Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-25 / 333. szám

Í«i»ffce»ii!i6*és Zfaütto-vaas A ( ÉLÖFIZETÉM ÁR SZEMEDEN j S®ÍSE ÉM. K 2®*-- félévre . . K12j w^ső&mi K 6*— qgrh&ísptt K 2ELŐFIZETÉSI ÁM VIDÉKEN - i évre . K 38»— félévre . . K14L— — Hegyedévre K T— hónapra K 2'48 KÍ*d4 hivatal Kárász-utca t. Telefonszámt 81. Egyes szára ára 11 fillér. Szeged, 9914. \l\ évfolya m 333. szám. Péntek, december 25. UJ offenzivánkbsa 43300 oroszt fogtunk el. Karácsony napjára étkezett meg az első részletes jelentés abból a hatalmas győzelemből, amelyet a mult hét első napjaiban az oroszok fölött arattunk. Szövetségesünkkel együtt kivivott lengyelországi diadal megbénította az orosz haderőt és a hivatalos katonai körökben az a vélemény alakult ki, liogy az oroszokkal való hábora, nehezebb részén már túlestünk. E fölötti örömünk napról-napra annál nagyobb lehet, mert hiszen a harcokról érkező minden ujabb részlet azt bizonyltja, hogy a győzelem sokkal nagyobb, mint eleinte hittük. Az oroszoknak még az a törekvése sem sikerül, hogy defenzívájukat sikeresen hajtsák végre. Bár u tévédül nagy erőket küldenek a harcba, ezeket mindenütt visszaszorítjuk és mint a német hivatalos jelentésből kitűnik, valóságos katasztrófa fenyegeti az orosz sereget. Északi szárnyát Mlavánál és Miawánál verték meg szövetségeseink. Centrumát már messze a Bzura és a Rilica mögé szorítottuk. Déli szárnya pedig Galíciában és a Kárpátokban szenved súlyos vereségeket. Mindennél többet mond azonban az a hivatalos jelentés, amelyben Hőfer altábornagy beszámol az orosz hadifoglyok horribilis tömegéről. Kétszázezer foglyot ejtettünk eddig, — valóságos hadsereg, — és csak kilenc nap alatt 43,300 orosz tette le a fegyvert. Ez a hivatalos jelentés, amely először tárja fel részletes képét uj offenzivánk óriási eredményeinek, a következőképen szól: Budapest, december 24. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Ökörmező mellett, Felsönagyág völgyében áll a harc. A Latorca vidékén csapataink több rendbeli támadást, oroszoknak súlyos veszteségeket okozva visszavertek és egy ellenséges zászlóaljat Alsóvereckénél szétszórtak. Felsö-Ung völgyben támadásunk lassan az uzsoki szoros irányában tért nyert. December 21-én ezen kárpáti völgyek területén 650 oroszt ejtettünk foglyul. Az ismert galiciai arcvonalon a harcok tovább folynak. Nida alsó folyásánál december 22-én egy ütközetben több mint 2000 foglyot ejtettünk. Tornászó vidékén és a Rawka— Bzura vonalon tovább harcolunk. December 11-töl 20-ig 43,300 oroszt ejtettünk foglyul. A monarchiában immár 200,000 az ellenséges hadifoglyok száma. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az ©r©sz északi sersget Berlin, december 24. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A nagy főhadiszállás jelenti: Soldau és Niedenburg felöl csapataink újból támadást kezdtek és több napi harcban visszaverték az oroszokat. Mlava és Miava melletti ellenséges hadállások ismét birtokunkban vannak. Ezen harcokban több mint egyezer oroszt elfogtunk, Bzura és Rawka szakaszokon szabadlátást akadályozó időjárás miatt, mely miatt a tüzérség alig érvényesülhetett, számos helyen heves szuronyharc támadt; oroszok veszteségei nagyok. Pilica jobbpartján Tomasowtól délkeletre oroszok többször támadtak, szövetséges csapatok súlyos veszteségeket okozva nekik, támadásaikat visszaverték. Tovább délre a helyzet általában változatlan. A fenti hivatalos jelentés gyors bekövetkezése annak, amit előzőleg az egyik legtekintélyesebb dán lap katonai munkatársa be jósolt a következőkben: Kopenhága, december 24. A Politiken katonai munkatársa nagyobb