Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-07 / 254. szám

4. DÉLM-AGYAROESZÁG Szeged, 1914. október 8. Sikereink Oroszlengyelországban. Bécs, október 6. A Galíciában és Orosz­lengyeíországban megkezdett offenzivánk­nak, amelyet a szövetséges német hadakkal vállvetve indítottunk, máris meg van az az eredménye, hogy az oroszok a Visztula jobb partiára húzódnak vissza. A napok óta fo­lyó titán! küzdelem tegnap jelentős sikert hozott fegyvereinknek: Oroszlengyelország­ban, határunktól husz, illetve harminc kilo­méternyire, KHmontownál és Opatovnál, a melyek a Visztula és a San folyók egybe­foiyásától nyugatra mintegy negyven kilo­méternyire vannak, — fényes diadalt arat­tunk az ellenségen, amelyet visszavetettünk a Visztula felé. Az oroszok hátraszoritása Galíciában is sikerrel folyik. Csapataink harci kedve és egészségi állapota kitűnő. Budapest, október 6. (Hivatalos jelen­tés.) Ugy látszik, hogy a német és osztrák­magyar haderőknek Oroszlengyelországban való váratlan előnyomulása teljesen meg­lepte az oroszokat. Nagy erőket toltak ugyan Galíciából észak felé, ezeket azonban a szövetségesek akkor, midőn a Visztulán Opatov irányában a? átkelést megkísérel­ték, a folyón át visszavetették. Csapataink a Sandomierz melletti orosz hídfőt elfoglal­ták. Galíciában tervszerűen előnyomulunk. Tarnobrzegnél egy orosz gyaloghadosztályt visszavetettünk. Höfer vezérőrnagy, a ve­zérkar főnökének helyettese. (Közli a mi­niszterelnökség sajtóosztálya.) NÉMET URALOM OROSZLENGYEL­ORSZÁGBAN. Berlin, október 6. MislovitzböL Írják, hogy a szomszédos Műitrzejovban a következő fal­ragaszt tették ki: „Miután a vezénylő tábor­nok őméltósága Bend'zin kerületében: Sosno­vice várost is beleértve, polgári (hatóságot szervezett és a hatóság vezetőjévé engem ne­vezett ki, a mai napon átvettem az ügyek vez élését. A pclgári hatóságok a bendzini vá­rosházán székelnek. Feladatom a nyugalom és rend' szorgalmazása és a békés foglalko­zások segítése, a kereskedelem:, az ipar és a közgazdaság uta.it egyengetni. Elvárom; az összes hatóságoktól és a lakosságtól, hogy engem -ebben: a munkában segítsenek és pa­rancsaimat, amelyek azt -célozzák, 'hogy a há­ború nehéz viszonyait enyhítsék, minden vo­nakodás nélküli teljesítsék. Welienkampf po­rosz képviselő, a bendzini kerület főnöke." Utolsó csapás Szerbiára. Szófia, október 6. Nisi jelentés szerint, amelyet itt közzétettek, szakadatlanul ér­keznek sebesülteket szállító vonatok a harc­vonalból. Egyáltalában nincsen már mód a sebesültek elhelyezésére. Az orvosi ápolás hiányos és a sebesülteknek gyakran napo­kon át kell az orvosra várniok. Azok a jós­latok, amelyeket szerb katonai körök az osztrák-magyar hadseregről a szerbeknek az ország belsejébe való bevonulása esetére hangoztattak, nemcsak hogy nem váltak be, hanem a jelek arra mutatnak, hogy az osz­trák-magyar csapatok most már feltartóz­tathatatlanul nyomulnak előre. A „Politika" arra a következtetésre jut, hogy az osztrák­magyar monarchia hadserege most készül a halálos döfésre Szerbia ellen és hogy már most nem lehet az igazságot elhomályosí­tani. MEGSEMMISÍTETT SZERB DANDÁR. Szófia, október 6. A Dnevnik jelentik Nis­böl, hogy PolevUs lovasdandárparancsnok i agyonlőtte magát, mert dandárja a mi sere­I geinkkel szemben rossz pozícióba került és u monarchia hadserege teljesen megsemmisítet­te. Ez az eset nagy pánikot idéz élt elő és még csak szítja a legénység között amúgy is lo­bogó lázongást. LÁZADÁS A SZERB HADSEREGBEN. Szófia, október 6. Az Utro legutóbbi száma jelenti Nisböl: A 17. gyalogezred le­génysége között forradalom ütött ki. A fel­lázadt katonák agyonlőtték Budonovits dan­dárparancsnokot, aki történetesen az ezred­nél tartózkodott, továbbá Malevics ezre­dest, a 17. szerb gyalogezred parancsnokát és számos tisztet. A legénységgel az elle­nük vezényelt ezredek sem bírnak. A ffláramarosi orosz betörés. Szatmár, október 6. A Kőrösmezőnél betört oroszok zöme még a tegnapi napon sem merte elhagyni Máramarosszigetet. Az a hir, hogy Hosszumezönél már megkezdő­dött volna a csata, korai volt és arra ve­zethető vissza, hogy az ellenségnek egy kis lovascsapata a Máramarosszigetröl észak­nyugatra vivő országúton portyázott, ame­lyet azonban előőrseink visszaűztek. Szat­már város közönsége dicséretes nyugalmat tanusit. Vajay Károly dr. polgármester teg­nap délután kihirdette Csaba Adorján főis­pánnak Nagykárolyból küldött következő te­lefonjelentését: „A Máramarossziget kör­nyékén álló csapatainknak erősítéseket küld­tek. Veszedelem nincs." Védekezik az os*osz. Berlin, október 6. A Torneába érkezett