Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-17 / 16. szám

DÉLMAG Y A RDR SZ A G. AZ OROSZ ÚJONCOK. Bernből jelentik: A Daily Chronicle ha­ditudósítója Lengyelországból jelenti, hogy az oroszok 191 -l-es újoncai meg ebben a hónap­ban a frontra mennek. A tudósító azt irja, hogy ezek félév óta gyakorlatoztak, de régi fegyverekkel és hogy ezerből legföljebb nyolc­van jöhet katonaszámba. MEGFAGYOTT OROSZ KATONÁK. Ungvárról jelentik: Az oroszok a ma­gyar határon bujkálnak, éjszaka Csontosra a házakba bemennek és hajnalra visszavonul­nak páncélvonalunk és tüzérségünk elől. Két orosz ezred legénységének a fele megfagyott. ! A mieink temették el őket. KÉT MILLIÓ EMBER HARCA. Stockholmból jelentik: A londoni 'Reu­ter-ügynökség oroszországi tudósítója sze­Bérlin, január ló. A nagy főhadiszállás jelenti: Nie.HiHwt környékén csak tüzérségi harcok folynak. Amistől északnyugatra fek­vő hadállásaink ellen intézett összes táma­dásokat visszavertük. Az ellentámadással csapataink három lövészárkot elfoglaltak és az azokban levőket elfogták. Alberttől észak­keletre fekvő és legutóbbi időben gyakran emiitett Labosseii majort tegnap teljesen összeromboltuk és a franciáktól megtisztítot­tuk. Soissonstól északkeletre nyugalom volt. Január tizenkettedikétől tizennegyedikéig ott folyt harcok alatt zsákmányolt francia ágyú harmincötre emelkedtek. Az Árgonneok­ban, a Conzeuvogei-erdöben, Verdimtől északra ránk nézve sikeres kisebb ütközetek folytak. Egy st.-mich leli tői délkeletre inté­zett támadás tüzelésünkben már kifejlődés közben összeomlott. A Vogézekben jelentős esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) NÉMET REPÜLŐGÉPEK MUNKÁBAN. Kopenhágüból jelentik: Német repülök esőben, viharban bombázták Berthunét és Stomert. Brüsszelből jelentik: Szerdán két német Taube-tipusu repülőgép jelent meg Páris fö­lött. Ellenük felszállt több francia repülőgép s azok közül egyet lelőttek a németek. A főváros lakossága borzasztóan megrémült, sokan, lon­doni mintára pincelakásokba készülnek köl­tözni. BOMBÁK DÜNKIRCfiENRE. tíenfii jelentés szerint 11-én éjszaka tí­zenkét német aeroplán harminc bombát do­bott Dünkirchenre, állítólag kevés az áldo­zatok száma. LELEPLEZETT TÁBORNOK-KÉM. Brüsszelből jelentik: Five belga tábor­nok a liittichi erődítéseket, — melyeket a németek újból fölépítettek — kikémlelte, még pedig Gilles századossal. Munkásruhába öl­töztek és igy jutottak a várba, de -idejekorán leleplezték őket. A német haditörvényszék a ríni a galíciai és lengyelországi fronton két millió ember harcol, TÖRÖK ELŐNYOMULÁS. Amsterdamból jelentik: A Reuter-ügy­nökség szerint Tifüszböl a törökök és kur­dok eljutottak Margaxig s az Urmia-tóhoz. A TÖRÖKÖK ELSÜLYESZTETTEK EGY FRANCIA TENGERALATTJÁRÓT. Konstantinápoly, január 16. A főhadiszál­lás jelenti: A Dardanellák bejáratához egy francia tengeralattjáró naszád közeledni pró­bált, de a török tüzérség elsülyesztett-e. A le­génység egy részét megmentették. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A BOLGÁR KIRÁLY SEBESÜLTJEINKÉRT Szófiából jelentik: Ferdinánd bolgár ki­rály a kóburgi -kastélyát berendeztette né­met sebesültek ápolására. tábornokot és a századost halálra ítélte, majd kegyelemmel életfogytig való fogságra vál­toztatták a büntetést, A SZÁRAZFÖLDI TORPEDÓK. A londoni Morningpost leit ja a sokat em­legetett német szárazföldi torpedókat, ame­lyek az ó-római ka tápul Iákra hasonlrkmak és villamosáramra működnek. Valósággal szór­ják a halálos lövedékeket, sőt még a levegőt is megmérgezik. Hangtalanul működnek, hálá­suk negyven méter átmérőjű körzetre terjed ki. Ez a torpedó a kézigránát tovább fejlesz­tése. A hepciáskodű zombosú szerbek. A zombori szerbek már a háború előtt is gyakran ragadtatták magukat olyan vi­selkedésre, amely az erősebb rendszabályok alkalmazását telte szükségessé. A zombori szerbek álland.an éretlen és hazafia 1:1 an ma­gatartást tanúsítottak, amit lovag Ybl ezredes, az ottani államásparancsnok minden alkalom­mal erélyesen megtorolt. A szerbek illojális magatartása többször adott munkát a haza­fias ezredesnek, aki egy szerb kereskedőt főbe lövetett, többiekkel szemben pedig szintén szi­gorúan járt el. Ybl ezredes hazafias eljárása következ­tében Zornborban a szerbek között beállt a nyugalom s -ekkor, nem tudni mi okból, az ez­redest hirtelen áthelyezték és Massits ezre­dest nevezték ki zombori állomásparancs­noknak. Ybl eltávozása után ismét k t"rt a szerbekből az elfojtott ellenszenv, amit irán­tunk táplálnak s Zornborban állandóan rebes­gették, hogy a szerbek már majdnem nyi­vánosan tesznek kijelentéseket