Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-28 / 306. szám

Szeged, 19.14. november 28. délmjágyarország 5 xróekbő] levonható eredmény, iliogy a tél Lengyelországban nem túlságosan zord, csak szívós és hosszú ideig tartó. Különbségiét kell tehát tenni a kegyetlenségéről híres orcsiz tél és a lengyel tél között. Mert a. téli hón-apók közepes hőmérséklete az Urai]-hegység keleti részén negyven fok, Közép-Oroszországban harminc fok, Varsóiban ellenben busz fok -a. fagypont alatt. Hó természetesen van bőven itt ás, ott is. Az erős havazás csak hasznunkra válnék, .mert a. hótakaró megvédi a talajt a. kifagyástól. Varsónak téli klímája általában olyan, mintha legaláh-b is öt szélességi fokkal délebbre íeküiclnélk. A golf áramlás még Lengyelországiban is érezteti hatását, amennyiben gyakori nyugati és délnyugati szelek enyhítik a tél zordsiágát, összehascnlitáekiép álljon itt néhány számadat, melyek a három leghidegebb hónap közepes hőmérsékletét adják. •December Január Február Évi átlagos hőmérséklet Varsó —2.6 —3.4 —2.9 7.2 iA nagyon kemény tél tehát ismeretlen Varsóban, mert a téli hónapokban a. hőmérséklet nem igen száll hét foknál lejebb a fagypont alá. Három évre visszamenően közepe- téli hőmérséklet© a kővetkező volt: December Január Február 1910 +1.9 —0.1 +2.5 1911 —0,2 -0.8 —3.5 1912 —.1.9 ' —7.4 —1.6 Egyetlen veszedelmes ellenfél Lengyelországban a hóvihar. A hófúvás néha napokra megakasztja a vasútra forgalmait. Viszont ha. a hóviharok eltakarják ás járhatatlanná teszik is a rendes utakat, a. vizek befagyásával ni közlekedési eszközök nyílnak meg az operáló hadsereg számára. Igy például a Visztula — a statisztika adatéi szerint átlagosan 113 napon keresztül van befagyva, A bori-tó jégkéreg vastagsága 40 és 70 centiméter között váltakozik, .amá a legnehezebb üteg súlyát ás elbírja. — Hibaigazítás. Lapunk mai számában az yiperni harcokkal kapcsolatban az y,perui posztó-iparról kisebb közleményt tettünk közzé, melybe több zavaró sajtóhiba csúszott: ..Érdekes megemliteni, hogy a nyugat-fia,ndriiai harcokban oly sokat szereplő Ypern, régente ismeretes volt. hazánkban. Az yperntí hires posztógyár, amelyet a németek (megakartak kiméini a mult. heti bombázások alkalmával, az ottani ókori iparnak •folytatója. A hazai okmányokban, igy Zolnay Gyula oklevél-szótárában, az yperni posztó i m~trr.7, - ttkrirstitifíiir 1 n—r"—r;—rtrrri ~ Kis jelenetek. + Berthold IMertei, a fiatal osztrák poéta, aki odalent van a szerbiai harctéren érdekes és iróemlbetrr© valló ímegfiigyeíléssiel összeszedett apróságokat irt. A kis jelenetek a frisseséig va rózsával h-a t nak. * Halottak napján, a tűzvonal mögött tizenöt lépésnyire tábori mise ivolt. Mindenki akinek nem kellet okvetlenül! a lövészárkokban maradni, ott volt, Zene, 'ének, prédikáció. A szerbek mindent láttak, hallottak és tudták, hogy mii történik. És az egész szertartás alatt nem lőttek. Egyetlen lövést sem. Mise után a katonák meggyóntak és mentek vissza a lövészárkokba. Egyik trénfcatonánik éppen akkor, mikor a tábori konyha körül teljesített, szolgálatot, elesett. Szerb golyó találta. Félóra múlva hozták a. tábori postát. Az elesett katona pénzeslevelet kapott a. (feleségétől. A bonitók címzése nagyom szép volt, Bizonyosan fiatal még az az asszony, aiki ilyen szépen tud írni. Rettenetes fájdalom volt erre a szépen megcímezett borítékra