Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-28 / 306. szám

Szeged, 1914. november 28. délmagyarobszag Magyar sebesültek Bécsben. — Ega magyar asszony levele. — Bécs, november. Bécs egyik legnagyobb kórházában vagyok. Nehezen tudtam bejutni, ami csak azon a cimen sikerült, hogy vállaltam a magyar tolmács szerepét . . . Boldogan foglaltam el .uj hivatalomat és tilost egyet-mást elakarok mondani az én bécsi magyarjaimról és az őket ápoló bécsi uriasszőny okról. Csodásak ez önkéntes ápolónők. Reggeltől estig talpon, ápolják, kötözik, viszik, hordozzák támogatják a legsúlyosabb sebesültjeinket. Tolókocsin, karon vállukra támasztva, fektetik, etetik, dédelgetik a betegeket. A bécsi asszonyok valósággal becézték a magyarokat, Azt 'mondják, ezek a legtiirelmesebb, leghálásabb katonák. Íme néhány példa. — Schwester, mondja nekem az egyik önkéntes ápolónő. Kérem, jöjjön ehhez a magyarhoz. Nem eszik két nap óta-. Kérdezze meg, nincsé-e nagy fájdalma, vagy nem lenne-e kedve valamely különös ételre? Kérdem tehát, mondja meg földi, nem enne valami jót, a mire étvágya lenne? Gondolkozik. ; •' — Biz én enném, testvér! jó rántott csirkét, de azt nem adnak! Nagyon nehéz sebesült szegény, de megkérdezzük a primáriirs úrtól. Szalad a testvér, már jön is vissza jelenteni pirosan, boldogan, hogy délben meg lesz a magyarunk kívánsága. Mindhárman 'boldogok vagyunk. Megértettük egymást. Megyek tovább. Egyik békés megyei betegemnek valami elintézni valója van az Istenével. Református imakönyvet kér. Meglesz. Utánam kiált egy székelyudvarhelyi fiu: — Testvér, én is kérek valamit. Fogyóba vóna a dohányom. Itt van fiam addig is egy pár cigaretta, akinek ebből sem jut, kap csokoládét. — Nekem is vóna egy kérésem, testvér, ha meg nem sérteném1. Nincs fésűm és egy kis tükröt is szeretnék. Azóta már fésűt, tükröt vittem neki. Ismét jön érteni' egy 'bájos testvéraszsZony. Arra kér, jöjjek át az ő termébe. Van egy renitens magyar betege, akinek sehogysem tud a kedvében járni. Teli van panasz„szal, hogy ő nem marad 'itt, nem érzi jól magát, itt nem szeretik a magyart. Odamegyek, egy idegek, mérges fiút találok, aki összeráncolt .homlokkal fogad. — Hát mi a panasza magának, földi? Hisz ilyen jól dolga tán még életében se volt. — Van a fenének, — mondja. — Senkivel sincs bajom, csak ezzel ni. mutat a testvérre. Mondom neki: — Nézze, én már hetek óta járok ide és .még nem akadt magyar katona, aki panaszkodott volna. Mindegyik áldja itt azokat, akik minden idejüket s erejüket maguknak szen. telik és én nagyon szégyellem, hogy maga •magyar létére ilyen hálátlannak mutatkozik. Hát mivel bántja magát ez a testvér. — Hát füröszt mindennap. Ezzel is csak boszantani akar. Pedig reumás a 'vállam s a hátam. Öt szobás lakást keresek. Ajánlatokat kérek a „ Délmagyarország " •••• kiadóhivatalába. - ===rr- flya • 1 sí m 1 a URANIA magyar Tudományos Színház telefon 872. Szombaton és vasárnap Éli!!! Bt a ta a s m m a m Dráma az 1813-1814-es évek történetéből, 3 felvonásban A legújabb r • Pl ae s Előadások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2 órától folytatólag Rendes helyárak! MOZGO-SZINHAZ telefon 807. Szombaton és vasárnap n h 3 í • n n • • í is • • h k : Az ördög cimborája Nordisk dráma 4 részben A főszereplő WALDEMAR PSYLANDER Előadások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2 órától folytatólag Rendes helyárak! m sü © a fl b B B fl B a 43 B B a • ia b B í • fl a a í 53 B • • b ss B * a b 9 • B • • b Oda jön a testvér, elmondom neki a panaszt. Azt feleli: — A főorvos ur heti három fürdőt rendelt. Ezt he kell tartanunk. Kicsit összeszidom az ideges bakát s megyék tovább. Utánam szól a testvér. Könnyes szemmel köszöni meg, hogy szelídségre intettem a betegét. Bemutatkozom neki. Erre ő is. Elámultam. Egy előkélő arisztokrata család tagja, vigasztalhatatlan, mert egy magyar katona nics megelégedve vele. Egy másik testvér szólít, jöjjek a kisterembe levelet írni ega' súlyos betegnek. Megíratja szegény az övéinek, hogy nagyon jó dolga van. Minden kívánságát teljesítik. Nincsis egyéb baja, csak a feje van átlőve! A legtöbb rnagyar'sebesiilt természetesen haza vágyódik. Istenem, hiszen hetek és hónapok óta nem látták övéiket. Pontosan följ egy zeni minden kívánságukat. Levelet kell írnom'. Egy erdélyi magyarromán fiu irat a feleségének. Megírja neki, mit kell tennie a kis gazdaságban. Jól szántsa meg a takarmányt, nehogy megmelegedjék. Ne adjon túlságos eledelt a marhának, hadd érezzék azok is, hogy háború van. A Sári üszőt oda ne merje adui annak a komisz kupeenek azért a rongyos 120 forintért. S inkább pusztuljon el. De ha ínég 100 koronával megtoldja az árát, akkor bátran odaadhatja. De nehogy a takarékba tegye a pénzt, mert most csak az biztos, ami a zacskóban van. Végül még azt irja; Az én kezem már gyógyul ugyan, de pihenőben vau még. Befejezem a levelet, magam is számos üdvözletet küldve a kis családnak. A múltkor szólít egy honfitársam, füstös cigány, Szeged környékéről. . - Nekem is volna egy kérésem. Itt fekszem öt hét óta, a mellembe ment a golyó de a hátamon jött ki. Itt van a skatulyában! fessék megnézni. — No, mondja meg bátran, mit kivan, — mondom neki. — Hegedülni szeretnék, két hónap óta nem volt vonó a kezemben. A sebemtől már tudnék játszani, de nem1 mertem megmondani és hegedűm sincsen, A nóta még folyton itt forog a fejemben. Már a pipa se ízlik, mert nem muzsikálhatok. Hát ez fogas kívánság, de azért megpróbálom. ígérem neki. Kérdem a Schwestert, nincs-e valakinek hegedűje a kórházban. De igen, kettő is van. Egy az asszisztens orvos uré, a másik a portás fiáé. Nosza jelentkezem a professzor urnái. Elmondom röviden a magyar cigány kívánságát. Komolyan hallgatja a nagy tudós, aztán mosolyog. — Alsó gut. Játszhatok egyszer-kétszer hetenkiní. Délután egy-egy órát. Többet nem, mert a fejsérülteket esetleg bánthatná. Boldogan viszem a hirt a cigányomnak. Mind a kettőnek nedves a szeme. írhatnék szomorú dolgokról is. Például arról a 23 éves magyar fiúról, aki mindkét szemét elvesztette. Be van kötözve, tapasztva teljesen. De énekel, tréfál, kurjongat, muAlig használt gáz-kályha # cs egg nagg töltő kályha azonnal eladó. Cisn a kiadóhivatalba.