Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-28 / 306. szám

4 DélmagyarORszág Szeged, 1914. november 22. egy-két cféepp esik ibíílőle nadrágjára, ilyen ellensége letet állatnak, embernek. Benn© vagyunk nyakig, az ágyuk előtt 8—10—13 pár ökör. Neki feszülnék; „ba-üo, ha-iho" hallatszik a hajcsárok ordítása,. pedig az ellenség közel van ós a kutyaugatás is fciikméterekre ih&Matsrfjk az éjben. A Ián© elszakad, az ágyú elül a sáriban, az állatok is. Ivrasin, Havon nem letet ülni, mert 'hideg van. Kialakul a helyzet, lehetetlennek látszik tovább menni. Pihenünk, újra 'kezdjük, a legénység nyakig sárban segít a lovaknak. Tovább kell menni, nincs pardon-, nincs lehetetlen. És tényleg tovább megyünk, az ágyukat, kocsikat egyenkint, erőszakoljuk ki a -sáriitól. 13 kilométer az első falu, hol pihenőnk lesz. A rend látiszólag megbomlik, iniAntímki saját lellá&simíerete szerint dolgozik, nem kell kommandó, nem kell biztatás. Minden kocsi, minden ágyú legénysége magának dolgozik, ha sikerül a sárból kübujni, tovább megy. Megállani nem szabad, a lovaik lába rövid idő alatt térdig sülyed, ugy kell emberi erővel kihúzni. Később aztán javul az ut, közel vagyunk •a faluhoz. Teljes csend, messziről csupán ágyúdörgés halllik, a 24 ciu-esék dolgoznak valahol. Ott a falluban vagyunk nyakig sárosan, fáradtan. Hol alszunk ás hagy ? Ez a kérdés. Megfizethetetlen ilyenkor a háború népszerű világító szerszáma a'villamos zseMáimpa, melynek segélyévél megtalálom a (bajtársakat, Fedél alá Ikerülünk, az iskola ad .menhelyet ötünknek és. most — nesn fekszünk le, Befütétünk, megjön a kedv, minden előzetes megbeszélés nélkül. Együtt elénekeljük a Himnuszt," Gál vegyészmérnök lép a pódiumra. A „Nemzeti szik ház" .művészeit utár ózza iaz Ember tragédiájából. Zsámbaki tanár szaval, Jily gépészmérnök a falitáblákat magyarázza humor: san. Elfeledjük a fáradt' ágot, közben a szakács hozza a vacsorát. Ilyen sáros szakácsot .még nem láttam ... Késő éjjel van .Eloltjuk a gyertyát, szalma, a fekhelyünk, már horkolnak is körülöttem. Reggel az utcára megyeik, sár borit mindent, -az emberek kiránt állnak, bámulnak bennünket, ágyúinkat, de még jobban a Ihn szánokat, kik miagyar nótát dalolva, vonulnak át a falun. A kapuk teleírva krétával, jelezve, hogy litt volt már katonaság. Lassan megbarátkozunk ® falubeli ekkel, már a tanító lányának udvarolunk. iA rnatp gyor-an múlik, lézengünk ide-oda. A zsidó kocennárcsnál nagy a forgalom. Kint a söntélben a legénység szivarozik, nni bent a kocsmáros szobájában ©gyittt vagyunk, beszélgetünk m elmúlt eseményekről, mérlegeljük ia jövőt. Majd a. falut ver szűk bírálat alá. A tanító kisasszonyt sajnáljuk, hogy itt kell élnie. Vita bontakozik ki. A lipótvárosi mérnök inkább meghal, semhogy itt kelljen élnie, a gyomai ügyyéd ellenkezőt igyekszik bizonyítani. íSchoppenihauert hívják segítségül, az 'abszolút boldogság kérdésévé lesz az egész. A vita meddő .marad, 4 órakor megyünk tovább. Nappal nem lehet, a szerb hölgyekről ránk lőhetnek. Az ut, mely most már -a célhoz, az üteg előre elkészített helyéhez vezet, aránylag jó volt. Az ágyuk helyükön vannak, jó erős fedezék alatt. Az üteg egész szervezete rövid idő alatt, helyre van állítva. Lehet jelenteni ,Háttérié is-t feurrbere.it." Ma neim lövünk, pihenőre térünk. Ütegünk egy nagy szervezetnek messze eső, végső idegszála, mit a központtá! egy finom telefon-drót köt össze. Most képzeljed el, hogy itt egy nagy darabot ür sen hagyok, mint azt a lapok szokták tenni, miikor a cenzúra megnyirbálja a o'ikíket; azzal a különbséggel, hogy ón .megelőzöm a cenzúrát és nem írok tovább. • Majd hia te,fejeztük a megkezdett munkát, lehet lrogy személyesen mondám el a most következő napok eseményeit. Csókol szeretettel Feri fiad. HÍREK oooo A magyar végeken, (Saját tudósiáónktól.) Csak lassan, döcögve haladhattunk az úttalan réten. Gyönyörű holdvilágos ég volt. Körülöttünk néma. csend, amelyet csak a, vadludak gágogása ér a gozjerók nielaukióiikns fütyülése zavart meg. A horcsad szerb előlfogatás bizony nem nagyon kereslte az utat, hanem botorkált gödörből-igödörbe ugy, hagy iderekunnikat erősen megviselte az 'expediiéló. lEz azonban nem vette el ábrándozásra Való kedvemet. Rá iv értünk, mért majlrinom éíjlféliig -tartott, tniig bevergődtünk Pancsovára. Nagyon szeretek kocsin utazni, mert ilyenkor olyan jól esik gondolkodni;' mintha a kocairázáis különösen buzdítaná rá -az embert, pláne ilyen' hangulatos, kellemes éjszakában, amikor a fantázia szabadabban működük. Evzűiübe jutott vitéz Balassa Bálintnak, a bS-ük század miagyar kafom'afcöttőjének -az éneke a „végekről", 'amelyben a határőrző katonai szolgálatot élként maigaisztaljá:: Vitézek mi lehet FJ széles föld felett Szebb dolog a, régeknél? Holott kikeletkor A sok szép •madár szót. Kivel ember ugyan él: Mező jó illatot. Az ég szép harmatot Ad, ki kedves mindennél. Ellenség hírére Vitézeknek szive Gyakorta felbuzdul: Sőt azonkívül is •Csak jó kedvéből is. Vitéz próbára indul; Holott sebesedik. Öl, fog. vitézkedik, Homlokán rév lecsordul Talán ép itt, járt a költő is, mert hiszen a Duna mentén íhlires végvárak voltak, közöttük Kamerára is. Ez a vidék bizonyára la keyevári kapitányság alá tartozott s jó .Balassa BáUnit ils alighanem ugy portyázott, itt pár száz évvel ezelőtt, ;mint nna Búzás őrnagy és Tisza Kálmán százados. Almikor a batár mentén mindenütt magyar szót hallok és harcedzett, vitéz és viJÖN!! JÖN!! A BiKHÜM CIRKUSZ SZEGEDRE. JÖN!! JÖN!! dám magyar katonákat rátek, — szihite ibelééism magamat azokba a régi jó időkbe és fölcsillan bennem a remény, hogy lesz még ilyen szép és vidám -raagylar katonai élet a végeken. .Addig is ráidézem határvédő derék magyar népfölkelőinkre Balassa versiéből: Óh réghelíeknek. Ifja vitézeknek Dicséretes seregei Kiknek e világon Szerte szerént vágyott Mindeneknél jó neve: Mint sok fát gyi'wiöTcscirel, Sok jó szerencsékkel jldgyon Isten mezőkbe! —• A maximális árak. Budi pest, november 27. A Pester IJoyd értesülése szerint a magyar és osztrák kormányok a maximális árak kérdésében 'megegyeztek. A megegyezés az ár-meghatározás azonos elveire, valamint az őrlemények forgalmának azonos szabályozására vonatkozik. A kormányrendeletek november 29-én jelennek meg. — Hálaadó istentiszteieta zsinagógában. Pénteken délután 4 órakor a szegedi zsinagógában hálaadó istentliszteiiet volt 'abból az örvendetes alkalomból ,hogy vitéz katonáink ujabb fényes győzelmet arattak a- szerb hadseregen. Az istentiszteleten, amelyen tnagyszáni.u ós előkelő közönség jelent meg, Lőw Immánuel dr. főrabbi hazafias beszédet, mondott. Kifejtette többek között .hogy 1456-ban llunyaídi János Szeged'környékéről toborozta azokat 'a hősöket, .akilik NándoPfojérvá.ral, a mostani Belgrádot bevették; napjainkban is részt vesznek szagén® fiuk abban a derék • küzdeliennben, amely neirasckáira ujfból Nándortfejérvár hevételét fogja eredményezni. A főrabbi ezután ,a magyar fegyverek 'győzelmét méltatta és a Mindenható áldását kérte seregeink .munkájúra, — Halálozás. Zápory Nándor dr., a Szegeden általánosan ismert orvos, ma este meghalt. Az öreg ur rövid ideig betegeskedett. Zápory doktort mindenki ismerte, évtizedek óta sok uri családnak volt a házi orvosa és a szegény sorsú betegek is hálával emlegetik a nevét. Szinte a köztudatba ment át, hogyha valami baleset történt, az első segélynyújtó Zápory doktor volt. aki örökké tevékenykedett és a szó nemes érteimében töltötte be élethivatását. Zápory Nándor 60 évet élt. felesége és felnőtt fia gyászolja. Az iskola-utcai Hutter-féle házban ravatalozták fel a halottat. — Uzsonna több ezer sebesültnek. Ma délután a szegedi kórházakban fekvő sebesülteknek élvezetes uzsonnát osztottak ki. aszerint, ki mit kívánt. Minden kedd és péntek délután osztanak <ki ilyen uzsonnát és remélhetőleg a szegedi uri hölgyek s a nagyszivü adakozók gondoskodni fognak arról, hogy mindaddig, amig a háborúnk tart. nem szűnnek meg az uzsonna-délutánok. — Ujabb sebesültszóllitmány Szegeden. A mai napán ujabb sebesült szállítmány érkezett Szegedre, ia rákusi állomáson. Összesen nyolcszáz sebesültet hoztak, akik közül azonban kétszáznyolcvanat tovább vittek Vásárhelyre. A Szegeden maradt 520 sebesült között volt 9 szerb katona is és iháram ko-" miitácsi. — A tél ereje lengyelföldön. A rohamosan közelgő tél időszerűvé teszi annak s kérdésnek fölvetését, milyen ás a tél Galíciában és Lengyelországban & katonáinknak milyen ellenséggel keli számolni ok az elemek ell en való harcukban. A meteorológiai följegr