a monarchiá­ra és a hadsereg ellen. A mull héten aztán hirtelen letartóztat­ták Sztratimovics István szerb papot, a ké­pezd é hitoktatóját, azonkívül egy szerb tamburazenekar prímását. A pópára rábizo­nyították azt a vádat, hogy akkor, amidőn hadseregünk Belgrádból kivonult, a zombori tanítóképző növendékeivel ünnepelte ezt a napot s a tamburazenekar prímása zenekará­val együtt szerb és monarchi: eil.nes nóták­kal szórakoztatta a magáról megfeledkezett fiatal embereket. A pap és a tanmturazenekar prímása most a zombori királyi ügyészség fogházában ülnek. De odakerült a zomboi i tanitóképezdé­nek tiz tanulója is, akik szerb karácso y másnapján egv korcsmában összeg? ü'te-k és szónoklatokban gya'áz'ák a monarchiát és formális tosztot mondott egy növendék Pe­tár király tiszteleiére. Egész éjszakai dorbé­zolás alatt a tan-lók szidták a magyarokat, ócsárolták a hadsereget és éltették Petárt, „Nagyszerbia" királyát. A tiz tanulót azon­nal letartóztatták. Szeged, 1915. január 17. Nem érdektelen megjegyezni ez alkalom­mal, hogy Massits ezredest, aki csak rövid idő óta állomásparancsnok Zornborban, teg­nap hirtelen áthelyezték Grácba. Az ezredes ma már e! is utazott Zomborból. ahol az ujabb eseményeket nagy megbotránkozással fogadták a magyar körök. a Irta : STAMIROWSKY TÁDÉ lovag. — Azt mondják, hogy Galíciában árulók vannak. Általánosságban mondják ezt a vá­dat és nem akarnak különbséget tenni em­berek között. Elfelejtették, hogy ott nemcsak lengyelek laknak és hogy a lengyelek nem lehetnek felelősek mindazért, ami hazájukban történt. De, ha elvétve hibázott is néhány len­gyel, ami sajnálatraméltó momentum a nagy szabadságharcban, meg lehet érteni a hely­zetet, ha ismerjük mindazt, amit, a helyzet megértése miatt ismernünk kell. Orosz-Len­gyelországban esztendők óta demoralizálták a liatalságot, dijat fizettek annak, aki beárul­ia a lengyelül beszélőket. Az orosz -hálóség volt oka annak, hogy megszületett a mosz­lim itu szisztéma. Azt is mondják, hogy a lengyelek az oroszokkal tartanak. Igaz: van egy pölitikai párt, amely azt tar!ja, hogyha választani kell a német vagv az orosz fen ­hatóság között, hát maradjon minden a ré­giben. Ezek elég helytelenül, azt tartják, hogy az a helyzet, amely sajnos elég sokáig tar­tott Posenben, csak azért változott meg. mert most szükség van ránk, de ha igy is gondolnak emberek, még nem sz; bad azt mondani ezekre sem, hogy ők hazaárulók, vagy russzoíil-ok. Nincsen igazuk, a néphan­gulat snicsen mellettük, mi lmunk értékes ígéreteket és tudjuk, 'hogy ami a háború után velünk történni fog, az jobb lesz, szebb lesz a múltnál. A mi népünk óriási áldozatot hozott. Belgium megsemmisült, Kelet-Porosz-or szág is sokat szenvedett, de a mi hazánk romlásá­hoz képest mindez semmi. Fél év o:n lengyJ földön viharzik a hábo-ru. Mindé n beualnvf, minden csapását, a népek nagy összecsapá­séinak a mi hazánk erezte meg. Egész O'nsz­Lingyelország egy pusztaság, az egész or szagot ujra kell éiiteni. Emberek pusz­tulnak el naponta, gyerekek megfagynak, asz­sa.m.y k é..s<gtői vesznek el, éjjel-h mml -tt tegnek rivr.iM ni;t é rtükért, remegve várjik a felszabadítót de -élnek: ha elmondanak va­karni: az ovs/oítöí, azok koncolják fel a há­zak népét. A száz k 'ométerekre tersed3 . ?a­tamezőkön vannak városok, amelyek hétszer cseréltek gazdát, azok a házak, amelyekből légionista ment el a harcmezőre, régen a tűz martaléka már, a lakói pedig ha élnek, a 'leg­nagyobb kínzásokról mondhatnak el króni­kát. Mi lengyelek odaadtuk már legfiatalabb gyermekeinket is a hazának, odaadtuk min­denünket, hogy gyermekeinket harcképessé tegyük és a mi áldozatkészségünk példa nél­kül való. Népünk elmenekült, földönfutó lett, vándorol faluról-falura és sok helyen, mint alkalmatlan terhét a társadalomnak, tekin ik őket. És ha vége lesz a háborúnak, akkor a hatalmak döntenek a mi sorsunk felett. Én, a lengyel nemzeti .komité delegáltja eljöttem most Magyarországnak gyönyörű főváro­sába, hogv kérve kérjem- a magyarságot, a melynek históriája -egy évezred alatt annyi­szor volt közös a miénkkel: ne hagyjon el bennünket, ha majd a világ urainak konferen­ciája a mi jövőnkkel foglalkozik. (Hűséges és kedves barátunk nekünk a magyar, nem csa­latkozott bennünk soha, könyörgünk hozzá, re hagyjon most sem. Segítsen- jogainkhoz min­ket, hiszen rászolgáltunk ezekre a jogokra. Mondják nekünk végre azt is: megérdemled Lengyelország, hogy mint nemzet élj tovább. Magyarországnak joga van most beleszólni a világkoncertbe, felemelheti a szavát és a mi szavunk ettől a szótól függ.

Next

/
Thumbnails
Contents