finnországi menekültek közlik, hogy a finn öböl mentén mindenütt az oroszok erős parti erődítéseket emelnek. Több ázsifit orosz had­test Finnországban áll ismeretlen rendeltétés­sel. Perzsa csapatok megverték az oroszokat. Konstantinápoly, október 6. Sadr Malik kán, perzsa hadvezér csapataival átlépte az orosz határt és a Kaspi-tenger környékén nagy ütközetben megverte az orosz hada­kat Kazulagacs ás Lenkorau mellett. Az oroszok számos ágyút, sok fegyvert és em­bert veszhettek a harcokban. Hogy védjük meg a kárpáti erdős hegyek szorosait? Irta: Vogei Simon, nyug. cs. kir. vezérőrnagy. Az a tény, hogy kisebb orosz haderők­nek sikerült az uzsoki, toronyai és kőrös­mezői szorosokon át magyar területre betör­ni, a lakosság azon részében, mely az ilyen eseteket katonailag iskolázatlan szemekkel nézi, hamis és téves megítélést eredmé­nyezhet. Ezért vélek hazafiúi kötelességet teljesíteni, midőn e helyen kísérletet teszek néhány katonai, taktikai és földrajzi adatok­kal megvilágítani az eseményeket általános megnyugtatás céljából. Azt feltenni, hogy a hadvezetőség nem számított arra az eshetőségre és ne gondos­kodtak volna egy esetleges orosz betörésnek célszerű eszközökkel való elhárítására, egy­szerűen abszurdum. A valóság az, hogy a helyzet ezeknél a 'szorosoknál- egészen: más, és ép ezért a védeleminek is másfélének kell lenni, amint ez az alábbiakban röviden ismer­tetett tényekből .más néző szempontból meg­ítélhető. A imi szempontunkból a Kárpátok hatal­mas hegyláncának erdőkkel borított részét kell figyelembe vennünk, amelyet Erdős-Kár­pátoknak is neveznek. Ez a rész a Topja for­rásánál kezdődik és egy alacsony, több száz kilométeres ívben húzódik a Visó forrásáig. Ez a hegység nem olyan, magas, mint a Kár­pátok láncolatának fel sőm agy arországi része, azonban szélesem 'rétegezett és nagy erdősé­gekkel v.an borítva. A 'hegylánc gerince ké­pezi a határvonalat Magyarország és Galícia között. Nem számítva a szorosokat, az egészen járhatatlan: grandit-szirtekkel szemben nem mondhatjuk ki, hogy az Erdős-Kárpátok geo­íogiaí alakulatuknál, fogva mint miocén-kor­szakbolt Ihomokkő .formáció teljesen járhatat­lan. Ebből azonban- az következik, hogy a hegyi utak •katonai szempontból egyáltalában nem nevezhetők jó hegyi 'menet-terepeknek, ímert a. völgykatlanok kevés kivétellel- mind­két oldalon igen meredek hegyoldalakkal vannak körülvéve. Ehhez járni- még az a körülmény, hogy az összes szorosokon, csak több napon át tartó gyalogolással lehet áthatolni olyannyira, hogy imlível Magyarország határa -egybeesik a -hegylánc gerincével és a védelmi vonal a ge­rincre helyeztetik, a 'támladió harc napokon/át kilátástalanul folytatódhatík, mert az őser­dőkkel btboritott nehezen járható hegytetőn szinte lehetetlen döntő eredményt -elérni. Ha ezt a momentumot leszögeztük, könnyű megérteni, ihogy a szorosok védelme alkalmával miért nem helyeztük a védelmi vonalat magára a határra. Ha nagyobb had­erővel védtiik volna közvetlenül a szorosokat, a többi felső átjárdk védelmére óriási haderőt kellett volna szétforgácsolnunk, ami által a monarchia haderejének érzékeny kárt okoz­tunk volna. Míg ellenben a szorosok indirekt védel­me sok kilátást ad a teljes győzelemre. Miikor egy sereg valami1 hegy tetején át­vonul, helyzete hátrányos, mert ereje meg­oszlik, részben a hegy egyik oldalán, van, -részben- a másik oldalán van még. itta a -védelem ez-t a pillanatot felismeri, akkor idejében összevont seregével döntő csapást mérhet a hegy tetejéről levonuló fá­radt ellenségre. Igy történt ez Uzsofcnál és Ökörmezőnél és kétséget sem szenved, hogy a Kőrösmezőnél betört orosz csapatokra is hasonló sors vár. iA szorosoknál- a helyzet ugyanaz, mint -mikor egy megerősített folyópartot kell meg­védeni. A Ihadiitörténetben. sehol sincsen arra példa, hogy a védelmi vonalat magára a parti megerősített faliakra helyezték volna, hanem az volt mindig a bevált módszer, hogy az ellenséges sereg egy részét a védelmi vo­nalon -belül -ereszt ve megsemmisítették a benn készletben, levő -ser-egek. Igy járt él a múlt században Károly főherceg az asperni csata .alkalmával 1809-ben és Blüűher tábornagy 1813. -augusztusban a katzbachi csatában, gyik esetben a Dunán, a másik esetben a Kazibach'on. át vonuló francia seregen arattak diadalt. Tehát az alaptalanul felizgatott 'kedélyek lecsillapodtak. Védelmünk kormány rúdja szakértő férfiak kezére van bizva. És ép ugy, mint ahogy Uzsokuál és Ökörmezőnél; hama­rosan kivertük az -oroszokat a határon, Má­rámaros talaját is megtisztítjuk a hívatlan orosz vendégtől.

Next

/
Thumbnails
Contents