Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-15 / 323. szám

Szeged, 1914. december 15, DÉLMiAGYARORSZÁG 5 .azág másik határán. Annak előnyeit, hogy az illető, mint tiszti rangban, levő, vagy mim közember teljesit-e szolgálatot, bőve-bbea fe­teíeg-esnek tartjuk fejtegetni. DVLeg is emlix­jök, hegy a fizetéséi, a szolgálatban, az eset­leges hadifogságban jutásnál, a harctéren igen .nagy a különbség, hogy a hősi halál .esetén a .hátramaradt özvegy és család nyug­díjban részesüli. , — Polgári biztosok és nem polgári rendőrök. Á belügyminiszter leiratoan értesí­tette a város tanácsát, ihogy a katonai szol­gálatra behívott rendőrök helyett szervezett polgárőrség tagjait, polgári biztosoknak kel! Ivi'v'ni ;s nem polgári rendőröknek. — Szegedi iró könyve a sebesülteknek. A muzeumok és könyvtárak országos tanácsa oSvas-ni valóval látja el a harctérről sebesül­te-n visszahozott s a kórházakban ápolt ka­tonáinkat. A tanács a legnemesebb irányú könyveket választja ki e célra s most egy szegedi újságírót: Ortutay Istvánt azzal tün­teti ki, hogy ezer példányt rendelt meg Jó­zsef (főhercegről írott tanulságos életrajzából. Wlassiscs Gyula dr., a muzeumok és könyv­tárak országos tanácsának elnöke erről ér­tesítette is már a szerzőt, ihogy müvét a meg­ejtett bírálat utján alkalmasnak ítélték arra, hogy az összes katonai kórházak között szét­osztassák. — Bábái vásárló fin. Az utóbbi napok •társadalmi mozgalmainak •kétségtelenül leg­nagyobb szenzációja: a babakiállítás és ba-ba­rásá.r. Sok kicsinyünk álma és ábrándja az a világ, melyet néhány lelkes szegedi úrnő és urleány rögtönzött a városi felső kereskedel­mi iskolában. A babák világa a lányoké ugyan, de azért egyik-másik íhicskának a lelki világában is emóciót keltett >a bab?.­Kiállítás. .Bájosan naiv jelenet -játszódott, le vasárnap délelőtt a városi kereskedelmi is­kola előtt. Egy közismert szegedi úriembert, aki négy éves fiacskáját sétát-atta, utj-a el­vitt. a .kiállítás épülete előtt. Amint az iskola kapuja elé érnek, a kis íiu egyszerre csak megszólal: — Menjünk be apa! •— Mit akarsz odabent fiacskám-— érdek­lődött az apa, aki nem is gondolt a bahakiálli­tásra. — Vegyél, nekem babát, ott bent sok baba van — világosította fel a kis embercsemete az apját. — De nézd csak kis fiaim, válaszolt az apa, ;a babák .leányoknak valók, te meg fin vagy; Nem jött azonban zavarba Jancsika s leghatározottabban és ellentmondást nem tű­rően kijelentette: — De én most leány akarok lenni, vegyél nekem babát. És ugy lön, amint Jancsika akarta. Már a ma a baba vásárlást, illeti. — A babakiállítás sikere. A minden oldalról megnyilvánuló óhajnak engedve, a babakiállítás még a mai (keddi) nap .folya­mán is nyitva marad. Szerdán délelőtt az ár­vaházi gyermekek nézik,meg díjtalanul,.ugyan aznap délelőtt 11 órától kezdve átvehetők a megvásárolt babák. Szerdán, 16-án délután 3 órakor kisorsolásra kerülnék a meg nem vá­sárolt babák, még pedig értékük szerint 20—50 filléres, illetve 1 koronás sorsjegyek­kel. — Az ingyentej. Az ingyentejre ujabban Sziráky Gyuláné dr.