Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-25 / 333. szám

Szegted, 1914. december 25. DÉLMAG Y A ÍRORSZÁG 5 Katonáink árváiért. lita: Lévay Mihály, országgyűlési képviselő. A -háború napról-napra uj feladatok, uij kötél e-söégok tv'/é áliii't'ja a társa-dalimat. Nintes annyi balzsam Grleádban, aimeny­Jiyi a sok seb lxheggeszltiéeérie kelle.no e no­héz napokban. De ahcil .a' csodatevő balzsam hiányzik, ott nem szabad most hiányzani a még csodatevőbb szeretitek. Mert, „a szerétéit mindent megért, mindent elvisel, mindent ruméi", mint Pál apostol nagy igazán, mond­ja. „A szeretet tűrő, ia szeretet kegyes." A szeretet szinte emberfeletti türelmiére van imost szüksége a csapások keresztje alatt rofe­kadozónak. ,A .szeretet kegyességére va.n ,szük­sége ma a társadalomnak. Hai ez a szeretet nem iüres frázis, hahóm. élő valóság, akkoir -nem ijedünk meg az uj Mediátoktól sem és készek vagyunk az uj kclíieles-sógdk vállalá­sára. Egyre tőiben kerülnek liaza katonáink közül a karc-érről olyanok, akik kenyérke­reső munkára neun kéjp-eeiek többé. Mindin­•káilb ellfcgjia lelkünket a részvét, liai egy-egy •családfő hő-si haláláról értesülünk. Mindi-n­ká'bb fokozódik ezzel is az a kötelességünk, hegy e katemáink (valáidjamak szamom hely­zetén segi'tisünk. Nem csak az áibim teszi meg a maga kotok: récéi, a táksadalcira. is kiveszi e ne­mes munkából részét. Sajnos, edidig még nem indult meg olyan akció, Jmely a .mum-kükép­•Irli'.i -t'é váll vagy a es a tálban •elesett hősök •családjainak inbeiniziiv segítését tűzte volna lei icélul. Pedig, éppen ezeken a családokon kell kiilönöeen segítenünk, ott kell megtörnünk a szeretet kenyerét, alhol nem lesz többé apa, •aki azt crogtöilje övéinek. iE niagy föladat megoldásához halad'ók­talainud liozzá. kell fogruunk. Ha ezt a társa­dalom ujjalbb megterhelése nélkül meg tud­juk tenni, csak annál ri-agyclblh megért-éssejl találkozlhlatiuuik mindenütt. Mi- lenne ez? Sebesültek karácsony estéje . . . Irta: Dr. Ditrói Nándor. ... Csatába szólított A riadó szava! — Háborúba hivott A Király, — a Haza! — És a békés- polgár Harcmezőre szállott, Életével védni Szép Magyarországot! Golyók záporában. Dörgő ágyutüzben. Eget beborító Gyilkos fagy vei\füstben; — Sziklás hegyek onnan. Feneketlen völgyben, Puszták sivatagján, Rengeteg erdőkben: Harcol a Hazáért Rendületlen, — bátran, Ellenséget tipró Gyözclmes csata ban! Pusztul az ellenség! — Mieink is hullnak ... De a harci tűzben Újra lángra gyúlnak! Vérező homlokkal. Keresztül lőtt karral Versenyt száguldanak Tomboló viharral! !... * * * .... Karácsony estéjén Elnémul a fegyver! — A harcos katona Újra békés ember! A szivét, a telkét Most ugy átaljárja S zen f karácsony este Fénylő glóriája!... Az újévi köszöntések megváltása, szélté­ben sízéle-s e hazáiban. Annyira el van ter­jedve ez a szokás, .hogy egészen szegény sor­sú emberek se sajnálnak újévi üdvözleteként negyven-öitven fillért kiadni. A jobbam szitu­áltaknál meg egész csinos összegek jutnak évenként erre a célra. Rendelné eil a belügyminiszter, ho-gy min­den községben, a közoktatásügyi miniszter pedig, hogy minden iskolában gyűjtenék ö-sz­-sze azt a pénzt csupán, amelyet újévi gratu­lációkra akarták költeni az egyesek, meg a családok; ugyancsák erre lennének fölszóli­ta-ndók 'a pénzintézeteik, a gyárak és egyéb vállalatok; akkor mindjárt szép összegén, lehetne jutni, az emberek külön megterhe­lése nélkül. Hason ló kép kellene tenni a piüs pököknek is egyházmegyéjük területén. Ha .másutt, nem, a templomokban' elhelyezett peu selyekben tetemes adomány folynék: be a ke­nyérkereső nélkül maradt katona családok .föiisegilésére, bogy ha annak célját idején minden pap meghirdetné. -Gondtól terhes, sinlyos időkben, ugy sincs Mimi értelme a sztereotip b. u. é. k. betűik­nek; de meg a sok irka-ifirkúilástó'. .is meg­menekednék, ha az újévi üdvözlések megvál­tására elhatároznék magunkat. S hogy erre, kivétel nélkül mindenki el