Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-13 / 260. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. október 13. korábbi ütközistökbsn ,a legfőbb vezetőikre nézve lehető volt, hogy az ütközetek menetébe szlömélyesen avatkczhassanak bele sikeresen, mint Napoleon Arcoknál, Károly főherceg Aspenmél, addig ez -ma,napsáig teÜQieiSiség•gel kizárt eshetőség. Ezentuil a legfőbb hadvezetőségnek még .jobban kell arra törekednie, mlin-t aaeílőltt, hogy távoltartsa magát az első vonal idegizgató benyomásaitól, mivel annak a vonalnak amúgy ás csak kis töredékét tekinthetné át; távol kell] tartania magát, hegy aiz egésznek a. vezetését annál céltudatosabban tarthassa a kezében ós bármennyire kell is arra törekednie, hogy a fővezér a harcmező döntő pontján megfigyelhesse az eseményeket, •az csak égen ritka lesetekben tesz lehetséges; u legfőbb hadvezetőségnek inkább jó messzire kell maradnia a h arcvonaltól ( ami a régebben lóháton járó főhadiszállásnál lehetetlen volt!). Most már hála a rendkívüli fejlett közlekedési eszközöknek: a motoros kerékpárok, automobilok, repülőgépék, .táiviró, telefon ós távirószikrák folytán lehetséges, hogy az csszhelyzet ismeretére alapított befolyását nagy távolságból is kedvezően érvényesíthesse. Egy további, haibár az első jelenséggel összefüggő jelenség: a jelenlegi franciaországi ütközetek szokatlan időtartama. Miig még a mult században a® ütközetek többnyire egy nap alatt (5—12 óra alatt) lezajlottak, Ketetázsiában már napokig tartó ütközetek folytak le (Liajong, 1904. augusztus 30-tól szeptember 5-iig; Mnkden, 1905. március 1-től 10-ig). Ámde azt hittük, hogy ez nagyrészt a japánok harcmodorának ós az oroszoknak a támadástól való irtózatának tudandó be. Mcst .azonban látjuk, hogy a németeknek a szövetségesekkel nem sejtett makacssággal folyó ütközetei Párástól keletre hétszámra tartanak, anélkül, hogy a döntés megérlelődött volna. Az a látszata, hogy a milliós hadseregek csak nehezen nyernek alKorzó s Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon: 11-85. • ••ajHQaBaaaaa*Haaaa»iisaa>itassaaKan KEDDEN *D Szenzációs mosor: [Bj Dráma 3 felvonásban. 0 fii jj] A FiUppm szigeten [a] Természeti felv. | Palit elrabolták ® Vígjáték. ® Valamint a 2 órás uj műsor, gj 0 0 [aj —- —— ra ráj 1 0 0 í

j 5, 0 . E '! BaaaaaaaBBBaBaBBBBaBaBacaaaiiaseííBaaBaaBBiiü r—. I « ö S R^ncles helyárak a kaimat a rekontre-ütközietekre, ugy, hogy ezek .az ütközetek bizonyos értelemben a vonal-taktika szerint folynak ,Le. Végül emlékezzünk meg .még egy uj jelenségről: a legmodernebb beton- és páneélerődvédmiivek mesésen gyors leküzdéséről. Micsoda kimondhatatlan fáradságra, mennyi időre volt szükség, hogy ezeket methodikuisian, rohaanostromokikal, aknáikkal stb. heték, sőt hónapok multán annyira lehetett megközeliiteüi, hogy •ostromágyukkal szét rombolják. 1 És most, ilyen látszólag bevehetetlen mü, néhány nap .alatt romiba dől. Ez a .negyvenkét centiméteresek sikere. Az ellenségtől nem látva, a miegtálinadandó objektumtól sok kilométerre teljes fedezékben állanak fel 'és égre szegzett csöveikbőt ®ck ezer méter magas ivekben röpítik má,zsá

s lövegeiket felülmúlhatatlanul biztos célzással aiz erődökre. A védő nem is láthatja ezeket a. mozsárütegekeit, egyszerre csak lecsap, mint derült égiből .az istennyila, ilyen bomba .az elpusztításra kiszemelt miire és mennydörgésszerű ex,piáméval a levegőbe röpíti a beton- és páncél fálakat, az ágyukat és a védőisereget. Örvendjünk, hogy a mii 'derék osztrák-magyar tüzéreinknek megadatott, hogy ébben a titáui munkában hősi, német testvéreinknek a győzelem útját megnyissák. B&amnnsaaBasat:-? yj háború regénye. — Egy szegedi epizód. — Kugler Mátyás, máv. főellenőr József nevü fia, mint önkéntSs a 46. gyalogezred 6. századában szolgált ép, amikor kiütött