Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-13 / 260. szám

Szeged, 1914. október 13. HOGYAN BÁNNAK A „KEDVES" ZSIDÓKKAL. Kopenhágából jelenítik: Pé,tervárról ide­érkezettek beszélik, hogy a hazug cár birodul­rnáhan még a imiai viszonyok között is ráér­nek pogromot rendezni. Vilnába-n a legutóbbi napokban 150 zsidó felett hoztak szigorú íté­letet, mert abban a gyanúban állottak, hogy a „németekkel szimpatizálnak". Pétervárott is •sanyargatják a zsidókat. Az odaim-eneikül ték­átok: legfeljebb hét -napig szabad a városban tartózkodniűk és ennek el,teltével a zsidókat, ugy a férfiakat, mint az asszonyokat és gyer­mekeket, kiutasítják a városból. Lakóhelyük­re, ahol a harc folyik, nem térhetnek és igy az országban kóborolnak. Külföldi Sápok hazudozázai. Most, mikor az orosznak a legnagyobb gondja az, hogy amennyire lehet, ép bőrrel­juthasson haza mindenfelől diadalmasan elő­renyomuló csapataink elől, rendkívül érdekes és mulatságos a külföldi, angol, francia és olasz lapok -némelyiklének hazudozása, amely­ből íme itt néhány szemelvény: A londoni Wesztminszter Gazetta máris nagyon örül annak a döntő győzelemnek, a melyet az oroszok a közeli Ikrákéi csatában egészen bizonyosan ki fognak vívni. A Morning Post ezt irja: (Minthogy az oroszok áthatoltak a Kárpátokon, Magyaror­szágon most mér aligha fognak megeimütés­re méltó ellenállásra találni. A puszta, a nagy magyar Alföld csakhamar el 'lesz árasztva orosz lovassággal, -amely ottan, egészen- ott­honosan érzi magát, ép ugy, mint Ukrajná­ban, a kozákok hazájában. A Newyork Tribuna igy elmélkedik: Oroszország galíciai hadjárata stratégiai mes­termunka. Koncepciójával és energikus meg­v-alósitásávali felülmúlja mindazt, amit a né­metek Franciaországban müveitek. Mivel Krakó orosz kézen van (!) ennek következ­tében a németiek nek szembe kell szállni ok az orosz támadás egész áradatával. A Temps igy örvend: Krakó közel van ahoz, hogy orosz kézre jusson* Németország és Ausztria-Magyarország lázasain fáradozik azon, hogy föltartóztassa az orosz előrenyo­mulást, amely nemcsak Ausztria utolsó erős várát, (Krakó-t) fenyegeti, hanem az-t az utat is, amely Sziléziából Berlinbe visz. A Giornale d Italia Pétervárról azt a táv­iratot kapja, hogy Krakó vidékén nagy csata, van készülőben (!) és hogy ebben a csatában: az orosz hadseregek egy millió katonát és rengeteg tüzérségi anyagot fognak fölvonul­tatni. A PÁNCÉLOS VONAT MAGYAR HŐSE. A sajtóhadiszállás hivatalos jelentése már említést tett Csajághy Elemér közlegény­ről is, aki a Przemyslbe bevitt benzines- vo­naton tüntette ki magát. Mint ujabban érte­sülünk, Csajághy még csak 18 éves, .techno­lógiát végzett és a .háború kitörése után, mint önkéntes hadipilóta került az északi harctér­re. A jeles ifjú, aki pozsonyi tornaegyesület 'egyik reményteljes atlétája volt, Budapesten lakó szüleinek Przemyslből már levelet irt, a melyben közölte, hogy egy főhadnagy veze­tése alatt többedmagával páncélos vonaton át­törték az orosz csatárláncot és 22 vaggon. benzint vittek be a przemysli várba. Hőstet­tükért kitüntetésbe és jutalomban részesültek, ö száz koronát kapott -a hadvezetéstől, a mely pénzt haza is küldte szüleinek. Német uralom Belgiumban. Brüsszel, október 12. A városban ma fal­ragaszokon értesítették a közönséget, hogy kötelesek a márkát elfogadni 1 frank és 25 ccntimes értékben. Aki vonakodik a nemet hénzt átvenni, a hatóságnak adandó út és szi­Soru büntetésben részesül. Berlin, október 12. A Deutsche Bank ma körlevélben értesítette a németországi, ausz­triaí és magyarországi összes bankokat és DELMAGYABOKSZAÖ bankházakat, hogy október 10-től kezdve, el­látja a Belgiumban való mindennemű pénz­beszedéseiket, mert erre a ténykedésre a mo­ratórium törvényein belül, a német főkor­múnyzóságtól feljogosítást nyert. Ma, hétfőn az összes belga városok közönségével plaká­tokon tudatták, hogy az inkasszókra a Deut­sche Bank intézetei és megbízottai vannak felhatalmazva. A Deutsche Bank körlevele azoknak a pénzintézeteknek is szól, amelyek eddig nem állottak közvetlen összeköttetés­ben a Deutsche Bankkal. A romára király végrsfideseSe­Bukarestből jelentik: I. Ferdinánd király átadta a miniszterelnöknek -az elhunyt király végrendeletét, amely évekkel ezelőtt készült és nyolc oldal terjedelmű. A végrendelet első két lapján- tanácsokat ad az uralkodó megható -szavakkal az utódjának s arra kéri, hogy ere ö politikáját folytassa továbbra is és legyen rajta, hogy a haza határai minél jobban kiszé­lesedjenek. Károly király ímagán .vagyoná­ból több milliót hagyományozott a királyné­nak, a trónörökösnek és szegényebb rokonai­inak. Tizenkét milliót jótékony célra hágyotr. Azután a temetésre nézve intézkedik és az a kívánsága, hogy egyszerű temetést rendezze­nek neki, a koporsójára élővirágokat, fenyő­fagalyakat tegyenek, a kardja és a török ágyúból öntött acélkorona mellé. A gyászme­net vo-nul'jcin: a főváros határáig, ahol, holttes­tét tegyék rá egy török ágyura és ugy hoz­zák he a fővárosba. A temetése Curtea de Argesben lesz, aho la holttestet az összes ez­Argesben lesz, ahol a holttestet az összes ez­sója egyszerű tölgyfakoporsó, amelyet egy háborúban megtépett zászlóval - f-ognak leta­karni. A szinajai kastélyban a holttest mel­lett eddig csak gróf Czernin, a monarchia bu­karesti követe jelent meg, aki a királynénak részvétét fejezte ki. Sziniajába érkezett még báró Busche német -követ is. Bukaresti politikai körökben elterjedt hí­rek szerint a BratineauÁkormány bea-dje le­mondását. Ttekintettel a-súlyos helyzetre, való szinüleg nemzeti kormány fog alakulni, a melynek Carp lesz az elnöke. Tudnunk kell, hogy Carp Romániában a leghevesebb mo­narchia-barát. aki kezdetben a világháború ki­törése alkalmával azt indítványozta, hogy Románia fogjon fegyvert és együtt küzdjön a monarchia oldalán Oroszország eí!e,n* Carp a román konzervatívok vezére. VÉRES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK EGYIPTOMBAN. Konstantinápoly, október 12. Az Osman Lloyd arról értesül, hogy Kairóban és Alexan­driában véres összeütközések voltak a katona­ság és a benszülöttek közt, meri az egyipto­miak vonakodnak Európában katonai szolgá­latot teljesíteni, amire az • angolok kényszerí­teni akarják őket. Magyarországi románok az uj román királyról. Aradi tudósítónk a magyarországi ro­mánok két előkelő, vezető politikusával foly­tatott ezzel kapcsolatban érdekes beszélge­tést.­Pop-Csicsó István országgyűlési kép­viselő a következőket mondotta el: — Az a véleményem, hogy Románia uj uralkodója alatt is ragaszkodik a régi állás­pontjához. Hiszem Ferdinánd trónörökös tel­jesen Károly király iskolájában nevelődött. A -magyarországi román nemzetiségi párt Károly román király halála hirét fájdalommal fogadba, mivelhogy barátságos érzelmű volt Magyarország iránt, de befolyással a román trónváltozás nincs és nem is lehet. A párt elnöke, Mihályi Tivadar, aki személyes isme­retségben állott Károly romám királyival* al­kalmasint kondoleálni fog. Hogy a temetésen részt veszünk, vagy nem, nem tudom. Ferdi­3 nánd herceg személyéről annyit tudok, hogy ő és a családja is nagyon népszerű Romániá­ban. Ferdinánd kiváló katona . . . Goldis László dr., volt országgyűlési képviselő, a magyarországi komité egyik ve­zére, igy nyilatkozott: — Az én. véleményem az, hogy Romá­nia külpolitikája nem fog változni. Igaz, hogy Károly romám király állásfoglalása mindig döntő volt a .romám külpolitikai irányra, de Károly király alkotmányos uralkodó is volt, aki tanácsaival mindig harmonikusan uralko­dott. Ha eltérő vélemények voltak, Károly király mindig meggyőzte a -minisztereit és bizony-cs vagyok benirae, hogy a romám poli­tikai körök Károly király tradícióit tisztelet­ben) tartják. Főképen pediig bizhatunk a jöven­dő román királyban, aki évtizedeket töltött Károly király oldala melleit és: az ö szellemé­ben fog uralkodni. Teljesen kizárt, hogy Ro­mán iában a .russzcfil irányzat előtérbe kerül­jön' és Romániának a monarchiával barátsá­gos viszonya megváltozzék. uaaaaaaaaaBaaBBBBBBBaBBaBaBBaaaaaaiaBaBBaaBBaaBBaaaa Osztrák-magyar tábornok a csataterek kiterjedéséről. .1/marelli Fitz-Gerald báró, ,gyalogsági tábornok a Neue F-reie Presse legutóbbi szá­mában a következő uagyérdek-ességü cikket közötte: A különböző ib arcszín terekeai lejátszódó érdekfeszítő eseményekről egyelőre csak a különböző főhadiszállások fölötte szűkszavú, még pedig többnyire csak egyoldalú jelenté­seiből nyerünk felvilágosítást. iMiindiaiZioaiáltál ezekből már in-ost lépne* rendkívül érdekes jelenségek az előtérbe, a -melyek korábbi hadjáratok tapasztalatait fel­tűnő módon háttérbe szorítják. Mindenekelőtt megemlítendő a had szín­terei: nagymérvű kiterjedései, A Mária Terézia és Napoleon korabeli kis hadseregek és az akkori taktika -az üt­közeteiket a legtöbb -esetben alig (néhány ki­lométer széles hadszíntereken. játszatták le (Rcsshaehnál harmadfél, Aspernnél három kilométer átmérőjű félkörben, Waterloo há­rom kilométer), sőt. a következő kerszaké-k jobb fegyverekkél és megváltoztatott taktiká­val vívott ütközetei sem mutatnak fel lénye­gileg -eltérő jelenségekét, amennyiben a harc­vonalak csaknem kivétel: nélkül legföljebb husz kilométerre tenjedteik. (Scílferino, Köni­griiíz, Gravelo-tte). Az -ütközetek többé-kevés­bé összefogott vonaila-k és tömegek látható Öss z ©csapásai voltak. A délafrikai hábárn uj jelenséget mn .it: a messzire és vékonyan széthúzódott lmre­v-onal és a harctér ezáltal előállott üressége oly jelenség, mely nemsokára rá érvényre ju­tott a keletázsiai háború nagy ütközeteiben, igy Liaj-ongnál, 1904. augusztus 27-én a há­rom japán hadsereg — 115 zászlóalj, 33 lovas­száza1:! és 466 ágyú — 70 kilométer fronton ütközött meg 11G.000 orosszal szemben. Ugyan igy a .mukdeni ütközetben ás, ugy, hegy ez a széles kiterjedés; a. jövőbeni európai harcme­zükre is taktikai alapit étel ül vo.lt tekinthető. De ki hitte volna, hogy európai földön oly óriási kiterjedésű ütközet fog kifejlődni, mint -a most döntés előtt álló franciaországi, amelyben ,a szövetséges angolok és franciák nyugatra -az arra®—soissoni vonaltól ás on­nan Reimsen, Verdimen, Epinalon át Bel­forton tuilig egy ötszáz kilométernél hosszabb (Prága—Trieszt!) arcvonalban állanak ma­kacs küzdelemben a, németekkel, miközben a szövetségesek még mindig arra törekszenek, hegy harcvonalukat Liliéig meghosszabbít­sák. Ezen abnormális-: kiterjedésű harcvonal közvetlen következménye az> előbbi -kor-za­kókkal szemben a harctéri legfőbb hadveze­tőség lényegesen más föllépése. Mig Na polcon Austerlitznél személyesen -kémlelhette ki -a szövetségesek hadállásaiban levő rést, és Benedek néhány lóugrással ma­ga vehette észre Lipa mellett a Chlum elleni hadállását oldalról fenyegető támadást, -sőt a

Next

/
Thumbnails
Contents