cikket irt a németek oroszországi eredményeiről és jelenlegi hadállásáról. Cikkében kiemeli, hogy ha a németeknek északról Mlaxváig sikerül előnyomulniok, akkor az orosz seregnek Varsóval való összeköttetését veszélyeztetik és esetleg az orosz hadsereg katasztrófáját idézik elő. A németek győzelme igy is elérte azt, hogy az orosz offenzíva teljesen kudarcot vallott. Turin, december 24. A Stampa jelenti: Bár Varsó kormányzója öt nappal ezelőtt falragaszokon hirdette ki, hogy a veszedelem elmúlt, most ujabb végnélküli vonatok érkeznék menekülőkkel, akiket az orosz katonák űznek el lakóhelyükről, Skierniewicéből, Groizyból és Grodziskból Ez utóbbi mindössze hét kilométerre van Varsótól. Varsóban a hangulat nagyon izgatott, az üzletek zárva, a bankok elköltöztek, az utcák kihaltak. A távolból már ágyúdörej hallatszik. (M. T. I.) A következetes Japán. Berlin, december 24. Oroszország Japántó! ismételten katonai segítséget kért. Japán cserébe a Sachalin-szigetek egyik felét követelte és a legutolsó tárgyalások eredményeképen: meg is kapta. A japán kormány már egy sereg ágyút Oroszországba menesztett, a megfelelő kiszolgáló személyzettel együtt. A GYŐZTES FÉL SZOMORÚ MUNKÁJA. Krakó, december 24. A Qazetta Krakowska közli: Messze, nagyon messze dörögnek már az ágyuk, halotti csend van a limanovói csatatéren és megkezdődött a nagy temetés, ezrévei földelik el az orosz holttesteket, amelyek halomban hevernek a harctéren. A rni sírásóink éjjel-nappal dolgoznak. Klhorkownál, 'Krosnó közelében megszámlálták, hogy ott egy egész orosz ezred minden valószínűség .szerint az utolsó szál emberig elesett. Nagy volt a halál aratása Jedlicnél is. Itt különösen sok orosz hadifoglyot ejtettünk. Reooenkamp hadszínteret cseréit. Berlin, december 24. Rennenkamp tábornok és Kikolajevics Miklós nagyherceg között az egyetértés megbomlott. Rennenkamp a cár kegyét is elvesztette. Azok a hirek azonban, hogy a tábornok nyugdíjba ment, nem igazak. Rennenkamp a törökök ellen harcoló kaukázusi haderő parancsnoka lett. ÉHÍNSÉG LENGYELORSZÁGBAN. Milánó, december 23. A Secolo a következőket jelenti Pétervárról: Lengyelországnak az oroszok, majd a németek által megszállt részeiben leírhatatlan a pusztulás. A legszükségesebb élelmiszerek hiányoznak és a polgári lakosság körében sokan halnak meg éhen. És ez a borzasztó helyzet napról-napra rosszabbodik. Szerbia békét akart kötni. Szófia, december 24. A diplomáciai körökben beszélik, hogy december elején a szerb király Pasics miniszterelnökkel való tanácskozása után, Miklós orosz cárnak titokban levelet irt. Levelében tudatta a cárral, hogy Szerbia fennállása kockán forog; kénytelen a monarchiával békét kötni. A cár azt válaszolta, ha Petár király békét akar kötni, akkor megfosztják a tróntól. Ezek után utazott a szerb király csapataihoz. Szaloniki, december 24. A szerb kormány kevéssel ezelőtt az osztrák-magyar hadifoglyokat Szalonikin keresztül, Monasztirba szállíttatta, Mivel Szaloniki görög terület, az athéni kormány felszólította a szerb kormányt, hogy a Monasztirban levő hadifoglyokat szállítsák vissza, minthogy ez ellentétben áll a nemzetközi joggal. A belgrádi állapotok. Genf, december 24. A párisi Journalnak jelentik Nisből, hogy tegnap Péter király Pasics miniszterelnök társaságában visszaérkezett Belgrádból. A király maga nem nyilatkozott, a kíséretéhez tartozó tisztek azonban elmondták neki, hogy Belgrád szánalmas állapotban van. A legtöbb középület annyira meg van rongálva, hogy hasznavehetetlen. Mindez a hónapokig tartó ágyúzás természetes következménye; a szerbek maguk is beismerik, hogy az osztrák-magyar alattvalók