Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-03 / 281. szám

4 1JELMAUY AKÜBSZAii Szeged, 1914. november 8. Hősi baíái a Kárpátokban. Prága, november 2. A 22 éves Kinsky Norbert gróf hősi halált halt a Kárpátokban. Haláláról ezredparancsnoka értesítette a gró­fi családot. A parancsnok egyik nap felszó­lítást intézett tisztjeihez, ki vállalkoznék ön­ként egy veszedelmes patrouill-szölgálatra, mert kozákok közelednek. Kinsky gróf és Hompesch gróf jelentkezett. Pardufeitzi ulá­nusok élén elindultak. Egy erdő közelében há­rom kozáklovast vettek észre; mellettük a föl dön három látszólag halott kozák hevert. A mikor Hampeseh gróf az árokból, ahol rej­tőzködött, kiugrott, golyót kctpdtí a fejébe. HoUan rogyott ősszé. Az ulánusok a három kozákot levágták. Az elesett lulámus,-tiszttel kihalt, a Hompesch grófi nemzetség. Kinsky gróf ugyanennél a csetepaténál lelte halálát. Egy kozáklovast akart elfogni, amikor egyik kozák, aki halottnak tetette magút, tiz lépésről szivén lőtte. A két gróf holttestét az nláuus őrmester másnap Besztercére szállította. Közös sírba temették a hősöket. Kinsky Norbert fia volt Kinsky Zdenkó grófnak és Festetics grófnő­nek. Szerb parlamenSaire az ASdunán. Átog akarják magukat adna a szerb katonák. (Saját tudósítónktól.) .Tegnap délután történt, hogy a Bázlásnál a Dunaparton szol­gálatot teljesítő őrség észrevette, hogy a szerb .partról egy csónak közeledik a magyar határ felé. A csórtak mind közelebb jött és ekkor észrevették, hogy abban egy szerb tiszt ül. Az őrség célba vette, de a tiszt fehér kendőt lobogtatott, mire akadálytalanul a S partra engedték. A tiszt fegyver nélkül volt és amikor a partra ugrott, első szava igy hangzott: — Kötözzék be a szememet, parla­mentaire vagyok. Az időközben oda sietett őrségtiszt ezt a kijelentést egy kissé furcsának találta és meg is kérdezte a tisztet, milyen ügyiben jött át magyar főidre? -- Négyszáz társam ügyében — szólt a szerb katona — és kérte a magyar tisz­tet, hogv vezessék az első katonai hatóság elé. A szerb tisztet Fehértemplomra hozták, hol a katonai hatóságnak ezeket mondotta: — Azért jöttem, hogy bejelentsem-, .mi­szerint szerb földön, a Duna mentén négy­száz szerb katona vár arra. hogy magyar te­rületre szöknessem Irtóztató a mi helyzetünk, uraim. Szerbiáoan kétségbeejtő a ny-oinior és az éhínség. A szerb hadsereg teljesen lezül­lött és összeroppanás előtt áll és sokáig már nem- birja az osztrák-magyar hadsereg erő­teljes offenzíváját. Szerbiára nézve nincs me­nekvés. Azért jöttem, hogy bejelentsem azt. Társaim szökése nagyon veszélyes dolog, könnyen észrevehetnék őket, azért az előre megállapított terv szerint hajtanok azt vég­re. Én kalauzolnám őket, azért kérem; en­gedjenek vissza, hadd jöjjek velük együtt Ma­gyarországba. Természetes, hogy -'a 'szerb tiszt elő­adása csodálkozást nem keltett. Hiszen .min­denki, de különösén a katonai hatóságok tel­jes tudatában vannak Szerbia kétségbeejtő helyzetének. Azután csak rá kellett nézni a tisztre, hogy szavainak igazságáról meggyő­ződés; szerezhessenek: le volt rongyolódva, arcáról 'i-ekiáitott a nyomor, az étí-en-szom­jati töltött napok' nagy száma. Sajnálkozást váltott ki ez az ennber, kit azután meg is vendégeltek. Istenem, milyen •mohón, milyen állatiasan evett. Sokáig beszélt a ¿szerb tiszt, anélkül, hogy kérdezték volna. Hangjából kétségbeesés, rezignáció csengett ki, amelybe KORZÓ-mozi Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-35. Csak ma, kedden Három nagy sláger! hhhhhéhHM Dráma a német-francia háborúból. Vígjáték 2 felvonásban. Dráma 2 felvonásban. ^ ^ P^lí^ jj" lif T EIÉIIUÉ9 MDF Oroszország iránt érzett vad harag is ve­gyült. ügy nyilatkozott Szerbia megsemmi­sítéséről, mint a közel jövendő bekövetkezen­; dő katasztrófájáról. És meglehet, hogy egy-két nap múlva az éj sötétségének leple alatt négyszáz szerb katona fog átszökni magyar területre mene­külvén az éhhalál és pusztulás elől. £ £ZE«SaaBBEB8BBHBaBaaBHBSfanaBHGHHBRWBB«BBfc»Kia*H&¿»rt Hétezer diák iskola nélkül. — A tanfelügyelő akciója. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi iskolák java. részét, a szükségletekhez képest, átala­• kirótták katonai kórházaknak. Legutóbb is I 2800 sebesült érkezett Szegedre, akik elhe­lyezésénél szintén több elemi iskolát kellett igénybe venni kórházi célokra. így azután az iskolák kis diákjai hajléktalanul maradtak. A padok, a tábla, meg a katedra lekerült a pin­, cékbe; a -földgömböt, a térképeket, a pálcát és egyéb szemléltető eszközt felvitték a pad­lásra és helyükbe fehér ágyak kerültek, nyög­décselő katonákkal. A háborúban mindenesetre a legfontosabb kérdés a hadsereghez tartozó és énnek -ér­dekeit szolgáló kívánalmak teljesítése, mégis a polgári társadalomnak gondot kell ¡fordíta­ni. 'a kulturális törekvések előmozdítására is. igaz, hogy a polgári társadalomra most sú­lyos terhek hárulnak, .ennyire igénybe soha nem vették, de az a mozgalom, amelyet Já­nossy Gyula tanfelügyelő indított, igazán méltó a támogatásra. A mozgalom céljáról beszámol az aláb­bi kérelem, amelyet a tanfelügyelő intéz a közönséghez: — Községi elemi népiskolánk mind le váltnak foglalva katonai célokra. Ennék kö­vetkeztében körülbelül 7000 iskolás gyermek maradt hajlék és oktatás nélkül. Az oktatás nélkül maradi iskolás -gyermekek szanaszét csavarognak az ¡utcákon, és az el züllés ve­szélyének teljesen ki vannak szolgáltatva. Pó­tolhatatlan erkölcsi károk származnak abból, ha iskolás gyermekeink hajléktalanokká vál­nak, oktatásban és nevelésben nem. részesül­nek. Fontos közérdek, hegy az oktatás nél­kül maradt iskolás gyermekek tolváfcbi za­vartalan iskoláztatásának akadályait elhárít­suk az útból és őket a züllés veszélyétől meg mentsük. Bizom abban, Ihogy Szeged ¡város hazafias és áldozatkész társadalma a hajlék nélkül maradt iskolás gyermekek oktatásá­nak biztosítására irányuló törekvésemben át­hatva a népnevelés fontosságától, nekem se­gítségemre lesz. Ebben az erős hitben arra kérem Szeged város közönségét (háztulaj­donosokat, üzlettulajdonosokat, ¡mozi tulaj­donosokat és internátus tulajdonosokat stb.}, hogy nélkülözhető helyiségeiket a tanítás cél­jaira átengedni és ebbeli hazafias elhatáro­zásaikat telefon vagy posta utján (Telefon­szám 415.) velem sürgősen közölni szívesked­jék. Hazafias üdvözlettel: Jánossy Gyula. A tanfelügyelő akciójára már is akadtak áldozatkész emberek, akik szívesen megoszt­ják hajlékukat a ¡kis iskolás gyerekek tanuló helyiségeivel. Eddig hatan ajánlottak fel kü­lönböző nagyságú szobákat ¡és termeket, is­kola céljaira. A tanfelügyelő számítása sze­rint legalább harminc helyiségre van szük­ség. Ihogy a tanítás zavartalanul folyhasson tovább. Ha a szükséges tantermek rendelke­zésre állanak ¡ma-j-d, akkor a gyermekeknek felváltott napokon tartanak előadást, ugy, hogy mind a 7000 diák részesülhet oktatás­ban és senki sem' fog a (Háború miatt elma­radni a rendes -előmenetelben. Bár a kényszerű körülmények a tanítói karra nehéz feladatot és súlyosbított köte­lességeket rónak, a magyar tahitok ezeknek a legnagyobb készséggel tesznek' eleget. Pu'sztán csak a közönségtől függ, ihogy a gyerekek továbbra is járhassanak iskolába.

Next

/
Thumbnails
Contents