­sítsanak. A városka postaépülete előtt egy óriási teherautó, melyben éj>'ei-nappal nyolc tábori távírász dolgozik. Drótokkal egyrészt a vá­rosi távirdáhivatallal, másrészt a Palace­szállóval van összekapcsolva. Ez a hadveze­tőség főidege, rajta keresztül mennek a pa­rancsok és jönnek a hírek egész Franciaor­szágból és az óriási méretű harcvonalról. Ami Itt összefut, annak mind egy agyban kell koncentrálódnia és összeíoglalódnia: Joffre tábornokéban, a francia hadsereg fővezéré­ben. Azután Joffre egyéniségét ismerteti a le­velező, makacsságát és népszerűségét, majd igy folytatja: — Mióta Joffre a fővezér, nem kevesebb, mint hetvenhét tábornokot küldött nyugdíjba vagy cserélt föl, akkora szám, amely azóta bizonyosan növekedett. Az összes politikai tá­bornokok és hadtestparancsnokok közül — ezek alatt olyanok értendők, akik politikai nagyságok közvetítésével jutottak állásaikba, egyetlenegy maradhatott csak meg és az.­Suraill tábornok, aki nagyszabású stratégiai tehetség. A csapatvezetésben történő legki­sebb hibát megrendszabályozza, eddig körül­belül százötven magasabb rangú tisztet kül­dött nyugalomba. Joffre nemcsak megifjitotta á -francia hadsereg vezetőségét, hanem rend­szeresen kiküszöbölte a testileg és szellemi­leg gyöngéket és ezzel az egész hadsereg ka­tonai szellemét emelte. A politikai tábornokok menesztése nem történt meg ellenállás nélkül, ámde Joffre az ő makacsságából mit sem engedett. Egv nap, mikor egy nagyállásu személyiség minden­képen arra akarta rábírni, hogy bizonyos ren­deleteit vonja vissza, igen kategorikusan ki­jelentette, hogy ha ezek az erőltetések foly­tatódnak, a kardját fogja az asztalán tartam. Ezt azután jól megjegyezték, akiknek szólt. Ma Joffre tábornok a legnépszerűbb em­se:' Pran ci'aországban. A svájci levelező azután a többi francia tábornokot jeiletnzi; igv Focit tábornokot, az északi sereg parancsnokát ekképpen: Nevét azok az elkeseredett küzdelmek tették ismeretessé, amelyek északon folytak és azok az operációk, amelyek talán „a ten­gerhez való versenyifutás"-nak volnának ne­vezhetők Foch tábornok voltaképen a köz­vetítő a francia és a szövetséges főparancs­nokságok közölt, olv állás, amely nagymér­ték:'! tapintatot és diplomáciai képességeket igényel. Három éven át vezetője volt az „Éco­le de guerre"-nek és müve: De la con dűlte de la guerre" nagvhirii szakmunka. Szálas, kar­csú jelenség, disztingvált megjelenésű. Bár Metzben született (1851), származását tekint­ve mégis pyrenaei bask. Különös véletlen, hogy a francia hadsereg két legmarkánsabb vezére oly. fajokból származnak, amelyek fé­lig spanyolok, félig franciák, akiknek a vére azonban tiszta attól a keleti befolyástól, a mely Marseilleon át a francia Midit érin­tette. Pau tábornok, mint a tett és az offenzív szellem embere ismeretes. Röviddel azelőttig a keleti hadseregnek volt a vezére. Pau mellett működött a francia hadsereg egyik legtehetségesebb tisztje, bár neve ke­vésbé ismeretes, mint az eddig emiitetteké. Neve: Lcgrand tábornok. Ö a vezérkar má­sodik alíőnöke, Epinalban a 21. hadtest pa­rancsnoka, aki még sokat fog magáról ha'iat­ni. A Somme- departenientebeM St. Quentir.­ben született és 1910-ig hadosztályparancs­nok volt. Curiére de Castelnau tábornokot kiváló taktikusnak ismerik és a vezérkar hadmű­veleti tervei hozzája vezetnek. Az ő érdeme a vezérkar újjászervezése és megif.iitása is, amiért jezsuita-tanitványnak és klerikálisnak mondják ellenségei. Ö a vezérkar első alíő­nöke. Ezek után még a következők olvashatók a svájci lapban: Joffre tábornok az ő 'főhadiszállását nem messze annak a tompaszögnek a csucsponl­játó' választotta, amelyet a német csapatok hadállásainak a vonalai alkotnak. Innen egy­idejűleg szemmel tarthatja északot és délt és legjobban választhatja ki az áttörés támadási pontját. Hol lesz az? Arra ma még nem le­het bizonyossággal válaszolni. De még mi­előtt szó volt a Besancon melletti nagy csa­patösszevonásokró!, Parisban egy jól infor­mált személyiség azt mondta nekem: „Te­kintsen a Vogézek felé!" Epinal még a né­meteknek Belgiumba való inváziója előtt csak­ugyan a Németország ellen intézendő offen­ziva főtámaszpontjául volt kiszemelve és egy olyan kiváló katonai tehetségnek, mint ami­lyen Legrand, a 21. hadtest élére való állítá­sa sem elehet épen csak véletlen ! — Ez az áttörés, — jegyzi meg a Ber­liner Tageblatt — edd'g még nem követke­zett be és történjenek erre a 'kísérletek akár a Vogézekben, akár másutt, mi a legnagyobb lelki nyugalommal állunk elébü'k. A fogságba kerültek családjáért. Budapest, január 17. Őfelsége elhatároz­ta, hogy a hadifogságba került katonák csa­ládjainak illetményeit fölemeli. A királyi el­határozás, amely a Rendeleti Közlöny vasár­napi számában jelent meg, a következő pon­tokból áll: 1. A hadifogságba került havidíjas tisz­tek és tisztjelöltek családjainak illetékei a normális összeg kétszeresére emelkednek. 2. A fogságba került a'ktiv állományú al­tisztek családjai segélydijak kiegészítésére havonta harminc koronát kapnak. 3. Elveszett havidíjas tisztek és tisztielöl­tek családjai számára rendelt illetmények to­vábbi folyósítását és 4. Elveszett állományú altisztek feleségei és gyermekei családi illetékeknek, valamint világítási és fűtési pótlékának további folyó­sítását engedélyezik. Ugyanígy intézkedett őfelsége a honvéd­ségre nézve. Nemcsak katonai körökben, ha­nem az egész közvélemény örömmel fogja üdvözölni ezt a legfelsőbb r-enue 'kezést. Jo­gos és szükséges, támogatását jelenti ez azok­nak a családoknak, amelyeknek hozzátartozói a harctéren fogságba kerültek vagy elvesztek. Ezzel eredményesen kezdődött meg az állami támogatás szervezése és kiépítése, amelyre ezen a téren olyan nagy szükség van. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) EBBB£A£IAEBBE>BSAAABA>BBABIBBBIIBAASAAIABA MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. MA, KEDDEN 11 elfladás Hezdele: 9 űpahor. RV FeSlépíe a vílághsrü he­gedűművésznek : csodagyermeknek. MŰSORA: 1. Siaemil líubay: Largcheitó. 2. Tarantsní: Ördögtrüla. 3. a) Kreísler: Liehesleid. b) Schubert: A méh. c) Moszkowszki: Gitár, 4. Hubay: A fonóban. 5. Sarasaié: Zigeinerweísen. HeSyárak: Páholy üiés: 2 korona, zsöllye: 1 kor. 60 fül I. hely 1 korona 20 fül El. hely 30,119. hely 60 f

Next

/
Thumbnails
Contents