-né 10, Sir ni Szerén 4 ko­ronát küldött be hozzánk. — Szegedi munkások a belgrádi üz­letvezetőségnéi. Megittuk néhány nappal ez­előtt, (hogy a Máv. .Belgrádban üzletvezetö­séget létesített. A belgrádi üzLetvezetőségnéi Táncos főellenőr, aki -okáig tartózkodói. Szögeden, tett a pályaifentartási osztály veze­tője fis most a szegedi üzletvezetőségtől ikén. munkásokat és pályafelvigyázókat a Máv. uj belgrádi vonalá.b-oz. — Látcsövet, a katonáknak. A m. kir. szegedi 5. liouvédigyalogezred pót zászlóalj­parancsnoksága .felkéri Szeged város áldozat­kész ós nerneslelkü (közönségét, hogy a hadba­vonuló katonák számára ingyen látcsövet ajándékozni szíveskedjék. (A hadsereg eéljáí elősegítő ezen ajándékokat hálás köszönettel veszi át a parancsnokság. Tiszti pavilhm (Tisza Lajos-körut.1) — A menekültek összeírása. A belügy­miniszter leirt a tanácsihoz, hogy az osztrák menekülteket össze kell irni, s lehetőleg cso­portosan Ungarisch Hradiischba kell szállí­tani. Szeged területén osztrák honosságú egyén aligha tartózkodik. — A tápéi bérlők nem akarnak fizetni. A tápéi városi földek /bérlői beadványt intéz­tek a városi tanácshoz? hogy a bérösszeg fi­zetésére adjon haladékot, mert a rossz viszo­nyok mellett nem képesek fizetni. Turóczy Mihály dr. főügyész kiment Tápéra, meg­vizsgálta a gazdák panaszát és kiderült, hogy több gazda tudna fizetni, de n-ern akar. A vá* ros tanácsa mai üléséből kifolyólag ezeket a gazdákat felhívta, hogy záros határidőn belül fizessék ki hátralékos bérösszegeiket. — A Szegedi Szabadokíatási Egyesület előadása. Vasá nap délután nagy érdeklődés mellett tartott népies előadást a Szegedi Sza­badoktatási Egyesület a tanítóképző intézet­ben. Gulácsy Sándor tanár Állatállományunk vádelme a háború alatt (és Waldmam György tanár A háború színhelye történelmi és föld­rajzi vonatkozásokkal cimimel tartott rendkí­vül tanulságos előadást. Ugyanaz időben a Madách-utcai állami polgári fiúiskola tanter­mében Mnzsnui Dénes tanár A világbéke címmel olvasott föl egy értekezést a hallga­tóság élénk figyelme melleit. — Karácsonyfák a sebesült katonáknak. A Rókusi elemi iskolában felállított szűk-•ég­kórház vezetősége karácsonyfát állit az itt levő sebesültjei részére. Felhívjuk a nagy­közönség: figyelmét erre a nemes esel k; detr , és kérjük, hogy adományaival járuljon hozzá, hogy a szegény, szenvedő hőseinknek ez az öröm megszerezhető legyen. Az adományokat Huszlik Lajos, hadnagy kórházparancsnok­hoz kell küldeni. (Kossuth Lajos sugárul, Rókusi elemi iskola). — A Szegedi natholiiius Nővédő Egye­sület tiszti kóiháza részére adakoztak: Vajda Béláné, Ormodi Béla, Brauswetter Mária, Ai-gner Gyuláné, Lippai Györgyné, S'o-z'árik A modern hős. irta: Síriegl F. József. Tudóim, hogy nincs tehetségem egyik mű­vészethez. sem, következőleg müvéezambicióim sincsenek. De azért szeretem a művészeteket, amelyek közül talán az egyszerű eszközökkel és formákkal dolgozó szobrászatot értem és érzem át leginkább. Az áll legközelebb hoz­zám. Annyiban tudniillik, hogy lva valami szépet szeretnék megörökíteni — sajnos annál tovább nem jutok — .mindig azon gondolko­dom, hogyan lehetne azt szoborba önteni. Az életet, az élet misztikumát például szobrászati­ba g legbeszédesebben ugy gondolom k I fejezhe­tőnek hogy egy fiatal, érőfélben levő leány ii.1 és gondolkodik. A homlokáról olvasható le, miről. Egyes gondolatoknak, érzelmeknek ás eszméknek a szobrászatban már megvannak a maguk művészien kialakult