ránézni. Egy halott kapitányt visznek el mellettem a katonák. Elmondják nekem utolsó szamár a XIV. században ismételve előfordul. Érdekes adatokat- közöl erről, a posztóról Zolnay, középkori adatok kapcsát," — Nyilvános köszönet. A szegedi hadseigélyző bizottság önfeláldozó ós lelkes működése, nemkülönben az itteni társadalom páratlan gondoskodása lehetővé tette, hogy nemcsak a hadbavonuló, hanem a harctéren küzdő katonáink is téli meleg ruháival láttatssaniak el. Hölgy (közönségünk ismert ló szive pedig ujabb tanújelét adta önzetlen áldozatkészségének azzal, hogy legkedveltebb prémjeitöl fe meg tudott válni, csakhogy a harcoló katonákat, a zord tóti időjárástól megóvja. Kötelességemnek tartom tehát, hoigy ezen nemeslelkü adományokért a szegedi badtsegélyző bizottság vezetőségének és mindem egyes tagjának, a hölgy közönségnek és a szegedi társadalominak, ugy a -magam, mint a hadbawonultak nevében ez utón is hálás köszönetet mondjak. A es. és kir. 46. gyalogezred pót-zászlóalj parancsnoka. — Ujabb adományok a Vöröskereszt javára. A szegedi Vöröskereszt-Egylet hadegészségügyi ós eittlv rbaráti céljaira ujabban a- következő (adományok érkeztek: Fazekas Mihály (dr. Szalay J. főkapitány utján) 10 K, a 46-ik gyalogezred cipő műhely munkásai. 2 K 80 fi 11. Sebi'M Ferenc kegyesrenidi tanár 10 K, Wéber Ferenoné (koszorú megváltás;) 10 K, Osztrák-Magyar bank tisztikarának adománya 50 K, Almálssy Endre és társulata 196 K 72 fill., Bodó Jánosnó (Fekete tő) gyűjtése 25 K 90 fii]., Állami főgimnázium (Homor Ernő koszorú megváltása) 80 K, K. L. 10 K, Alsóvárosi Szt, Antal persely 250 K, Ruidiiger János Budapest 10 K, a szegedi reuklőnség liszt,ilkiara, segéd, kezelő s rendőr személyzete 126 K, 44 1111., Ambrus Mihály cipész 4 K, dr. iSzek * József né 100 K, Bartos Gyula színművész gyűjtése 61 K, Kroó Jánösné gyűjtése (rendőrség utján) 12 K 80 filLÜsszcsienl 969 K 66 fillér. Eddig kimutatva 9218 K 92 fi 11. s igy az összes adományok végösszege 10188 K 58 fill. Természetbeni adományok: Nagyimargit község 120 párna, Ujszen-tiván német asszonyai fldhiárneniü és apróságok, Tóth Péter füiszenkereskedő 1 mm. cukor, 1 láda citrom, Osztrovfes Ödön sándor falvai tani tó 4 arany tárgy 12 törött, ezüst, ifj. Botkor János né sándorfalvai áll. tanítónő egy arany .gyürü. A vörös kereszt egylet szegedi választmánya! hálás szívvel köszöni az adományokat és kéri jóakaróit, ihogy adományaikkal a jövőben is támogassák. ! | líj^'l vart. Alig tudott már beszólni, mikor suttogta. — Ne temessetek el Szerbiában! Egy fiatal gyalogsági zászlós rohan le egy hegytetőről. Messziről felém kiált: — Szervusz! (Aztán előadja nagy bőbesizédüsóggeT, hogy fedezékébe 'belecsapott egy ellenséges ágyugdlyó, két zászlós barátját, két (tisztiszolga t háláira talált és diaralbokra tépett. Csak ő maga mefiek<ült meg. Ebben a pillanatban fájdalmasan rázza meg jobb karját és felszítzeg: — Jaj! Aztán elmondja, hogy egy karcolást maga is kapott. Most, áriafent nem terveznek rohamot, hát van égy kis ideje, hogy leszaladjon a íkötözőhelyre. Hirtelen egy srapnel! zug el fejeink fölött. — Szervusz! — kiáltja a zászlós és elszalad. Majd visszafordult. — Nézd — mondta — & karomat meglőtték, a seb megvan és a blúzomén nem látszik semmi. Később érdeklődtem iránta a kötözőhelyen. Tényleg meg vollt a karja sebesítve, még ,pedig nagyon, de >a blúzon