Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-17 / 325. szám

Szeged, 1914. december 17-2. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Háborús ügyek a közgyűlés előtt. — Szeged decemberi közgyűlése. — Saját tudósítónktól.) Szerdán délután tartotta még Szeged törvényhatósági 'bizottsága decemberi 'közgyűlését. 'A közgyűlés tárgysorozatán levő választások keltettek csak nagyobb érdeklődést, a kis'*'számban megjelent bizottsági tagok körében. A választások is egyhangúak voltak azonban és minden esetben a régi tagokat választották meg újból. A mai közgyűlésen jelent meg először felgyógyulása óta Wimmer Fülöp, akit a jelenlevő törvényhatósági bizottsági tagok meleg szeretettel és szerencsekívánatokkal fogadtak. A .közgyűlésről az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Cicatricis Lajos dr. főispán negyedötkor nyitotta meg" a közgyűlést. Interpellációk nem voltak, tehát a tárgysorozat érteiméiben 'az indítványokra került volna a sor. Egy indiváiny volt csak bejelentve: Gerle Imre űr. .'indítványa, az .Alsót,anyán felállítandó élelmiszer-piac tárgyában. Gerle dr. azonban visszavonta időközben indítványát. Igy mindjárt a választásaik következtek. Először a közigazgatási bizottság öt megüresedett tagsági helyét töltötték he, mert Becsey Károly dr., Koszó István dr., Obláth Lipót, Rozsa Izsó dr. és iSzarvady Lajos mandátuma a törvény értelmében lejárt. 'A főispán elrendelte a névszerinti szavazást; a szavazatszedő bizottság elnöke Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, tagjai C-serő Ede dr. és Tordai Imre lettek. Ma najgy'on helyesen Smegva lósiilh atott •Cicatricis főispánnak egy régi, okos .ideája, amiig a szavazás eredményét a bizottság öss.szeszámlálta, addig az ülést folytatták. A kijelölő választmány három tagjának megválasztása következett. Újból Becsey Károly tlr.-t, Koszó István dr.-t és llósa Izsó dr.-t választották meg. A főispán itt bejelentette, "hogy élni akar a meghívási jogával és ha .a .most megválasztott tagok közül a kijelölő választmány némely ülésein egyik tag, akadályoztatása esetén nem jelenbetik meg mindannyiszor kérni fogja a. törvényhatósági bizottságtól egy-egy tag delegálását. iA számonkérőszók két tagsági helyére I) égmann /Ferenc dr.-tt és Rainer Mór dr.-t választották meg. Az igazoló választmány öt tagsági helyét újból Becsey Károly dr., Homár István, Jedlicska Béla dr., Várhelyi József és Wégmann Ferenc dr.-ral töltötte ibe a közgyűlés. ,A bizottság elnökévé Őserő Ede dr.-t nevezte ki a főispán. Lázár György jdr. polgármestert lujból .megválasztották három évre a középitészeti tanács tagjául. Az árvaszéki tanács szavazó tagjaiul ismét a régi tagokat- választotta nieg a közgyűlés, csak Nyilassy Pál helyett került uj tag a! bizottságba: Kiss Ferenc. A törvényhatóság újra megválasztotta az iskolaszék negyven tagját; változás csak auyuyi történt, hogy a Szegedről elköltözőti S inger Kornél főgimnáziumi igazgató helyébe Ke-ller Jánost, az elhunyt Csernovits Agencr helyébe pedig Back Bernátot választották meg. Taschler Endre főjegyző kihirdette ezután a közigazgatási bizottság meg"iirésedéit tagsági helyére megejtett szavazás eredményét. A közigazgatási bizottság tagtóiul a közgyűlés újból megválasztotta Ber*ey Károly dr.-t, Obláth Lipótot, Rósa Izsfl dr.-f és Szarvady Lajost. A közgyűlés tudvalevőleg .200.000 koronát havazott meg hadsegélyezési célokra és utasította a tanácsot, hogy az összeg tfödözésére kölcsönt vegyen .fel. Gaá-l Endre dr. most je'' ntette, hogy a tanács a Pesti 'Magyar Ketóskedelmi Bankkal és Pesti Hazai Első Takarékpénztárai 100.000—-100.000 koron,ás iköltoönre kötött szerződóst, iA szerződés szerint a kölcsönt három hónap alatt vissza kell fitatni és a ba.nk-kamatláboin felül másfél szándék kamatát kell még fizetni. A közgyűlés hozzájárult a tanács intézkedéséhez. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a várf*s által jegyzett két millió hadikölcsön tárgyában tett elő térj esztéist. Jelentette, hogy a tanács 1,116.000 korona értékű kötményezett állampapírt lomhardirozott a Pesti Magyar Banknál. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Tóth Mihály dr. eJőtepasztette, hogy a katonai hatóság ,a lábadozó katonák részére barakkokat akar létesíteni és ennek céljaira a Cserepes-soron lévő városi 'telekből hat és fél hold területet kér díjtalanul átengedni, addig, amíg erre szűkség lesz. A közgyűlés egyhangulag teljesíti a kérelmet. Ezután, még több jelentéktelen ügyben határozott a közgyűlés, amely délután 6 órakor véget ért. "HÍREK" oooo Gyermekek a háborúról. (Saját tudósítónktól.) Máday István dr. 1909. 'március havában a háborúra vonatkozólag körkérdést intézett a tanulókhoz és ennek eredményét akkoriban közölte a „Zeitschriift für Psychologie" című folyóiratban. A körkérdés abból indult ki, hogy ak'kor háborús volt a hangulat Ausztria-Magyarország és Szerbia között. Hat különböző iskolának ugyanazon osztályából kérdezték meg a tanulókat, akiknek átlagos életkoruk 15 év volt. Egy katonai reáliskola, egy kadeti'skoila, egy reáliskola Budapesten, és egy Bécsben és egy fiu- és leányisola, egy vidéki magyar városban: ezek voltak az intézetek. Ezenfelül egy budapesti reáliskola első osztályú tanulóit is meg/kérdezték, öt kérdést kaptak a tanúlók, amelyek a következők: Mi a háború? Mik annak előnyei? Mik a hátrányai? Kivánja-e a háborút Szerbia ellen? Szeretne-e részt venni a háborúban? Kétszázpegyvennyolc válasz érkezett be. Az első kérdésre részben logikailag igen .helyesen fögál,mázott meghatározásokat adtak, részben azonban olyanokat, amelyek magukon hordták egész határozott politikai vagy vallásos fölfogás befolyását. Még határozottab pártpolitikai vagy vallási fölfogás nyilvánult meg a háború előnyeire és hátrányaira vonatkozó kérdéseknél. A két katonai iskola, valamint a két vidéki iskola növendékeinél a hazafias hang uralkodott, a nagyvárosi iskolák 'tanulói inkább politikai szinezetti válaszokat adtak. Némelyik válaszban ti'szta üzleti érdek nyilatkozott meg. A leányok nem nagyon tértek el a fiuktól, Csak nagyon ritkán tapasztalható náluk az élelmiszerek miatti gond és bizonyos érzelgősség. Ezeknek az idősebb tanulóknak válaszait azonban lényegileg nem' annyira saját gondolkozásuk eredményének kell tekintenünk, mint .inkább azon fölfogás visszhangjának, amelyet az iskolában vagy otthon sajátítottak el. Sokkal több egyéniség van a 11 évesek válaszában, bárha már ezeknél is megnyilatkozik itt-ott az iskola hazafias nevelése. Nagyjában az idősebb tanulók válaszai a íháboru előnyeire és hátrányaira nézve csak annyiban különböznék a felnőttekéitől, hogy ők nem fogják fel a kérdést olyan általános szempontból, amennyiben azt,iparkodnak megállapítani, hogy mely embered, illetve mely osztályok számára előnyös vagy hátrányos a háború. Dr. Máday joggal látja ebben a tényben azt, hogy a 15 évesek még nem sajátították él az elvont gondolkodás legmagasabb 'fokát. Sok válaszban, különösen a nagyvárosok ifjúságáéban feltűnően ismétlődik az, hogy a háború azért szükséges, hogy helyet teremtsen uj embereknek, meri nagyon sok ember van a földön. Dr. Máday nézete szerint ez a tudományban egykor nagyon elterjedt Malthus-iféle esz'me lassú leszfvárgásánának bizonyítéka, másrészt pedig annak, hogy a városi középosztály gazdasági nyomorúságában minden eszközt szívesen fogad az erős verseny enyhítésére. Arra a kérdésre, ihogy a tanulók kivánják-e a háborút Szerbia él len, 46 százalék igennel, 48 százalék nemmel felélt. 