Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-04 / 251. szám

Szeged, 1914. október 4. DÉLM AG Y ARORSZÁG 3. A koSaraveszély. — Gyors rendszabályokat! — Korányi Sándor dr. báró a Pester Lloydban a következő anindenikópen figyelemreméltó cikket irja: Uj, nem váratlanul jelentkező veszélyek fenyegetik hazánkat. Járványok közelednek. Vártuk őket. A tapasztalat és a tud-oanány fegyvereket ad xendedkezésünkre, hogy legyűrjük őket. Csaik kellő időben kell hozzájuk folyamodnunk. Valóban föl vagyunk-e fegyverkezve .ma a közelgő ellenséggel szemben? Orvosi tudásom ós lelkiismeretem, kötelességemmé tesziik, hogy -erre a kérdésre hangos nemmel feleltjeik. iBerendeakedéseinlk, amelyek a békében kifogástalanul működnek, azzal fenyegetnek, hogy rölmondjáik -a szolgálatot. Ennek -oka világosan a szemünk előtt, fekszik. Akik valaha, megnézték azokat a meg-' rázó jeleneteket, amidőn valamelyik ideiglenes kórházba, amelyben mindazok a hibák megvannak, amelyek ,az ilyen kórházaiknál kikér hihetetlenek, .amidőn ia sebesültek és betegek százait egyszerre elhelyezték, az, nem tud aludni, ha ismeri annak .a föladatnak a .megoldhatatlanságát, hogy ilyen tömegeknél a. megelőző rendszabályok .sikeresen (kérésziül vihetők legyenek. A gyanúsaik külön betegszobába jönnek. Aki azonban azt hiszi, hogy egyedül ezzel a. veszettt el lehet hárítani, az végzetes tévedésben éi. Azokat, akik egyelőre nem gyanúsak, el kell helyezni a többi terembe. Azonban ezekben .napok,, sőt betek óta olyan sebesültek -és betegek feküsznek, alkok egész bizonyosan mentesek a járványos ketegsóBécs, október 3. Szófiai hiradás szerint a szerbeknek a macedóniai bolgárokkal szemben elkövetett kegyetlenkedései, amelyekről a bolgár sajtó a legutóbbi napokban valósággal borzalmas részleteket közölt, rendkívül módon felingerelték a lakosság hangulatát. A hangulat, amely sürgeti a beavatkozást, a macedóniai bolgárok ellen elkövetett vérengzések dolgában, .tükröződik a bolgár sajtóban is. így a Kambana arra a következtetésre jut, hogy a bolgároknak most már Macedóniát el kell foglalniok és azonnal Nis ellen kell vonuiniok. A szerencsétlen Macedóniából menekült bolgárok, irja a lap, könnyes szernmei beszélik el nekünk a legújabb vérengzéseket, amelyeket a szerbek a Macedóniában lakó bolgárok ellen elkövettek. Szerbia, mely most az örvény előtt áll, utolsó erőfeszítésével merényleteket követett el a bolgárok ellen, a mit semmi esetre sem szabad tétlenül szemlélnünk. Itt az ideje, hogy nemzeti álmainkat megvalósítsuk, kerüljön bár Macedónia fölszabadítása áldozatokba, a bolgár nép kötelességeit mindenkor teljesíteni fogja. A kigyónak el kell taposni a fejét. Barátaink, a törökök, harcra készek és a perzsákkal, .gaktől. Most azután ezek közé olyanok körűinek, akikről még nem ismertheitő föl, hogy járványos betegségben szenvednek, de már esetileg magukban hordozzák a fertőző kör csiráit, Igy terjeszthetik el a járványt. Aki a számtalan fehér-vörös keresztes zászlót látja minden városrészben s aki ezeket, látószemmel nézi, annak remegnie kell. A betegség csiráit kivétel nélkül mindenhol megkapjak, ahova a véletlen odasodorja. Itt segíteni olyan kötelesség, amelynek elmulasztása épen ugy megbosszulná magát, mint egy 'Hanyagság folytán elvesztett csata. Egy vesztegzár kórházra van szükségünk, ahová az összes fertőzött vidékről; kerülő katonákat el kellene helyezni, öt nap múlva azután mindazokat, akik nincsenek megfertőzve, el lehetne helyezni a. különböző kórházakba. Természetes, hogy ebben a veszte,gzárkórházAan a megfigyelés ideje; alatt gondoskodni kellene arról is, hogy a szükséges segélyt mindenki elnyerje. Ezt a föladatot néhány nap alatt meg lehet oldani. A végrehajtásra szükséges erők rendelkezésre állanak. Csalt szét vannak szórva. Egy határozott akarat, egy erős kéz huszonnégy óra alatt összegyűjtheti őket. Aggodalommal nézünk körül, hogy ez ,az akarat, ez a kéz fölismeri-© föladatát? (Magyarország mindent megtett, amit tudott és mindent megtesz, amit tud. Az akarat