típusaik. Any­nyira, hogy teljesen fölmentnek érzem maga­mat példák fölsorolása alól. Mióta a .most duló háború kitörése foly­tán uj gondolatokkal és eszmékkel terméke­nyült meg agyunk, uj érzésekkel szivvilá­gunk, uj fogalmakkal gondolatkörünk, szün­telenül azon jár az eszem, azon töröm a fe­jem, mint volna szobrászatílag kifejezhető a modern hős. A probléma mindenesetre aktuális. Ez a nasry aktuáüiás lányon mentségem, amiért, habár csak ez újság hasábjain is, belekontár­kodom a szobrászok .mesterségébe. Sohase hittük volna, hogy a mai modern kor hősöket fog termelni. Hogy az a tartalé­kos vagy népfelkelő hadnagy, aki a békés pol­gári munka idején a katedrán a diákokat megtanította arra, hogy mi az alany meg az állítmány, vagy pedig valamelyik bankban rakta garmadába a — mások ezreseit, egyszer szobrászati probléma legyen, hogy alakjukat egyszer a hősök nimbusza övezze, ki gondolta volna?! Aztán meg ugy tudtok, hogy a modern háború a tömegeik és a gépek harca, amely­ben az egyéni vitézség, az egyéni bátor-ág érvényesülésére alkalom sem kínálkozik. Ám­de ez a háború megkorrigálta az e téren mu­tatkozó tudásunk tévedéseit. Az újságoknak külön rovatuk van: Hősök jutalma címmel. Beszédes bizonyságául annak, hogy az egyéni kiválóság a ima gépekkel operáló háborújá­ban is diadalmasan föléje emelkedik a szó .el­vont és szószerinti értelmében is szürke töme­geknek. Ha pedig ezeket a modern hősöket össze­hasonlítjuk a szent hajdankor hőseivel, mond­juk akár az Iliász, akár a iNibelungenlied hő­seivel, akik tanuló-korunkban annyira impo náitak nekünk, mint az egyéni vitézség, a fér­fias erő és bátorság mintaképei, arra a meg­győződésre kell jut ii mik, hogy a mai, el pu­li ultnak tartott kor hősei hasonlíthatatlanul fölötte állanak az antik kor hőseinek. Vegyük csak a trójai háború két világra szóló hősének, Alexandrosnak é- Menekios­nak páros viaskodását. Mielőtt föl állottak a­küzdőtérre, a trójaiak és görögök közösen mutattak he áldozatot az isteneknek, helyeseb­ben — önmaguknak, inert a feláldozott álla­tokhói készült, illat-cs pecsenyét ő kettők meg, ráadásul a vödörből bort merítettek serlege­ikbe. A fényes lakoma után vállukra öltötték szép fegyvereiket. „Legelőször szép, ezüs-t­csatos -vértjét kötött® a lába szárára (Alexan­dros). Azután páncélját öltötte mellére s jól magára illesztette; vállára vetette .eziirt-ve­retű kardját, aztán temérdek, nagy pajzsát; -erős fejére tette remekművű, lósörény; - si­sakját, melynek tetején félelmesen ingott a taréja. Végre kezébe vette markába illő, erős dárdáját. Szint igy a harcias íMenelaos is fel­öltötte -fegyvereit." Minden raf-finementjával védi meg hőseit az ókori hadi technika, az ezüstveretű kard és dárda ellen. Ilyen jól felszerelten és napok, sőt hetek óta tartó pihenő és kellő lakmá­rozás után állottak ki az ókori hősök a po­rondra. Maga a párviadal meg valóságos szín­játék, melynek nézői az ellenséges csapatok. •S a mi modern hőseink? Mi az ő felszere­lésük a shrapnetlek és gránátok mindent pusz­tító dühével szemben? Egyszerű szürke kö­Vendéglőfoen KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN W SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben ClUplaiIialátaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents