Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-23 / 301. szám

148 idElmagyarország Szeged, 1914. november 22. A MAGYAROKNAK ERÖS VÁRA. Boroevics Szvetozár tárborszeniagy vezérkarával egy uj községbe érkezett a -napokban. A nagyszerű katona, akiért tisztjei, legénysége egyformán rajong,. amikor a községbe érkezett, magához kérette. a polgári hatóságok vezetőit és katonásan csak ennyit mondott: i — A hadseregnek jó vasat, jó távíró és postaösSzekcttetés kell. Kijelentem, hogy helyzetünk igen jó, a legteljesebb bizalommai tekinthetwfk. a jövő elé. A Kárpátok és az ország határain levő vitéz harcosok a magyaroknak érős vára. TŐRÖK HANG AZ OROSZ VESZEDELEMRŐL. Konstantinápoly, november 22. A ,,'T asvir-i-Efkiar" Az ut Konstantinápolyba Bécsen keresztül vezet cimmel vezércikket közöl, a melyben emlékeztet a harminc évvel ezelőtt az olasz parlamentben elhangzott azon beszédre, amely .szerint Bécset Oroszországgal szemben megvédelmezni egyet jelent Itáliának és kultúrájának a megvédelmezésével, A lap rámutat azokra a veszedelmekre, amelyekkel tőrökországot, Bulgáriát, Görögországot. Romániát, Perzsiát és Afganisztánt fenyegetik az orosz tervek. Hangsúlyozza, hogy Konstantinápoly megmentése érdekében Oroszországnak Ausztria-Magyarország ellen irányuló terveit kell .meglnv'Htani s Oroszországdt.annyira letörni, hogy többé talpra tíz állhasson. OLASZ KRITIKA FRANCIAORSZÁG ÉS ANGLIA SEREGEIRŐL. Angelp Gati, a hjr.es katonai kritikus a Corriere della Será-hzn irja: Framciaországfiak ma már csak defenzív ereje (torza di resistanza) van. Megbízható hírek. szerint a francia haderő nagyon megrendült, habár pillanatnyilag még nincs is kritikus helyzetben. A franciák so-rai nemcsak a hatottak és sejfx-söHek, hanem főleg betegségek által ritkulták meg. Az ezek által előállott veszteségeik nagyon- tekintélyesek. A lovasság a lovak nagymérvű elhullása folytán gyalog kénytelen harcolni. Hasonló helyzetben van a francia tüzérség is. Hogy a csapatoknál bekövetkezett hézagokat kitölthessék, felszólították 47-év korig a férfiakat, hogy lépjenek be a hadseregbe. Áz önként belépőknek az a könnyedség helyeztetett 'kilátásba, hogy szolgálati helyüket maguk választhatják meg. Akik önként nem jelentkeznek, ettől a kedvezménytől elesnek. , *: í • i Angliáról is megállapítja Gati, hogy a •németek eleven erejével szemben csak defenzív erővel rendelkezik. Ezt a defenzív, erejét Anglia nem lesz képes eleven erővé átváltoztató, néhány hónap eltelte előtt legalább is nem. LEMONDOTT A BELGA KÜLÜGYMINISZTER. Erről ad hirt Az Est legutóbbi száma. Mi annak a belga külügyminiszternek a' neve, hirtelenében nem tudjuk. De vájjon ki kíváncsi rá? Olyan mellékes, egy ország nélküli kormány tagjainak mi a neve. Van-e Belgiumnak ma egyáltalán külügye? Sőt van-e egyáltalán Belgium? Mert az a francia sziget, melyen a belga kormány meghúzódott, csak nem Belgium? Azaz mégis. Ha Belgium ma már nincs is, azért mégis vannak külügyei, sőt csakis külügyei, miután Vilmos császár gondoskodott róla. hogy belügyei ne legyenek. Belgiumnak minden ügye ma már külügy, azért igazán nem szép, hogy külügyeinek a minisztere, az a miniszter, akinek a belga'kormány tagjai közül egyedül volt még resszórtja, lemondott. Bezzeg Albert király kitartóbb, öt majd lemondatják, akár tetszik neki, akár nem. Ámbár bizonyos, hogy nem fog neki tetszeni. De ki törődik azzal?! BOLGÁR ELLENZÉKIEK AZ ENTENTE MELLETT. Konstantinápolyi jelentés szerint a bolgár szobranjéb-en az ellenzék részéről a hármas enteuie-val való együttműködést kivánták. A török sajtó elítéli a bolgár ellenzék fejtegetéseit. A porta hozzájárult, hogy a bolgár konzulok továbbra is használhassák a titkos levelezést. NÉMET ÍTÉLET AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG HADIKŐLCSÖNÉRÖL. A Kreuzzeituug dicséről eg emlékezik meg arról, hogy ugy az osztrák, mint a magyar hadikölcsön jegyzésében a lakosság minden rétege vett részt és összehasonlítja az angol hadikölcsömmel, ahol az angol kormány