meg lesz és a kéz Követni fogja. Mint orvos, aki naponta reggeltől estiig látja a veszélyt, amely a. hazát, fenyegeti, odakiáltok azoknak, akiké a hatalom: az országnak joga, sőt kötelessége azt követelni, hogy a mentő tettet időveszteség nélkül haladéktalanul meg valós ítsák! kurdokkal és afgánokkal egyetemben harcba indulnak majd az ösi ellenség ellen. Ideáljaink teljesedésétől most már csak egy lépés választ el bennünket. Ha Nis ellen indulunk, ezzel nemcsak a bolgár nép ellenségeivel végzünk, hanetn a világtörténelem könyvébe is arany betűkkel írjuk be a nevünket. BULGÁRIA DEMOBILIZÁL. Szófia, október 3. A Bolgár Távirati Ügynökség hivatalosan jelenti: A király ukázt irt alá, amellyel a szeptember 14. óta zászló alatt álló csapatok két utolsó évfolyamát elbocsátja. Péter király vüsszavoreuít. Bukarest, október 3. Nisböl jelentik: Szeptember 30-án Lipovóban összeült a szerb koronatanács, amelyen Putnik vajda is részt vett. A koronatanácson már nem Péter király elnökölt. Szófia, október 3. Nisböl jelentik: Petár király visszavonulása befejezett ténynek tekintendő. A királyt már semmiről sem informálják, de nem is mutat érdeklődést semmi iránt. Péter király Ribarska Branjából egy kis faluba költözködött és a Jaslievica hegységen teljes agóniában tölti napjait. SZERBIA BÉKÍTENI AKARJA BULGÁRIÁT. Szófia, október 3. Nisböl táviratozzák: Csaprasikov orosz követ a szerb kormány megbízásából azon fáradozik, hogy Bulgária és Szerbia között megegyezést hozzon létre és az ellentéteket elsimítsa. Szerbiát erre a lépésre főleg az a körülmény) készszertfl, hogy Görögország, amelyet segítségül hívott, ahelyett, hogy támogatná, csak azon fáradozik, hogy saját magának hasznot szerezzen. A magyar szerbek haségéről Vécsey újvidéki rendőrkapitány a délvidéki szerbek hűségéről igy nyilatkozott: — Ismerem jól a Délvidéket, ép ugy, mint városomat, a vele szomszédos Újvidéket. A szerbek közt akadtak holdkórosok, de csak a legfanatikusabbak, a rakoncátlankodók és az exisztencianélkiiiiek közt: a nyugodt, értelmesebb és jómódú szerbség nem rakoncátlankodik, csöndes és jóérzésű. A mozgalmaktól mindig távol tartotta magát. Éppen ugy, a politikai szerb pártok vezérei is. Nerri szabad tehát az elvakult ostobák ballépéseiből általánosítani. Egy igen előkelő katona igy vázolta a délvidéki szerbek katonai megbízhatóságát: — Általában nem lehet kifogást sem tenni a szerb katonák megbízhatósága és vitézsége ellen. Szerb nemzétiségi csendörök és pénzügyörök is valóságos hőstetteket követtek el. A szerb ezredek pedig ugy kitüntették magukat, mint akármelyik kitűnő magyar vagy osztrák ezred. Igy például a varasdi ezred, amelyben sok a szerb, zágrábi és a szabadkai, melynek pedig majdnem teljesen szerb a legénysége, a hadsereg legvitézebb ezredei közé küzdötték fel magukat ás hősiességüket követendő példaként állították a többi ezredek legénysége elé is. Végül még egy körülmény: Uj-Pázuán a szerbek legutóbbi betörése alkalmából, a mikor több család a pánik hatása alatt elmenekülte szerb családok nőtagjaikat nem tudták magukkal vinni, mert nem akarták elhagyni a derék önkéntes ápolónők sebesültjeiket. Egyébként több kórháznak, igy a zimonyinak és az indiainak is szerb az orvosa. A ROMÁNIAI TÜNTETÉSEK. Bukarest, október 3. Bratianu miniszterelnök látogatást tett a német követségen az uj német követnél, Buschenál. A német kolónia heti összejövetele alkalmával dr. Busche erre vonatkozólag a következőként nyilatkozott: „Egyelőre kizártnak kell tekintenünk azt, hogy Románia a szövetséges középeurópai hatalmak ellen fegyvert fogjon. Nemcsak az okosság diktálta ezt, de pozitív okom is van rá, hogy ezen kijelentést megtegyem. Ez idő szerint nincs ok az aggodalomra. a barátságtalan tüntetések forrásait pedig jól ismerjük. A miniszterelnök egyébként nekem sajnálatát fejezte ki miattuk". MA és a iiMüaiont-i kerülnekbemutatásra Szebeti bemenet. Kezdeíe 9 fingkor pi\a vasárnap , Nagy TomboBa-gst i'emsk nyereményekkel FlüüS FEHCS1 jútllPíl Úgáiq zsiAs lüssifcál.