Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-22 / 300. szám

Szeged, 1914. .november 26. delmaü y arorszag 7 legdíszesebb tori-etjük az a nófeöiérségü köpenyeg, amit a kórházaikban öltenek magúik ra, amelynél csak a lelkük fehérebb ... Szót Ml ejteni még .azokról, a Mlgyekrői is, lakfik .a munkanélküliek,nek keresnek munkát, akik irodát tartanak fen'n, hogy ott felel vassák a .harotérrö] érkezett leveleket azoknak, lakik nem tudnak olvasni és akik nem jártasak a. betűvetésben, aaok lielyetí leveleket írjanak a haza védőinek. Szépséges megnyilatkozások ezek, minden tiszteletre érdemesek. A nőkét 'a szép nemnek, nevezd -a magyar emiber. Szépeik is a magyar nők, nincsen párjuk a világon, de ezúttal minden testi szép .régnél fontcsal.h, hogy a lelkük szép és r. száivük jósággal Van téli. líal'apamelive köszöntjük a szegedi nőket, a jútékonysáigban, íánadezókat, az, á.p.Já-. muukáj,álban tevékcnykedíSkeit és (hódoló tisztelettel csókoljuk .munkás és jóttevő kezüket... — A szerb-bánáti vagyonközség közgyűlése Szegeden. A szerb-bánáti vagyonközség ez idei évi rendes közgyűlését e hó 21-én, szombaton, Szegeden, a vagyonközség konviktusában tartotta meg. Ezzel a ténnyel az üjszegedi konviktus jelentősége is még jobban kidomborodik. A fiatalok ott nevelődnék, az öregek ott tanácskoznak. És az. ő mostani tanácskozásuk eredménye egy fényes, követésre méltó tett formájában .nyilatkozott meg. iH'ivalgás nélkül és szerényen — lapunk munkatársa is csak véletlenül tudta -meg — határozatba ment, hogy a vagyonközség vagyonából 200,000, azaz kettőszázezer koronát .jegyeznek a hadikölcsönre. Mondjuk, ihogy kötelességet teljesítettek \ele, mondjuk, hogy ennek igy kellett lennie, A megcsalt Antwerpen. Ezen a elmen rendkívül érdekes tárcát irt Scherl Ervin a Pester Lloyd legutóbbi 'számába. Az Antwerpenből november közepéről keltezett tárcát az alábbiakban ismertetjük: Scherl bevezetőül kifejti, hogy Anglia e "háborúban elkövetett sok csalása közül a leggyalázatosabb az Antwerpennel szemben, elkövetett. Hitelesen megállapították, hogy Antwerpen angol „védelmezői" éjjel megszöktek a szorongatott városból,'anélkül, hogy a polgári hatóságokat távozásukról értesítették volna. Mindenre gondollak az angol védelmezők, csak éppen erre nem. A petróleum-tartályokat a levegőbe röpítették, az Antwerpen kikötőjében feltartóztatott német gőzösök gépeit hasznavehetetlenné tették, 3000 automobilt tönkretettek, sőt még arra is, volt gondjuk, hogy az antwerpeni világhírű állatkert medvéit, tigriseit és egyéb fenevadjait megöljék. Megengedték, hogy Európa legnagyobb kikötővárosa ki legyen szolgáltatva a német ágyuk megsemmisítő tüzének. (Még három nappal az átadás előtt Churchill személyesen buzdította a védelmezőket az ellenállásra, (jóllehet akkor a beavatottak már tudták, hogy Antwerpen sorsa meg van pecsételve. Október 8-án éjjel 12 órakor kezdődött meg a város bombázása, mire négyszázezer békés férfi, asszony és gyermek, akiket előzőleg azzal ámítottak, hogy teljes biztonságban -vannak, kénytelen volt hirtelen összekapkodott holmijával a Hollandiába vezető országúton elmenekülni. Antwerpen egyébként az egész meghódított Belgium legbékésebb városa. (Brüsszelben forr és izzik minden, mivel annak lakói a háborút és annak borzalmait csak ugy hallásmondásból ismerik, ámde az antwerpeniek a saját testükön érezték a háborút, látták égö házaikat és tétlenül kellett azokat nézniök, éjjel kellett menekülniök stb. Bizonyára csak az angolok ámítása volt képes az antwerpenieket a kilátástalan ellenállásra tüzelni. Most naponta 20,000 rnenede nekünk ennek a hazafias kötelességteljesitésnek a módja és diszkrét formája tetszik. Nem adtak ki kommünikét, a lapok számára, mert nem várnak elismerést a jól teljesített kötelességért. Nem keresnek érte elismerést, de kapnak. Mi, a napi események 'hűséges krónikásai igenis tudomást szereztünk nemcsak erről a kétszázezer koronás jegyzésről, hanem arról is, hogy ezt a határozatot a szerb-bánáti vagyonközség közgyűlése vita nél kii!, lélekemelő egyhangúsággá! hozta meg. S mi meghajtjuk e közgyűlés tagjai, elsősorban az elnöklő Medve Zoltán dr. 'krassószörénymegyei főispán előtt elismerésünk zászlaját. Kötelességet téljesitettek. de uri módon, uri eleganciával. — A gabona és liszt maximális ára. Bécsből jelentük félhivatalc&an: A ,maximé'Ls gabona- és lisztárak meghatározása tárgyában nna a minisztere] nök'i palotában iStürgkh gráf min-Uz-ter-eilnök elnöklete alatt,töibb órán át tartó konferencia volt, amelyen a belügy • m.infezfter, a k-eres'kedelm ügyi miniszter és a föklimivelésüígyi miniszter i-s részt, vettek. Amint ismeretes, e Kérdés rendezése belügyi okoknál fogva a magyar kormány beleegyezésével oldandó meg és a tárgyalások' eredményes befejezése a jövő hét. elejére várható. — Bevonult rendőrtisztek. A szegedi rendőrség tisztikara ismét megfogyatkozott. Pa-pp Menyiiliért dr. rendőrkapitányt, Lengyel István és Bokor Antal rendőrbiztcsokat berendelték katonai szolgálatra.. A báróim bevonult rendőrtisztviselő munkaikörét helyettesi léssel látják el. —- A franciák vallásosak lettek. A Corriere delin Sem legutóbbi számában a lyoni püspök titkárának, Mr. Rcmddnak kiiit tér vissza régi otthonába és mintegy 200,000 itnár haza is tért. " A város maga a német bombázás által aránylag keveset szenvedett. Hálásan ismerik el az antwerpeniek, hogy az ostromló sreeg parancsnoka. Beseler tábornok az első harminchat órában csak a könnyű tüzérséggel űzetett ijesztő játékot. Csak azután következett a nehéz ütegek rémítő munkája. Ezeknek hatását igy jellemzi: A Meir-ut folytatásában fekszik a cipöpiac. Ili negyven házat lőttek rommá. Húsz év óta kardoskodott a polgárság és a sajtó annak kiszélesbiiése mellett. Az ostromágyuk ezt az örökös problémát egy pillanat alatt oldották meg az antwerpeni polgárság s.záyaize szerint. Az osztrák magyar mozsarak Antweryen előtt nagyszerűen működtek. Amennyire meg tudtam áli api tani - írja Scherl — az ostromnál kizárólag a mi motoros ütegeink dolgoztak. Az összes tisztek, akikkel beszéltem, elragadtatással beszélnek ütegeink találati pontosságáról és ható erejéről. A negyv ci! iv ettesek után általában a mi mozsarainkat értékelik, mint ennek a háborúnak a szenzációját. Namur és Muubeuge alatt a mi hatalmas motoriitegein'k a precizitás csodáját művelték, Antwerpen alatt pedig tüzéreink ugy brillíroztak, hogy mindnyájunkat büszkeséggel tölthet el. Éppen az említett cipőpiacon megdöbbentő az osztrák-magyar mozsarak preciz hatása. Bizonyos házakat, amelyeket célpontokul kiválasztottak, mathematikai pontossággal találtak. Precizitásukat az is bizonyítja, hogy az összes emlékműveket és muzeumokat megkímélt élz. •Még most sem felejtették el az antwerpeniek a Zeppelinek bombáit. Amikor ezek a sötét szörnyetegek megjelentek a város, fölött és szórták a pusztulást, pánik fogta el a lakosságot és mindenki a pincékbe bu.it. A Zeppelin-látogatásokkal szemben tehetetlenek \oitak. A legtöbben szorgalmas imádkozás által akartak magukon'segíteni. És még most is ha szóba kerül egy-egy íflaJm nő előtt a •yen érdekés helyzetképe jelent, meg, amely híven tükrözi visszia a francia hadsereg osügvedésiét. Megnyugvással állapítja .meg a titkár, hogy „Franciaországot a háború megtérítette. A katonák mindegyike imádságos könyvet, szent képeket, medaiUonokat hordoz magával. Soha a templomok Franciaországban olyan zsúfoltak nem voltak, .mint a bábom kitörése óta. Amit a demokrácia rétkezett, azt a háború helyrehozza. Nincsen ma, már egyetlen francia-sem, aki ne ismerné be, hogy a politikai szocializmus oka .annak aüs erőtlenségnek, amellyel a háború kezdetén.a németek támadását megkönyitettiik. A vallásos szellem terjedése azonban megerősíti a francia hadsereget s m-a -már a hadvezetőség is szívesen látja, lia itt ott a tálbor valóságos buesuhellyé alakul át. Mindez biztos jele annak, hogy Franciaország erkölcsi élete a szenvedések tüzében megtisztul." — A magyar vezény-zó. A monarchia i agy háborúját a magyarság domináljam Magyar bakáink éneke csendült fel elfőnek az elfoglalt .Sabác városában-, bo-nvédeiiník verték ki a nruszkát Máramarosbél és Ungból és a mi henvédeink izmos karján, erős mellén tört meg a Przemyslt ostromló -orosz sereg iszonyatos ereje. A magyarság dominálja- a mi háborúnkat itthoni is. A .galíciai -mezőkön elfogó;/ oroszok javarésze idekerül hozzánk, Esztergom .mellé, .ahol llas&an-laissain rájuk ragad' a magyar szó. Az ,orosz hadifoglyok a minap már a Himnuszt énekelték a tábort meglátogató hadi tudósi,tők előtt, hibátlan magyar szöveggel. Nem csodái tehát, ha a magyar szó varázsa megejti azoknak a szivét is, akik velünk küzdenek, velünk harcolnak a nagy, közös ügyért. Az egyik budapesti hadikórházban fiatal lengyel önkéntes fekszik, a Zeppelin, keresztet hány magára és ijedten néz az ég felé. A belga lapok irják, hogy a kormány a város bombázását egyenesen kihivta, hogy lelohasszák a lakosság 'németbarátságát. Antwerpen, az ö nagyságát a német vállalkozó szelleminek köszöni. Hogy e városból kiirtsák a németbarátságot, arra kényszerít ették, a németeket, hogy a békés polgárokat megriasszák, házaikat bombázzák és az egész várost me gfu t am itsák. Mig Brüsszelben Albert király és Mari polgármester szobrocskáit árusítják az utcán, Antwerpen lakossága, minden nemzeti érziileinyiivánitástól tartózkodik. Brüsszelben a katonai kormányzónak külön parancsban kellett elrendelnie, Ihogy a városi rendőrség tisztelegjen a német tiszteknek. Antwerpenben magától tette meg -ezt a rendőrség, Antwerpen még csak most ébred igazából annak a tudatára, hogy gyalázatosan becsapták, azért is nem. neheztel a győztesre. Ismeretes, Ihogy IJittích elfoglalása után a német kormány békeajánlatot tett Belgiumnak, erről azonban az ország lakossága egy árva szói sem tudott meg és csak m osi ébred az igazság tudatára. t Antwerpen kikötője melancholikusan fekszik olt, bizonytalan jövőre várva. Ahol azelőtt a hajók százai közvetítették a világforgalmat, ott most minden vigasztalanul iires. Az angolok által elsülyesztett néhány hajónak az árboca néz ki a hull á rutömegből. A parton szorosan egymás mellett halmozódik fel borjú, köpeny, 'katonasapka és mindenféle hadiszer. 25,000 belga katona hagyta ezeket itt, mielőtt az angol hajókra menekült. A kikötőben más nem emlékeztet a hadi eseményekre. Mikor a győztes német sereg bevonult a városba, a néptelen utcákon 40,000 gazdátlan kutya és macska ordított és nyivákolt. Szivettépő tömegtragédia volt ez. Talán egyszer Antwerpen nevezetességei közé fog tartozni, hogy az l914-i!k'i világháborúban a kutya- és macskatragédiák városa volt.