a magyar nép előtt annyira népszerű háború. Az elsők között volt tehát bizonyára, akiket Szegedről fölvezényeltek a galiciai harctérre, a hol fegyvereink sorra aratják a nagy diadalokat. Volt Kugler Józsefnek egy Kakuszi nevü jó pajtása, nyolcadik gimnazista. A Kakuszi fia el-ellátogatott Kuglerékhez akkor is, amikor már a Józsi gyerek rég a• galiciai harctéren szolgálta a nemzettől elementáris erővel felismert nagy nemzeti célokat. A modern háború Zajából bizony sokszor hosszú időn át nem érkezik hozzánk hir szeretteinkről, mi sem természetesebb tehát, mint hogy a Kugler Józsi édesanyja a Józsijáról beszélgetett mindig a Kakuszi fiúval. Várta a híreket róla. Leste az Írását. És ha el-elmhradt — amint az háborúban gyakran megtörténik — aggódott: miért nem ir? vam-e jó hálásai ugyan mit ebédelt? az istenért csak nem, sebesült meg. A Kakuszi fiu jó fiu: meghatotta a Kugler Józsi mamájának aggódása. Példás barát: útra kelt, hogy felkutassa: él-e a Józsi. jól van-e és hogy hirt hozzon róla a mamájának, A legutolsó állomástól 40 kilométert gyalogolt, amig megtalálta háziezredünket, Civilben volt, nem ismerték, az előőrs rögtön lefogta és K. ezredes elé vezette. Itt elmondta a Kakuszi fiu, hogy mi járatban van. Az ezredest meghatotta a regényes vállalkozás. Parancsába előhívták Kugler Józsefet és a két barát meghatva, szeretettel ölelte meg egymást. A napokban érkezett haza a Kakuszi fiu. Egész csomó levelet és pénzküldeményt hozott. Vitézül harcoló katonák küldték szeretteiknek. És elhozta Kugler Józsi aggódó mamájának a drága hirt: a Józsi jól van, nem sebesült meg, hálása kemény deszkán is puha ágy. HÍREK oooo La Fontaine meséje. * A mozgósítás óta én ás harminckét napos •katoina voltam. Ez nem fontos. Csak azér t mondom el, mert ükkor avval a felszól,itassál tisztelt, meg engem zászlóaljsegódtisztüink, hogy: „most már vissza kell vonnom mind azt a szépet és jót, amit a franciákról cikkeimben elmondattam." Előre kell bccsáj tanom, hogy mindig ia francia népről beszéltem. Nem .foglalkoztam ' politikával, de nem is érintettem soha ia francia politikusokat, habár nagy része ezeknek, is — J\aurés módjára — annyira meg vplt és meg van győződve a saját igazáról, hogy képes érte föláldozni magát. Azt hiszem, hogy a franciák 90 százaléka nem sejtette, de nem ás óhajtotta a háborút. Tovább megyek: iá franciák óriási többsége bizonyára ellene lett volna, nem engedte volna meg a háborút, ha beleszólása lett volna.. De ki kérdezte a nép véleményét . . Áltálában a franciáknak rójják föl hibául a háborút, pedig csak azt lehetne hibáztatná, hogy könnyen hisznek. Franciaország aligha jutott volna mostani sorsára, ha szerepében maradt volna, elől haladt volna kultúrában, a haladás utján maradt volna. A polgárság 'gyöngeség© előbb abban nyilvánult meg, hogy ,a kétéves' katonai szolgálat helyébe mindenáron a hároméves szolgálatot sürgette. A hároméves szolgálat behozatala pedig megnyitotta a. nacionalistáik tömeges hibájának zsilipjét. Az újságokban kifejezésre jutott 'maradi közhangulat még a tegmegállapodottabb pólitikust is gondolkodóba ejtette, olyannyira, hogy a- 'legutóbbi elnökválasztáskor a jobboldal fa konzervál, ivek) segítségével Poincaré lett a két, legbékésebb Az összes harcterek legjobb és legáttekinthetö'ob térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.). szájp adlásj^| nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r El a Ha Ágoston fogtechnikus H SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1364. Vénig Gyula § cipfcz ís orlhopéd fl SZEGED, Jókai-utca. K Mérték utáni megrendelések a legjobb anyagoól, kizárólagosan a láb "0* fekvése szerint jutányosán készülnek. 5c V — A vadász urak figyelmét felhívom 5», vízhatlan cipőimre és csizmáimra, á nmerlfeal iipöft speiiaiisfa Mszmnei a H v