Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-03 / 311. szám

Tedafesaagttec 3m» vwa w*« ára 89 MÉr, ea 9l | ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN CB«Mém.K2*- félévre . ,K»— negyedévre K fr— egy hónapra K 2-—ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14negyedévre K T— egy hónapra K 2*40 Kiadóhivatal Kárász-utca l Telefonszám: 81. Egyse szán ára Hllér. * S^e ged, 1914. III évfolyam 3!i. szám, Csütörtök, december 3. Frank elgrádot! Jelentése a királyhoz. A déli hadszintérről hivatalosan jelentik: (Érkezett december 2-án, délután 6 óra 40 perckor.) Mivel az ellenség visszavonulóban van, tegnap nem voltak nagyobb harcok. Az előreküldött hírszerző osztagok ellenséges utóvédefcre bukkantak és több száz foglyot ejtettek. Ő Felségéhez az 5. hadsereg parancsnokától a következő hódoló távirat érkezett: Tulheldogan kérem császári és apostoli királyi Felségedet, engedje meg, hogy dicsőséges uralkodásának 66. évfordulóján az 5. hadsereg Seghódolatteljesebb szerencsekivánafaif rakhassam Felséged Sábáihoz, azon legalázatosabb jelentésemmel együtt, hogy az 5. hadsereg csapatai ma Belgrád városát birtokukba vették. FRANK, gyalogsági tábornok. Belgrád tehát a mienk. Belgrádból ismét Nándorfehérvár lett. A magyaroké volt évszázadokkal ezelőtt, Szabácscsal együtt. Sok jó magyar hős vére om-lori itt, de mos! tudjak, hegy1 nem hiába. Az ellenségre íme •rámértük a borzalmas csapást: elvesztette fővárosát,, elveszíti egész országát, ineiy a b áród"!, rablásban és gyilkolásokban í/gaiít. Egyik eüensé'gi.iil.é' leterítjük rövidesen, hogy annál szentebb haraggal, annál rettenetesebb erővel vessük rá magunkat a többi eiíenségM. . Ellenünk esküdtek. Életünkben és jogainkban uh zakoilottan háborgattak, trónunk örökösét meggyilkolták. Vitéz katonáink most megmutatják, hogy minket büntetlenül bántani nem lehet. Kitűzték isten segítségével diadalmas zászlójukat az ellenünk szőtt összeesküvők főfészkében. Lobogjanak a mi zászlóink is, világosodjanak meg ablakaink, konduljanak meg a harangok és hirdessék túláradó örömünket, határtalan büszkeségünket, rendületlen bizalmunkat. Dicső hadaink, drága hős véreink íme a Hadúr 'napián a" legkedvesebb ajándékot nyújtják: Urunk királyunk, íme jogosan bizhatsz katonáidban, minden ember elvégzi a rábízott föladatot. S a magyar nemzet, a monarchia minden népe arra fordul, ahova a diadalmas katonáink tisztelegtek: Ferenc József felé. Isten tartsa a hatvanhat év óta dicsőséggel uralkodó királyit. százezer Szófia, december 2. A Dvednik irja: A szerbek nemzeti egységüket a vesztett háború után a Habsburgok jogara alatt akarják megvalósítani. Szerbia inkább a monarchiának adja Macedóniát, csakhogy bolgár kézre ne kerüljön. Kopenhága, december 2. Pasics szerb miniszterelnök egy meghitt emberét, Zeíncvics Markot Pétervárra küldte fontos megbízással. A Novoje Vremja mai száma Zéíiiovics Markó nyilt levelét közli, amely igy szól: —. Az eltussolás többé semmit sem ér. Szerbia eddig legalább százezer katonát veszített, egész seregének körülbelül harmadrészét. Az, ami Szerbiát fenyegeti, százszorta rosszabb, mint Belgium sorsa. Szerbia a teljes megsemmisülés előtt áll. Miljukow ugy vélekedik, hogy Szerbiára a feldarabolás vár. Ki kell végre mondani a tiszta valót. Azok, akik arra ösztökélték Szerbiát, hogy teijesitse Bulgária követeléseit, első osztályú, pompás temetést akartak biztosítani Szerbiának. Most már ez a megoldás is elkésett. LONDONI LAP KATONÁINKRÓL. Rotterdam, december 2. A Times tegnapi száma terjedelmes cikkben foglalkozik Ausztria-Magyarország katonai erejével. Az angol világlap, amely ezelőtt lebecsült mindent és mindenkit, ami osztrák és magyar, most egészen más hangokat penget és a -nagy cikkben, amelynek címe „Miért becsültük le eddig Ausztriát és Magyarországot*" fájdalmasan elismeri, hogy Ausztria és Magyarország hatalmas erőkifejtése meglepte Angolországot és szövetséges társait. Olyan hadseregre, mint amilyet Ausztria-Magyarország állított ki, senkisem számított, állapítja meg a Times és ázt kérdi, Ihogy miért és kik informálták rosszul Angliái és szövetségeseit, Ausztria-Magyarország erejéről. A monarchia a mostani háborúban hatalmas és kitűnően képzett cSirpíltákat állit az oroszokkal szemben és Szerbiában is olyan hatalmas túlerővel indította meg akcióját, hogy a szerb hadsereg egyik pozíciót a másik után kénytelen feladni. A szövetséges hatalmak, nagyon sokat köszönhetnek Szerbiának, — írja a Times, hogy ezt a nagy erőt lekötötte és ma is részben lekötve tartja. De mi lesz akkor, hogy ha a szerbek ellenállása végleg megtörik és a monarchia azt a hadsereget, amely most Szerbiában operál, az oroszországi frontra küldheti és az ott álló német haderők egy részét felszabadítván, a németek ismét nagyobb haderővel kezdhetik -még támadásaikat a nyugateurópai fronton. Százezer orosz fogoly. Róma, december 2. A császári és királyi osztrák-magyar nagykövetség közli: November 16-ika óta 100,000 sebésülétlen katonát fogtak el csapataink és pedig 5000 orosz katonát Plocknál, 23,000 oroszt Kutnónál, négyezret Lodznál és -Lovicnél, huszonkilencezret Középlengyelországban, Zsákmányul ejtettünk továbbá 230 gépfegyvert és 100 ágyút. A november 30-ika óta zsákmányolt ágyuk, és foglyok a jelentésben még nincsenek feltüntetve. AZ OROSZOK BEISMERIK HÁTRÁLÁSUKAT. Kopenhágu, december 2. Az orosz vezérkar ideérkezett hivatalos jelentése ugy szót, hogy noha a németeknek nem sikerült teljesen a Visztula balpartján áttörni az orosz harcvonalat és bekeríteni az orosz sereg egy részét, az orosz haderők mégis kénytelenek voltak a kedvezőtlen körülményék között meg kezdeni a visszavonulást és igen hagy veszteséget szenvedtek. A küzdelem tovább tart.