Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-25 / 333. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG /Szeged, 1914. decemiber 25. házai épp ugy meg vannak sérülve, mint a szerb alattvalóké. Legjobban íáj a szerbeknek, ihogy az osztrák-magyar sereg kivonulása alkalmával magával vitte a (hadköteles korban levő szerbeket, összesen /mintegy 1200 embert. Ezeken kivül letartóztatták az osztrá'k-magyar csapatok B.usserst, a belgrádi villanyvilágítás társaság igazgatóját is, aminek az volt az oka, hogy Bussers egyszersmind Belgium konziuia is volt /Belgrádban. Olasz-francia ellentét Tunisz miatt. Róma, december 24. A lapoknak azt a hirét, hogy Franciaország legközelebb annéktálja Tuniszt, mindeddig nem' cáfolták meg. Olasz nacionalista körökben ez a körülmény nagy lehangoltságot keltett. Az Idea Nazionale felháborodással ir a franciák tervéről, mert az nemcsak a benszülött tuniszi: lakosságot zuditaná maga ellen, hanem Olaszországot és gyarmatait is provokálná. Török síkerek. Frankfurt, december 24. Pétervárról jelentik: A Riusikoje Slovo teheráni távirata szerint a perzsa kurdok és a török csapatok megszállották Asserbeidsan tartományt. Dsullfa városát veszedelem fenyegeti. TÖRÖK CSAPATOK SZUEZ ELÜTT. Turin, december 24. Kairóból a következőket jelentik: A legújabb ihirek szerint a Vörös-tenger felöl a török és beduin csapatok 15 kilométernyire megközelítették a Szuez-csatornát. Nyolc nappal ezelőtt angol aviatikusok 60 kilométernyi szélességben körül repülték a csatorna környékét, de ellenséget nem találtak sehol. Azóta minden csendes és igazán není lenne csodálatos, Iha egy napon a török beduin lovasság, mint annak idején Kantaránál történt, meglepő támadást kisére'lne meg a csatorna mentén elhelyezett angol katonák ellen. A lakosság nyugodtnak látszik. A nemzeti párt tagjai között elégedetlenség észlelhető, de ez sem nyilvánul meg hangosan. Az angol hatóságok bezáratták a főiskolai hallgatók klubját, mert kiderült, hogy ott kovácsolják a nemzeti mozgalmakat. A bezáratás óta a felkelő lakosság mozgalma abbamaradt, amihez mindenesetre a hatalmas angol apparátus is hozzájárult. harcok Franciaországban. Berlin, december 24. A nagy főhadiszállásról: Az ellenség Nieuport környékén tegnap nem ismételte meg támadásait. Bixscbooteruál csapataink december huszonegyedik! ütközetben kcttöszázharinmc embert ejtettek foglyul. Igen élénk volt megint az ellenség ievékei) sége, chaomi tábor kornyékén. Ezen az arcvonalon a heves ellenséges tüzérségi tüzet Sonair és Perthes környékén gyalogsági támadások követték, melyeket visszavetettünk. Egy árkot, melyet ellenség állandóan tüzérségi tűz alatt tartott, elhódítottak tőlünk, de este visszafoglaltuk. E sikerült ellentámadás után a hadállást feladtuk, mert az árók egyes részeit az ellenség tüzelése csaknem elsimította. Több mint egyszáz fogoly maradt kezeink között, tKözli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Békesség a földön a jóakaratú embereknek. A szeretet ünnepe ma: a vérrel, az embervérrel áldozó gyűlölség napja. Fenevadakként törnek az emberek milliói egymás vagyonára, életére, hazájára ... Az angyalok kara ma hiába zengi ott ferin az aetheri magasságban: Békesség a földön a jóakaratú embereknek! Az angyali éneket túlharsogja ezer meg ezer ágyú bömbölő szava, millió meg millió puska ropogása. Halálhörgés és siralom, mert még egy napi békesség sem adatott meg Európa küzdő, vérző népeinek. Hasztalan, a római szent aggastyán szelíd békeszózata süket fülekre talált a föld hatalmasainál. Krisztus hiába szállott le a földre, hirdetve az egyenlőséget, a testvériséget, a békét, a szeretetet. Nincs trei<ga Dei s a krisztusi tragédia az emberek gyülölsége tragikumában csak fokozza. Békesség a földön a jóakaratú embereiknek! De a föld emberei gyűlölködésükben még egy napig, egyetlenegy napig sem tudnak egymás iránt jóakaratnak lenni. A tegnap vérben leáldozott nap sugarai ma is vérmezek fölé árasztják bágyadt fényüket. Ámde azért a napsugár megmaradt napsugárnak, a hold és a csillagok miriádjai, maga a föld és a tenger miben sem változott, 18 francia tábornokot elcsaptak, Genf, december 24. Nagy feltűnést kelt Parisban, — mint onnan jelentik — hogy a Páris Journal, a francia kormány hivatalos lapja keddi számában tizennyolc francia tábornok idő előtt való meneszt élését közli. Az elcsapott tábornokok közt vannak a következő hadosztályparancsnokok: Levillain, Martin, Leguay, Colle, Mottard, Brochin, Blocqu, Cos tclli, Sauret, továbbá Laureus, Ressignac, Lavisse és Rossignol dandár parancsnokok. Az első háborús ülés a francia képviselőházban. Genf, december 