6 ingadozott. A háborut tehát cSak d gyermekek fele kívánta, ezzel szemben öthatodúk kivánt a háborúban részt venni, mert erre a kérdésre 83 százalék igennél, 14 nemmel félélt, 3 ingadozott. Természetesen ebben a válságban' az ifjúságnak élénk harci és verekedő kedve nyilatkozik meg, amely az emberiség 'fejlődésének korábbi évezredeiből fönmaradt ösztön és a mai embernél — Heckel biogenetikai alaptörvényének értelmében — főként az ifjúkorban lép erősen előtérbe. Emellett figyelembe veendő az is, hogy az ifjak szeretik magukat bátraknak mutatni. Ennek jelentőségét mutatja az, hogy a budapesti iskolában, ahol a válaszokat névtelenül adhatták, csak a tanulók fele válaszolt igennel, egyharmada nemmel és a többiek ingadoztak. A névtelenség leple alatt ugyanis nem kellett íéiniök, hogy tagadó válaszuk miatt, gyáváknak fogják őket tekinteni. De valószínű, hogy még ez az eredmény sem felél meg a gyermekek valódi érzésének. Különösen érdekes az a tény is, hogy a katonai tanulók mellett, akiknél ezt sajátszerű nevelésük eredményének kéli tekintenünk, a vidék tanulói leginkább harciasan nyilatkoztak, mig a nagyvárosok tanulói inkább a háború ellen foglaltak állást. — Wimmer Fülöp. A mai közgyűlésnek kétségtelenül a legnagyobb szenzációja, a 'legérdekesebb s legörvendetesebb eseménye volt, hqgy megjelent azon Wimmer Fülöp, akit betegsége közel félév óta távol .tart a közügyektől. Wimmernek a közgyűlésen való megjelenése látható és indokólt örömet keltett .a városatyák körében, Ugy látszik, a mai nappal folytatódik az a nagyon értékes, lelkes és mindig fáradhatatlan közszereplés, amely Wimmer markáns egyéniségét jellemezte és amely évtizedeken keresztül a város legértékesebb férfiúi közé emelte. Mi 'szegediek a súlyos idők nagy eseményei zajlásakor se mehettünk el szó nélkül a helyi közélet ezen följegyzésre méltó momentuma mellett. — A főispán a szegedi épitkezésrői. Érdekes nyilatkozatot tett ma Cicatricis Lapos dn\ főispán a -középitószeti bizottság ülésén Szeged építkezéséről. A főispán alábbi nyilatkozatából kitűnik az a helyes és meg szívlelendő irányelv, hogy a város 'fejlődésének a liáborus időkben sem szabad fentakadni. — A város fejlesztésénél — mondotta a főispán, — először is a belterjes építkezésnek kell eleget tennünk. A külváros építkezés;: azután folytatódjék, nehogy — magyarosan mondva — nagyzási mániába >es6ünk. A város külső kereteinek fejlődniök kell, de tekintetbe kell venni azokat az üresen ifekvő belső telkeket, amelyek még mindmáig beépítésre várnak. A Tisza Lajos-körnton s szerte a belvárosban, sok olyan régi ház és telek van, amelyeket újjá kell építeni, illetőleg be kell építeni. A középitészeti bizottság mindössze liároin .földszintes ház és nyolc melléképület fölépítése iránti kérelemmel foglalkozott, A kérelmeket kedvezően intézték el. — A rókusi vonatősszeütközés a bíróság előtt. A rókusi állomáson hibás váltóállítás miatt a nyáron egy személyvonat összeütközött egy teher vonattal. A vizsgálat megállapította, hogy Dobránszky István térfölvigyázót terheli a felelősség és ezen: az alapon az ügyészség vádat eme.lt ellene, (közveszélyes cselekedetek vétsége cimén. IMa tárgyalta ezt az ügyet a szegedi törvényszék, de a bizonyítás kiegészítése végett a tárgyalást el kellett napolni. tföakozznnk az ingyentejre!