Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-17 / 325. szám

322. DÉLMAG Y ARORSZÁG Szeged, 1914. december 29. A helyzet mérlegelése. Schiemann Tivadar dr., berlini egyetemi tanár cikke. A jelen pillánál, politikai ós Katonai helyzetéről tiszta képet rajzolni a legnagyobb feladatok egyike. Még azok is, akik az események lefolyásáért & felelőséget viselik, •sőt ezen eseményeknek megadják az irány,i, amelyben azoknak Le kellene folyniuk, minduntalan arra, kényszerülnek, hogy terveiken változtassanak. Olyan sok előre nem látott lehetőség és valószínűtlenség játszik közre, hogy az összképet mindig egy feltételes "Havai kellene bevezetni, mihelyt többről van szó, mint csupasz tényeknek a imagállapitásáról. Az 1870. év politikai és katonai történetéből lehetne az egészet legjobban példákkal illusztrálni; történészeink rá katonai íróink minden földerítő munkája mellett sem állíthatjuk, liogy már teljesen tisztában vagyunk vele. Sokkal nagyobb mértékben áll ez a jelen képére, amelyet- főleg vezérkaraink és idegenek jelentéseiből ismerünk és amelyet innen ás, onnan ás ki kell egészítenünk. Annak a fen tartásával, -hogy csak egy subjektiva igaz képet fogok rajzolni, meg fogom a helyzetet ugy világítani, amilyennek én látom. lA szülkségszerü kiinduló pont az az állapot, amelyben e fcrizis kitörése előtt ellenségeink valtak. (Fölötte jellemző, hogy (Angliában, Francia- és Oroszországban, valamint Japánban a súlyos -belső zavarok -annyira kiélesedtek volt, hogy az ez .idő szerint uralkodó pártcsoportok összeomlás előtt, látszottak állani. Angliában az unionisták által támogatott ulsterlak pártja és az Asquith-GreyChurohill-kabinet közt oly éles volt az ellenté* bogy a, legkomolyabban kellett számolni egy polgárhábom kitörésének veszélyével. Ezt- a konfliktust kárörvendve nézték az ir nacionalisták, akik ugy a kabinetiben, -mint Harson lii veiben, az ulsteriaikban, ellenségeket látták és aggodalommal nézte a kabinet radikális szárnya és pártja. lAz imperialiszéi-kuc, a háborúra és a védőerő mértéktelen kiadásainak fokozására irányuló politika, melyet a tényleg egyedül uralkodó Inncr Courcil folytatott, a legnagyobb mértékben .nyugtalanította az ipari és kereskedelmi köröket és az alsóház liberális többségéneik a szétiniállása minden időközi választáson annyira nyilvánvalóvá lett, hogy a választáson való általános bukás már csak közeli idő kérdése lehetett. Már csak egy eszköz maradt fönn a nemzetnek a kabinethez való fűzésére és -ez az eszköz: nagy kiilveszedelem által kényszeríteni a nemzetet arra, hogy azokkal menjen, akik a gyeplőt épen a kezükben tartották. Ugyanez áll Franciaországról is. Poincarét mint a revans jelöltjét előbb miniszterelnökké, azután a köztársaság elnökévé választották, annak dacára, hogy Franciaországban a józanul gondolkodó békebarátok száma jóval nagyobb volt mint azoké, akik a háborút kívánták. Ámde a lna.ldcflcló Déroulede és a nagyon is eleven Deleassé, (Barre* nr és a többi törtetők élesztették a tüzet és egyúttal azon fáradoztak, hogy ellenfeleiket azáltal kényszerítsék hallgatásra, hogy egyszerre csak bizalmasan, majd a sajtó nagy nyilvánossága .utján amellett bizonykodtak, hogy Németországnak sohasem lesz bátorsága ara, hogy fegyveres kézzel szálljon szembe azzal a nagy koalícióval, melyet évek óta Németország letörésére és Ausztria-Magyarország szétosztására kovácsoltak össze. Kétségtelen, hogy ha az elnök és a kabinet nem merték volna, felvenni a háborút, meg lettek volna számlálva napjaik, de Franciaországban is ugy van, mint másutt: háború tartama alatt a nemzet nem hagyja cserben vezéreit. Oroszországra nézve a kép még drasztikusabb. Ott mindenki harcban állott a kormánnyal: a duma, zemstvo, a „társaság", a munkásság .ós két-három újság kivételével a-s egész sajtó. A „mindenható" cár pedig ideoda dobált eszköze volt annak a kis körnek, amelynek a vezéred iNikolajevits Nikoláj nagyherceg, az öreg Goremykin és Makl-akov belügyminiszter. Lapjuk a Novoje Vremja. A jelszó, amelyet kiadtak: reakció a belpolitikában és a nemzetnék Oroszország vélt ellenségei, A usztrd a-Magyaroszá g rá' Németország ellen való félingerlése. Az előbbit fel akarták osztani és szláv részeit birtokba venni, az utóbbit pedig szerényebb hatalmi állásra szorítani rá (Franciaország, valamint Anglia segítségé vei tartósan ártalmatlanná tenni. 