24. Parisból jelentik: Talán még soha o:yan nagy érdeklődés nem mutatkozott a képviselőház ülése iránt, nr.nt most, mikor a háború kitörése óta először üit csak mi emberek, akik öntelt hiúságunkban, j a magunk imádatában elneveztük magunkat I a teremtés koronáinak, mi, mintha /megváltoztunk volna. De nem az emelkedés, nem a haladás irányában. Amit hosszú évszázadok véres verejtékéivel szépet és nagyot alkottunk. most szétromboljuk, sárba tiporjuk, vérbe gázoljuk. S ez nem a furor bestiális, ez a furor humánus, az emberi düh, vadabb, szörnyűbb minden állati dühnél. S /nekünk zeng az égi dal: Békesség a földön a jóakaratú embereknek! Keresztények sírjatok! S sírjatok mindannyian zsidó és mohamedán és pogány embertársaink! Mert sirnak az ég angyalai is. Békességet hirdető szavuk zokogásba ful s könnyeik vérmezökre hullanak. Nem mernek leszállani a földre és fájdalmas szomorusággal röpülnek vissza az Ur zsámolya eic. Máskor „mennyből 'az angyal lejött hozzátok, pásztorok". De most az ágyuk dörgése, a fegyvereik ropogása, a patakzó embervér, a gyűlölség, a pusztulás visszariasztotta. Kigyúltak a karácsonyfa gyertyái, de valaki hiányzik, valakik hiányzanak a szeretetteljes, meghitt körből. Az anya a harcmezőn vérző fiát, a hitves a férjét, a gyermek az atyját, a testvér a testvérét, a menyasszony a .vőlegényét siratja, mert ma a szeretet ünnepe: a gyűlölség napja és nem adaössze a népképviselet. A karzatok zsúfolva voltak, főleg hölgyekkel, akik majdnem Kivétel nélkül gyászruhában jelentek meg. Nagv feltűnést keltett a diplomaták páholyában Tiitoni olasz nagykövet, aki mellett a japán nagykövet iilt. Deschanel elnök formás beszéddel nyitotta meg az ülést. Siri csendben hallgatták, csak akkor tört ki a tetszés, amikor Franciaország .hii szövetségeséről. Japánról emlékezett meg, másodszor pedig, midőn ezzel a hatásos frázissal fejezte be szavait: — „a jognak diadalmaskodni kell a nyers hatalom fölött, mert erősebb emennél" — tapsorkán zugot: végig a termen. Sokkal nagyobb sikere volt Viviani-nák, aki pompás szónok. Megérzett minden szaván, hogy a kormány nyilatkozata az utolsó sorig az ő dagályos stílusa. Jól kiszámította a hatást. Mikor például azt mondta: — A francia nemzet minden áldozatra kész, mert a dicsőség legszebb aratása kecsegtet és Franciaország nagyobb lesz, mini volt valaha. Beszédét igy fejezte be: — Barbarizmus, deszpotiizmüs, örökös provokációk és fenyegetések — /mindezt a németek békének nevezték. Gyilkolás és rablás — a németek szerint hadviselés. Szent meggyőződés é! bennünk, hogy a szövetséges hadsereg le fogja tiporni a gyilkosok és rablók hadát. Zugó tapsvihar volt rá a felelet. Bauer hadnagy a szegedi 3-asokról A iimanovói. csatatéren, egy magyar Nád-asdy-huszár beszél a döntő ütközet után. Elmondja, hogy itt ugy megvadultak a mieink, mint sehol a világháború folyamán, mert az oroszok legyalázták a magyarokat. — Itt kiáltották át hozzánk az oroszok magyarul, hogy gyávák vagyunk! — 'Magyarul? — Magyarul, rosszul magyarul, de magyarul. Azt kiabálták bele az éjszakába: -- Gyere magyar, gyere gyáva magyar, itt folyik a magyar vér. Nem vártunk mi ekkor se vezényszót, se azt, hogy a hornista fújja, — mondja a huszár, — hanem ész nélkül ugrottunk ki a fedezékből és előre a hang irányába. Szuronyunk nincs, hát megfordítottuk a \kai\abélyt és ugy és ott vágtuk az oroszt, ahol értük, tott meg nekik, -nemhogy szeretteiik körében lehessenek, de az sem, hogy szjent karácsony napján, vérözön közepette, -legalább huszonnégy óráig kipihenhessék véres munkájuk test- és lélekgyötrő fáradalmait. Nem mi akartuk igy. A mi ősz királyunk és Németország protestáns császára 'készséggel hajoltak a pápa kérő szavára, ámde az entente hatalmai a rideg visszautasítás álláspontjára helyezkedtek. Mi, 'a győzők, most is nagylelkűek akartunk lenni, ámde a legyőzöttek tehetetlen és telihetetlen dühe ünneprontással keseríti meg -millió meg millió ártatlan, gyermeknek, millió meg millió sirva aggódó asszonynak az egynapi lelki pihenőt. Hogy legalább azon az egy napon — a szeretet ünnepén — ne kelljen aggódniok, remegniök szeretteik véreért, életéért. Harc dühöng a csatamezőn és -nincs öröm, nincs béke a karácsonyfa csillogó fény-köréiben. Akik a szeretet ünnepén (óh, mennyi guny van most e kifejezésben!) összegyülekeztek az ajándékos karácsonyfa körül, azoknak a lelke nem talál megnyugvást, örömet, mint máskor, a meghitt körben. Lelkük ott szállong a galíciai és szerb harctéren, ahol szeretteik vére hull és pirosra festi a fehér havat. Fagyos szél siivitása és halálthozó golyók fütyülése a szent ünnep zenéje, templom!! orgonája; i az anya,