Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-03 / 250. szám

Szeged, 1914. október 3. D&LMAGYARORSZAG 3 mi történik a menekültekkel. A háború következményeként néhány hét óta igen sok galíciai és részben bukovi­nai lakos érkezett Magyarországba és kü­lönböző helyeket szállt meg; Szegedre is jött köziilök néhány. Sándor János belügy­miniszter most ezek dolgában rendeletet bo­csátott ki, amely a polgármesteri hivatalhoz ma érkezett meg. A miniszter tudatja, hogy a magyar kor­mány az osztrák kormánnyal abban egye­zett meg, hogy ezeket a menekülőket, ha az ország határát már eddig látlépték és va­gyontalanok, egyelőre Szatmárnémetibe irányítsák, ahol ideiglenesen gondoskodnak róluk. A vagyonosoknak megengedi, hogy az ország bármely részébe utazhassanak és megszállhassanak, persze ezek is csak ideig­lenesen. A megállapodás azt is magában foglal­nekülteket el nem helyezték, az ország te­rületére ujabb csoportokat ne bocsássanak be. Ezeket zárt vonatokban Ungarisch-Hra­dischba szállítsák, ahol egyelőre otthont kapnak. A galiciai és bukovinai menekültek­nek, miután ezek kivétel nélkül osztrák ál­lampolgárok, itten történő gondozása Ausz­tria költségére történik. Elrendeli a miniszter, hogy ezektől a most hozzánk került idegenektől nem lehet megkövetelni ama '(feltételeket, melyeknek igazolását rendes körülmények között a ná­lunk letelepedni akaró külföldiektől a tör­vény alapján meg lehet kívánni. Ha azonban a kényszerítő ok megszűnése után akadnak közöttük olyanok, akik a hazájukba vissza­térni nem akarnak, ezekkel szemben a tör­vényt kell alkalmazni annak idején. A va­gyonos menejkülőket, éppen ugy, mint a szegényeket, a legnagyobb gondossággal ja, hogy mindaddig, amig a már itt levő me- [ össze kell irni és nyilvántartani. Szerbia összeroppantása. A hadsereg főparancsnoksága közli: Szerbiában elért különböző sikereink ellené­re a szerb sajtó ujabban ismét koholt győ­zelmi hirek terjesztésével és bandabetöré­sek nagyításával hangulatot igyekszik kel­teni, hogy a szerb hadseregnek bizonyosan bekövetkezendő és már szerb részről is fel­ismert összeomlását leplezzék. A külföldi sajtónak a balkáni hadszintéri helyzetre vo­natkozó különböző hamis beállításával szem­ben röviden és velősen megállapítjuk, hogy nemcsak ho^ a Drinától keletre elfoglalt összes állásainkat tartjuk biztos hatalmunk­ban, hanem hogy szakadatlanul tovább is tért hódítunk^ (Közli la miniszterelnökség sajtóosztálya.) Hivatalos jelentés, kiadatott október 2-án délután. Szerbiában levő csapataink hét nap óta támadó harcban állanak. Offen­zivánk eddig az erősen elsáncolt és drótsö­véunyel védett állásokon elhelyezkedett el­lenséggel szemben lassan, de eredményesen halad előre. Bosznia egyes, a szerb és mon­tenegrói katonaság, valamint irreguláris csa­patok által nyugtalanított részeinek megtisz­títását erélyesen megkezdtük. Ezen közben tegnap egy teljes szerb zászlóaljat bekerí­tettünk, lefegyvereztük s hadifogságba szál­lítottuk. A negyedik honvéd hadosztály meg­semmisítéséről terjesztett szerb állítás a szerbek fantáziájának bizonyitéka. Ez a had­osztály, amint arról a szerbeknek a legutób­bi napokban ismételten alkalmuk volt meg­győződni, a legjobb állapotban, a harcvonal­ban van és ép ugy, mint Visegrádnál a leg­utolsó védharcaiban is, dicsőségesen vett részt. Potiorek, táborszernagy. KORONATANÁCS SZINAJÁBAN. Berlin, október 2. Itteni beavatott rész­ről közlik, hogy romániai illetékes forrás­ból a helyzetet kedvezőnek jellemzik abban az értelemben, hogy Románia fentartja ed­digi semlegességét. A Kölnische Zeitung szerint már a leg­közelebbi napokban koronatanács lesz Ro­mániában. Károly király, aki jelenleg Szina­jában tartózkodik, felkelt ugyan az ágyból, de még mindig szenved és ezért a korona­tanács minden valószínűség szerint nem Bu­karestben, hanem Szinajában