'Eredményképpen egy nagyobb Oroszországot reméltek, erősebb autokratikusai) b uralommal és talán — mivel a cár gyön gr, fia pedig beteges — ülj uralkodóval (Nikolajevits Nikoláj!), aki III. Sándor hagyományait feleleveníti. Hogy mint Angliában rá Franciaországban, ugy itt is a dob után megy a nép, azt tudták. Hogy Japánban az Okuma-minisztérium csak ÖDÍentartási ösztönből ment bele a háborúiba, arra szintén van bizonyítékunk. Kérdés, meddig képesek a terheknek az elviselésére azok a nemzetek, amelyeknek a vállain állanak. Azzal számolni; .kell, hogy a 1915. évi május hé l-re kiadó Petőfi Sándor-sugárúf 32. szám. Bővebbet a háztulajdonosnál. Alig használt gáz-kályha es egy nagy töltő kályha azonnal eladó. -• • • Cím a kiadóhivatalba. ===== szebás lakást keresek. Ajánlatokat kérek a „ Délmagyarország " = kiadóhivatalába. hábqíru •tartamával arányosain az elkeseredettség mindenütt nő s igy előrelátható, bogy nemcsak a harcmezőn nő az elkeseredettség az ellenség ellen, hanem azok ellen, is, akik a háborút előidézték. Most .mindenekelőtt tekintetbe kell venni, hogy az entente melyik hatalmának törik meg előbb az ellenálló ereje annyira, hog> •békéért kénytelen könyörögni.. (Ezzel szembe;:-, aztán annyira enyhének kell lennünk, a menynyire .csak azt a mi létérdekeink megengedik. Greynek a.zt a kijelentését, hogy csak mind a hárman, illetve négyen együttesen fognak békét kötni csak annyira kell komolyán vennünk, amennyire látjuk, mily kevéssé van figyelemmel Anglia az ő szövetségeseinek az érdekeire. Oroszországban és Franciaországban már mutatkozik némi kijózanodás, mert látják, hogy nem annyira a saját, mint in káhh Anglia érdekeiért harcolnak. A bábom terheit mindketten a saját földjükön kénytelenek viselni és mihamarább annák a belátására kénytelenek jutni, hogy a hamis győzelmi Ihirek a valósággal szemben összeomlanak és hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy Németország és A usztria-Magyarország elérték ellenálló képességük végpontját. A legnagyobb nyugalommal állítom, hogy az a lehetőség, hogy a. háború a mi vereségünkkel végződjék, ki van zárva. iHa bekövetkeznék a legrosszabb is, akkor is .rá fogunk cáfolni a modern stratégia legbiztosabb tételér e, mely szerint 'a hadsereg mégseni mi sitéee a háború végét jelenti.. Mert akkor mi öregek is újból fegyvert ragadunk. Bár a mi soraink (az öregeket érti) már meg vannak ritkítva és sokaknak már belefáradtak :« csontjaik a létért való küzdelembe, de a 45 éven felüli tizenöt évfolyamból ki fog még kerülni annyi, mint a két legifiaíalabból és a mi lendületben hiányzik, azt pótolni fogja a* elkeseredés. Nincs még egy olyan ország, amely ezekből az évfolyamokból kiszolgált katonákból álló uj 25 hadtestet ki tud állitani. Nem gondolok ugyan erre a 1 ehetőségre, ellenkezőleg, kizártnak tartom, de ezzel jellemezni (kívánom azt a gondolkodásmódot, mely mindnyájunkat áthat, A katonai-politikai helyzet az utóbbi hetekben fölötte kedvezően alakult. Nyugaton a legnehezebb viszonyok mellett nemcsak megtartottuk állásainkat, de előre is1 haladtunk az ellenség földjén. Angliában minden szószáty árkod ás dacára a felelem lett úrrá. Fegyverbe szólították máiösszes szatrapáikat, hogy francia és ne angol földön fejeződjék be a bóiboru. De az invázió kísértete mégis rémítgeti őket. Flottájukat félénken rejtve tartják és- birodalmuk minden sarkában recseg és ropog. (Az írek és az izlám.) Az orosz flotta a Fekete-tengeren úgyszólván akcióra képtelen, a kaukázusi hadsereg' csak vereségeket jegyezhet föl. .Baj van Perzsiában és Afganisztán India ellen vonul. India mohamedán lakossága .hétről-hétre jobban forrong. Ezzel egyidejűleg az arab-török sereg Egyiptomba tart. A szuezi csatornának az angol hajók elől való elzárátea már csak rövid idő kérdése. Az angol francia földközitengeri flotta hasztalan cirkál a, Dardanellák előtt. Az izlám szent háborújához moíst még a burok lázadása csatlakozik, amely sokkal töbet jelent, mint A'gmlia szeretné. Kisebb ellenségeinkről alig esik szó. A semleges országok, melyeknek rokonszenve megoszlik, a tél folyamán' alig lépnek ki semlegességükből. Ez a. helyzet valódi kéi>e. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben Csemegeüzletbe MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN w SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • geűzictbcn duplamalátasö rí. az utánzatoktól! !