a kis emberekhez egyáltalán nem is mert fordulni. A lap hangsúlyozza, hogy a dunai monarchia két államának gazdasági erőkifejtése mindenütt mély benyomást kelt. HIDAK FELROBBANTÁSA. Amsterdam, november 22. A Telegraph cimii lapnak jelentik Sluisbó!: • — .4 városban ismét hatalmas ágyúd örgést hallottak. Messziről detonációk zaja is hallatszott. A németek, amint később kiderült, . Lipót-csatorna összes hídjait a levegőbe röpítették, hogy az angolok esetleges partbaszállását megakadályozzák. A Heystnát a csutonán átvezető nagy vasúti hid is a levegőbe röpült. SIKERES LÉGI OSTROM. A Berliner Tageblait-nak jelentik Krisztiániából: A német pilóták húsz bombát dobtak az amiensi gázgyárra. A tartály felrobbant. Az egyik bomba tizenöt embert ölt meg. A város maga is erősen megsérült; a lakosok közül többen megsebesültek és meghaltak, Uj BOTRÁNYOK CAILLAUX KÖRÜL. A Frankfuerter Zeitung-nak jelentik Amsterdamból:' Á Petit Párisién azt irja, hogy a legközelebb összeülő francia kamarában interpelláció lesz Caittaax elutazása miatt. Szenvedélyes vita várható. A radikális képviselők pártgyülósén máris szóvátették Cailiamx kényszerű elutazását. Szemére hányták Riboí pénzügyminiszternek, hogy ö távolította el Cfíühuxt. Nagy megvesztegetésekről is beszélnek, amelyek következtében Caillaux egyik barátját, Deschanellt nyugalomba küldték. "O = A magyar bank igazgatója a hadikölcsőnrői. A magyar kormány pénzért fordult az országhoz. Tette ezt meggyőződéssel, bizalommal. Tehette is. Mert ennek az áldott országnak áldott lelkű lakossága helyt áll mindenütt, ahová a> hazának hivő parancsszava szólitja. Eddig elől láttuk a csatasorban. Most pedi^ a •beözönlőit jegyzése1''.'látjuk, hogy a pénzbeli szolgáltatások ti n is mindig és mindétiütt az élén áll Eirtó ;; a pénzügyi szolgáltatást'hasznos is teljes teni, mer; pénzükért annyi mindent nyújt a .pénzügyminiszter, hogy bazáfíságunkon felül igen jó üzlete; is csinálunk. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem fordult a pénzügyminiszter e kölcsönével a külföld tőkéjéihez is. holott atn nyit kínál, hogy a külföld kapiva-kapn.a rajta. Amikor a pénzügyminiszter a kölcsönpénzén 6 százalékot fizet, amellett még a 100 százalékos árból is 2 s fél százalékos engedmény tesz, akkor azt a nagy árat megadhatja :?". ország lakosságának, megadhatja a saját népének, de senki idegennek. Annak is nagyon örülök, hogy megjött az ideje annak, hogy végre valahára magától a pénzvevő államitól, direkt utón, a közbenjáró busás haszna nélkül, kapja meg az ország takarékos népe a neki járó teljes gyüimiöícsöztetést. Már most, ha azt veszem figyelembe, hogy adósunkká az állam válik, melynek hatalmas voltát a mostani nagy. idők erőpróbája beigazolja; ha tekintette vesszük, hogy ez a biztos adós mindenkinél jobb a vlágotn, jobb minden biztonságnál, amelyet találhatunk, jobb a ládafiánál vagy a bugyellárisnál vagy a ruhaszekrénynél, amélyben sokan, botor főve! a pénzüket kuporgatják; ha tekintette veszem, hogy ezr a papirt, melyet az állam ad kezünkbe, a banknak jegyére, tehát pénzre bármikor átváltoztathatom; akkor érthetetlen volna előttem, ha meg nem mozdulna minden fillér, a mely eddig kanratozatlanul hevert eldugdosva és nem sietve az utolsó órákat felhasználni az államkölcsön jegyzésére. Meg is fog elevenedni a pénz egészében és nem fogja csalódás érni a kormányt, mely abban bízott, hogy a magyar nép nemcsak jó hazafi, hanem; jól számoló gazda is. Krausz Simon, a Magyar Bank vezérigazgatója. KORZO-mOZS Telefon 11-85. Igazgató VAS SÁNDOR. Hétfőn és kedden Jótékony célú előadásoks • ••••IHIIIIIIBWHIIIIIill IPIWIIIiraWMWII«llWIMUBI»IMM<WMMl»M>tHI»>^ hétfőn 5, 7 és 9 órai kezdettel az iogyeyitej s a ? bemutatásra kerül: ii Epizód az Antwerpen körüli harcokból, 3 felvonásban. A belga, francia és angol seregek élet-halál harca, a diadalmas német seregek ellen. Felelős szerkesztő Pásztor József. Kiadótulajdonos Várnag l. Sze Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged.