Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-12 / 290. szám

Szeged, 19il4. november 1.2. . ttéLM A (i Y ARO RSZ AÜ 3 A szerbek nagy veresége. Sarajevóbói táviratozzák a Südslavische Korrespondenznek: Illetékes helyről kapott közlések szerint csapatainlknak legutolsó szerbiai győzelme Krupanj környékén a to­vábbi katonai operációk szempontjából Igen nagy jelentőségű. Az első és harmadik szerb hadsereget többnapos elkeseredett harcban — amely szombaton érte el tetőpontját — megvertük, az ellenséget Valjevó felé visz­szavonalásra kényszeritettük" és folyton üi­döztük. E közben késő éjjel sikerült kiverni az ellenséget a Sokokkba Plamináról és a Losnicától keletre fékvő magaslatokról, a melyeken megerősített állást foglaltunk el. .A Krupanj körül állott ellenséges erő, ame­lyet 120.000-nyire becsülhetünk, technikailag jól megerősített állásokban volt elhelyezve, lépcsőzetes rendekben, amelyeket -betonfe­dezékek, drót- és ágíkeritések védtek. A szerbek nagyon vitézül harcoltak és had­állásaikat csaknem az utolsó emberig védel­mezték. A harmadik szerb hadseregnek az a része, amely a sabáci harcokból megmene­kült, a Krupanj körül álló első hadsereggel egyesült és Jurisics és Stitrm tábornokok vezénylete alatt szembe szállott az előnyo­muló osztrák és magyar csapatokkal. A mi tüzérségünk, különösen a nehéz taraokok nagyszerű hatással dolgoztak. A szerbek­nek borzalmas veszteségeik voltak és egyik iiadállást a másik után ürítették ki, amikor ! egy-egy tüzérségi támadás pusztítása után | gyalogságunk rohamra indult. Harc a francia A Münchner Nauesten Nachrichten hadi­tudósítója jelenti: Még ezen a héten döntő eredmény várható az északi tengerparton és kétségtelen, hogy az ütközet a német fegy­verek diadalával fog végződni. Kedd este óta az angol flotta ismét akcióba lépett a partvidéken, azonban sokkal nagyobb távol­ságból ágyúznak az angol hadihajók, sem­mint eddig s ezért tüzelésük majdnem telje­sen hatástalan. A németek megtettek minden előkészületet esetleges meglepetések ellen, s ki van zárva, hogy angol csapatok száll­hassanak partra Ostende és a holland határ között, itt minden forgalom megszűnt. Erös német csapattestek állanak a part hosszá­ban. Azokat a belga polgárokat, akik Bel­giumból Hollandiába jönnek, ha fiatalok, te­hát fegyverbirók, kivétel nélkül foglyul ejtik. A Daily Mail közli a Reuter-iigynökség következő jelentéséi: A szövetséges sere­gek kénytelenek voltak kiüríteni Rarnseap­pelt a német tengerész csapatok nagy túl­ereje miatt. A szövetséges hadvezetőség SOüO főnyi indiai csapatot küldött segítségül. Különösen makacsul é.s'-szívósan harcolt a szerb arcvonal jobbszárnya, hol igen gyak­ran került a sor szuronyrohamokra. De itt aztán kitűnt, hogy a mi katonáink jobbak. Néhol a lövészár,kokból szinte szuronnyal kellett kiemelni a végsőkig kitartó ellensé­get. Az ellenség visszavonulása .meglehetős rendben történt. Az ellenség sok foglyot, ágyút, hadiszert és trónt vesztett. Az eleset­tek száma szerb részről összehasonlíthatat­lanul nagyobb a mi veszteségünknél. A SZERBEK BOSZNIAI GARÁZDÁLKO­DÁSA. Sarajevó, november 11. A Südslavische Korrespo.ndenz jelenti, hogy a tartományi kormány külön bizottsága az utóbbi napok­ban meglátogatta azokat a vidékeket, ahol a betört szerb és montenegrói csapatok jártak. A bizottság mindenütt pontosan megbecsülte a kárt, hogy előterjesztést tegyen a tarto­mányi kormánynak a sürgős segítő akció megkezdéséről. Az egyes községek már kap­tak is támogatást és az elmenekült lakosság kezd visszatérni otthonába. A szerbek és montenegróiak raboltak, fosztogattak és az otthcnmaradtafekal szemben kegyetlenül bántak. A montenegróiák jegyekkel fizettek azért, amit elvittek, de most kitűnt, hogy ezeken a jegyeken egészen sajátságos mó­don azoknak a községeknek a pecsétje volt, amelyeknek környékén a katonák „rekvi­ráltak". és angol ellen. tett bennük kárt. A lángokat élesztette a ha­talmas északkeleti orkán, mely-ben nagy gyorsasággal égtek l-e egymás után a na­gyobbrészt fából készült házak. Amsterdamból jelentik: Sluizból táv­iratozzák: Erősen hallatszik az ágyuk dör­gése. Folyton uj csapatok mennek a harcvo­nalba. A németek nehéz ágyuk oltalma alatt rohamot intéztek s néhány kilométer terü­letet hódítottak. VÉGIG A TENGERPARTON. Rotterdamból táviratozzák: Ideérkezett belga menekültek hirii! hozták, hogy azok a belga csapatok, amelyek tul vakmerően tá­madtak Nieuport és Dixmuiden között, gyil­kos ellenséges golyózáporban borzasztó veszteségeket szenvedtek. A rohamra menő belga csapatokat Albert király vezette. A menekültek beszélik, hogy a belga tisztek már elcsüggedtek, mert jól tudják, hogy még négy-öt nap és egész Belgium a németek hatalmába kerül. Igaz ugyan, hogy a belgák­nak nagy segítségükre van a hatalmas terü­let viz alá borítása, de ha egyszer a németek elfoglalják Ypernt, akkor nem lesz többé akadály útjukban végig a tengerparton. VILMOS CSÁSZÁR A TŰZVONALBAN. YPERN LÁNGOKBAN! A Daily Crontcle m-a a belga főhadiszál­lás következő jelentését közli: Ypern lángokban áll. A város nagy ré­sze elpusztult. Tegnap korán reggel sikerült a németeknek Ypern városát nehéz ostrom­ágyúik tüze alá venni. A polgári lakosság már régebben elme­nekült, igy sem az ágyúik, sem a tüz nem Krisztiániából jeléntik: Az Aftenpo.sk pá­risi tudósító ja táviratozza tegnapi kelettel, hogy hétfőn éjszaka a németek borzasztó erő­vel támadlak az Ypern-Hríasebrouk-Sawit Thomus vonalon Calais felé. Vilmos császár is jelen volt. A semleges államok katonai at­taséi elutaztak Bordmuxból, hogy á frontra menjenek, ahol e hónap végéig fognak ma­radni. Döntő csata készül a Kaukázusban. Stockholmból jelentik: A Dagblad szent­pétervári tudósítója jelenti november 5-óröl: — Az oroszok száz angol mértföldnyi széles frontban vonultak fel a Kaukázusban a törökök ellen. Az első nagy csata Erzerum közelében várható, ahol a törökök hadosz­tályaikat összpontosították. Orosz katonai körökben a törökök rendes hadseregének erejét a Kaukázusban kilencvenezer emberre becsülik, amelyhez még húszezer irreguláris kurd lovast kell számitani. A kaukáziusi hadsereg főparancsnoka orosz értesülés sze­rint Limán von Senders volt német tábor­nok. AZ OROSZ VEZÉRKAR JELENTÉSE. Genf, november 11. A kaukázusi orosz sereg vezérkara tegnap hivatalos jelentést adott ki, amely bár burkoltan, de beismeri, hogy a törökök Georgojmil győzelmet arattak. A jelentés igy szól: — November nyolcadikán hajnal hasad­tával újból megkezdődött az ütközet. Az Erze­rum környékén összpontosított török haderők, amelyeket helyőrségi csapatokkal egészítet­tek ki. szembeszállottak az ofösz sereggel. Délután különösen lwves lett az ütközet, mi­vel a lörökök az előőrsök vonalába uj had­osztályokat küldtek. Konstantinápoly, november 11. A török sereg, amely El Arisonon át nyomul előre, elfoglalta El Sehur erődöt és e közben az an­goloktól négy ágyút zsákmányolt. Athénből táviratozza a Lokalanzeiger tu­dósítója: Legjobb forrásból értesülök, hogy a török sereg hadműveletei Egyiptom ellen nagy eredményekkel jártak. Szíriában a török csa­patok lázasan készülődnek, Rotterdamból jelentik: A török cirkálók Foti bombázása közben 150 ágyúlövést tettek és közben csapatokat szállítottak parira: Az oroszok fölvonultak a partraszálló törökök el­len, de a törökök gépfegyver-tüzet zúdítottak rájuk és szétverték őket. OROSZ JELENTÉS A KAUKÁZUSI HAR­COKRÓL, Pétervárról jelentik Rómán át: A nagy­vezérkar november 7-én a következő jelen­tést adta ki: A Fekete-tengeren nincs változás. A kau­kázusi harctéren az utóbbi huszonnégy órá­ban hasonlóképen nem történt semmi jelentő­sebb esemény. Kaukázusi hadseregünk azon fáradozik, hogy felszabadítsa azokat a terü­leteket, amelyeket a török előcsapatok kisebb csapatai a húbOru kitörése után foglaltak el. Az a hadoszlop, amely Bajazidot támadta meg, megszállta e várost és ezt megelőzően Bazirgátinál mérték össze az orosz és török csapatok erejüket.

Next

/
Thumbnails
Contents