még sem látszott a lövés nyoma. TJgy magyarázzák, hogy izgatott-ágában SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo Mihály pópa leánya, — Bemutató előadás. — Innen-onnan, tizenöt esztendeje lesz, hogy Sas Ede első színpadi müvével a. szegedi színpadon jelentkezett. Légyott előtt volt, az egyfelvonásos ciitne, amely a Dugonics-társaság pályázatán dijat nyert és e réven került első előadásban szinrie a. szegedi színpadon. A darabnak őszinte és megérdemelt sikere volt. A történetle ügyesen volt kigondolva, felépítése rutinra vallott és biztosságot árult, el és a kis egylfelvonásos magában foglalta mindazokat a kellékeiket, amik a szin,szerű drámai müvet megalkotják. Sas Ede neim alakokat szerepeltetett első darabjában, hanem hus és vérből való embereket, akiknek gondolatát hiven tolmácsolta, az, érzésüknek hangot tudott adni, a cselekedetüket pedig megmotiválta. A nyelve színvonalon álló volt, mindvégig irodalmi és a. kis darabból egészséges, tiszta levegő "áradt szét Ebben az, egyfellvonásosba n dráimairói ihiivatottságot árult el Sas Ede, akitől azóta mindig vártuk, hogy egy szép napon csak előáll egy egész estét .betöltő színpadi miivel, amelynek tárgyát a magyar polgári társadalomból veszi és igazságos képét tárja étiLénk ennek a társadalomnak, rámutat az erényeire, a hibáira, szociális törekvéseire és emberi érzéseiket szólaltat meg benne. Az irő azonban egyre várakoztatott Iwnmüri'kiei és ha elgondoljuk, hogy az élettel való küzdelem, az. újságírói mesterséggel játró bajok, kellemetlenségek még alevegőt is elvonják a mesterségnek amegfeleM akaró ••rmibertől, akkor nem lelhet csédáílni, ha Sas Ede nem érzett kedvet, vagy hangulatot ahhoz, hogy újra hangot adjon, drámairól képességének. Másfél évtized után sma újra láttuk, amint alázatosan meghajtotta imagát a közönség előtt, hogy megköszönje azt az elismerést, amit ujabb színpadi munkájával: a Mihály pópa lánya-w 1 kiérdemelt. Megvalljuk: nem ezt a darabot vártuk Sas Edétől. Az ő talentuma másra hivatott, mint alkalmi darab Írására. Ezzel a megjegyzéssel azonabn neim kívánjuk azokat az értékeket kisebbiteni, amik e darabjának is sajátságai. Az irónak, aiki valójában az, aki 1 ""^roáézzzizzzááz j a megsebesülés után másik blúzt vett fel, anélkül, hogy erre emll ékezett volna. Csapatom pont dléli tizenkét órakor éri el az egyik begy gerincét. A kapitány meghív ebédre. Ebédlő: az ő mélyen beásott fedezéke. Beiéi) a szakács, egy nagyon tiszta fin és jelenti az 'étlapot: — Rostélyos nádiveréM)Cíl. IMege légodétóel hallom. Azután pedig belhoz riizslovast, marhahúst és komiiszkenycret. Gsudálkozó arcot vágok. A kapitány hangosan n,evet és mondja: — Hát tudod, a szakácsnak mindennap más és mindig finom menüt feleli bejelenteni. Az már aztán vallóiban mellékes, hogy rnindemap csak- marhahúst hoz be. Ilyen ínyenc a kapitány! A magyarok és a szerbek tűzvonala! nagyon 'közel vannak egymáshoz. iA legények örömest boszamíjáfe egymást és hencegnek különféle étel'kószleteilkkel A szerbek felnyújtanak egy nyárson .-ült juhot, a magyarok viszont egy kövér malacot, mutatnak. És igy tovább. .Nemrégiben egy gyalogosunk pappertru jelentkezett az ezredesnél. Elmondta, hogy a. tűzvonalban elfogyott a bor, holott a szerbek nek még van boruk, mert, folyton mutogatják éis kérkednék -vele. Kór néhány üres üveget, hogy azt a szerbeknek mutogathassák.