is határozza, ma­gát, ezt nagyon könnyű lesz el-énni abban az esetben, ba az újságok néhány buzdító szó­val ajánlják e felkarolásra érdemes ügyet olvadóinknak. Közönségtünk nem fog habozni, hogy ezt a buzdítást kövess-e. Nem, különösen azért, mert senkitől nem kérünk többet egyetlen fillérrel, sem annál, mint amit újévi üdvöz­lésekre élk,ölteni szokott. He egyöntetűen kellene ezt az akciót ke­resztül vinni, amely költségbe som kerül. Az, emiitett tényezők mindegyikének lehetőén gyorsan ki kellene adnia rendeletét, hogy még idejekorán végrehajthassák. Ha a közönség tisztában lesz az adako­zás mód jávai s tudni fogja, bogy éppen enné] a gyűjtésnél szolgálja a. loghumár.tusaibb célt Ha vas hegyek ormán Zöldelö fenyőfa! Hej, de sok gondolat. Érzés csüng ma rajta ... — Tele mindem ága Ezer reménységgel, — Leik ékből áradó Hála 'melegével! Csaták viharából, Kik visszajöttetek, Megsebesült hősök, Szenvedő betegek! Mindnyájunknak szive Ti f elétek fordul, Ahol a szenvedés Fájó könnye csordult!... A vöröskeresztes Fehér lobogókon Mindenikünk testvér. Mindenikünk rokon!.... Az emberszeretet Átfogó családja Minden katonánkat A szivére zárja! Csaták viharából, Kik visszajöttetek, Karácsony szombatján Gyertyát gyujtunk Nektek! ... Hogyha a lelketek Hazafelé szállna, Ne érezze senki, Hogy elhagyott, — árva!... / Nézzétek a fenyőt M eg seb e sü l t hősök! — Felétek intenek Kedves ismerősök.... Szelid szeretettel Kandikál át rajta Gyermek, — anya, — hitves Rég nem látott arca! s a gyűjtést megindítóinak személyéiben meg­nyugodni látja azt a biztosi bók o-t, bogy ÍJ -1 Lé ­rei hováiforditása kétséges nem marad: akkor biztosra vehetjük, lioigy ez a hazafias akció megtermi gyümölcsét. Cseppekből lesz a ten­ger. Az újévi üdvözlések megváltási összege nem várit, eredménnyel fog járni. Én meg­próbáltam és saját tapasztalásom sikerére hi­vatkozom. Az újévi köszöntések megváltási össze­gét mindenki a honvédelmi mkniszlériiuim Hadsegélyző Hivatala özvegy és árva alapja .javára fizeti be. A posta a Hadsegélyző Hi­vatal eimére (Budapest, IV. Váci-utca 38.) fel a d ott pén zkülidemény éket port óimén te se n szál.Iitjia, lia az utalványra fel van jegyezve, bogy katonáknak szánt szeretet adomány. A Délmagyarország kiadóhivatalában a következők adakoztak erre a célra: Villamos vasút 00, Kender- és Leniip'ari r.-t. 50, Szeige­dii Kenderfonógyár 30, Szegedi Hitelbank 20, Szegedi Takarék- és Hitel r.-t. 20 korona. A szegedi kereskedelem és ipar a háború alatt. Elmondotta: Szabó Gyula, a kereskedelmi és iparkamara tit­kára. A mozgólsitás elrendelése után Szegeden ép ugy, minit az ország többi várómban, szinte dermedtség szállta meg a kereskedelmi és ipari életet, mért a válMiat-tulajidcmos: Ív­nak, illetőleg iparüzők'ne.k, művezetőiknek {% szakmunkásoknak tömeges bevonulása telje­sen megzavarta az ipar és kereskedelem nor­mális folyását. Részint a moratoriiun^rende­let, részint a hirtelen beállott akadályok, ezenkívül is megakasztották a. rendes ipari és kereskedelmi tevékenyeéget és szinte ta­nácstalanul állottak aiz emberek egy ideig, hogy m-i tévők legyenek. Láthatatlan, lágyan Keblükre ölelnek; Veletek éreznek, Veletek könnyeznek! Csillogó szem ükbe n Ájtatosság fénye: Félétek sugárzik Eljövendő béke ! ! ! * * • Ha majd, — érek mu'tán, Fehéredő hajjal. Felétek mosolyog Rózsaszínű hajnal, S kicsiny unokátok öletekbe véve. Mesél raondtck nékik Karácsony estérc: Elnt and játok szépen. Ka rácson y fa f én yben; Mi is voU,... hogy is i olt.. ... Akkor,... egykor régen! ... És az apró gyermek Szemét nagyra tárva, Hallgat a mesére.. Rég letűnt csatákra! — S végeztén « szórnak, A válladra borul; — Megértő szép lelke Fájón összeszorul: S csókjával borii ja A rég beforrt sebet: Karácsony szombatján, ... Éltetek alkonyán Az lesz a legszebbik Győzedelem nektek! * ... Szent Glóriát áraszt Karácsonyfa fénye! ... Szálljon a Hazára Áldás,... öröm,... béke! . * w

Next

/
Thumbnails
Contents