lesz. ás? közbelépés a szerb kormány mái. Szófia, október 2. A nisi bolgár követ, Csolakandics, a kormánya nevében felszólí­totta a szerb kormányt, hogy sürgősen szün­tesse meg a macedóniai tarthatatlan állapo­tokat, melyek a bolgár közvéleményt állan­dó izgalomban tartják és könnyen azt ered­ményezhetik, hogy a macedóniai bolgár test­vérek elnyomatása miatt megmozdul a nép ellenszenve. A bolgár követ hangsúlyozta, hogy ha Macedóniában a mostani állapotok tovább tartanak, ugy ez jelentékenyen meg­nehezíti a bolgár kormánynak azt az elha­tározását, hogy megmarad eddigi álláspont­ján. A bolgár követ fellépése barátságos, de komoly formában történt. A MONTENEGRÓI TRÓNÖRÖKÖSPÁR VESZÉLYBEN. Budapest, október 2. Daniló monteneg­rói trónörökös feleségével Antiváriba érke­zett. A partraszálláskor egy osztrák-magyar aviatikus bombát dobott le, de a trónörökös­pár sértetlen maradt. A NÉPFÖLKELÖK SZABADSÁGOLÁSA. Bécs, október 2. A hadügyminiszter el­rendelte, hogy a kiszolgált népfölkelök lét­szánifeletíiség alapján Iriem szabadságolha­tok. Szórványos koSeraesefek. A Budapesti TudósUó-ban illetékes hely­ről megcáfolják a koleráról szóló mindenféle túlzott híreszteléseket. Elismerésre méltó nyíltsággal nyilatkoznak arról, hogy a kole­rában szenvedő orosz sereggel küzdelemben álló katonáink soraiban föllépett a kolera és orosz hadidfoglyok és saját sebesültjeink haza szállítása révén felütötte a fejét több helyűit az országban. Azonban konstatálják itletékes helyről azt is, hogy a betegség lefolyása leg­több esetben kedvező, a járvány enyhének mondható és hadseregünk általános egész­ségügyi viszonyai aggodalomra nem adnak okot. Az ország egyes helyén eddig csuk Bu­dapest, Nógrád, Heves, Zemplén, Bereg, Sza­bolcs, Békés, Trencsén és Szebenmegyékben, valamint Budapesten, Nagyváradon, Komá­romban és Újvidéken konstatáltatok egy-egy megbetegedés. Budapesten össze-vissza 15, a miből látható, hogy csak szórványos esetek­kel állunk szemben, amelyek sehol járvány­szerű aggályos jelleget nem öltöttek és az or­vosi karnak, hatóságoknak és a nagyközön­ségnek öntudatos közreműködése mellett nem is ölthetnek. (Közli a miniszter elnökség sajtó­osztálya.) Amerika és Japán érdek-ellentéte. Hetek óta jönnek a hirek arról, hogy Amerikában nagyfokú izgatottság észlelhető s az amerikai közönség egyre tüntet Japán ellen, mely az európai világháborúba való beavatkozásával fölkeltette a bizalmatlansá­got s még hatalmasabbá és izzóbbá élesztet­te az amúgy is olthatatlan japán-gyülöletet. Lassanként most azután világosság deriil ar­ra is, hogy a japán beavatkozás miért kel­tett föl az amerikaiakban oly nagyfokú bi­zalmatlanságot. Anglia és Japán ugyanis szövetségesek és ennék a két nagyhatalom­nak bizonyos keletázsiai terveik vannak, a mik veszélyeztetik az amerikai Unió kelet­ázsiai érdekeit. Ez angol-japán tervekről va­lami kellemetlen indiscréció révén tudomást szerzett egy olasz diplomata, aki azután a dolgot egy olasz újságban szóvátette és le­leplezte. Ez a terv elsősorban a hollandok ellen irányult. Amikor ugyjanis Hollandia semlegességi nyilatkozatot fett, ez a nyilat­kozat nem eléghette ki Angliát, mert nem volt — szerinte — elég határozott és ener­gikus, mire azután az angol kormány tudo­mására hozta Hollandiának, hogy ezen sem­legességi nyilatkozata után nem lesz abban a helyzetben, hogy Japánt megakadályoz­hassa abban, hogy meg ne szállja Hollandia keletázsiai gyarmatait. Erre Hollandia egy határozottab és energikusabb formájú sem­legességi nyilatkozatot tett. A dologról azonban valahogy tudomást szereztek az amerikai Unió politikai és kormánykörei is, inire Japánnak kategorikus és félre nem érthető formában tudomására hozták, hogy a japán hadmüveletek kiterjesztését délfelé, a Fülöp-szigetek irányába, semmi körülmé­nyek között meg nem tűrik s minden ilyen akciót erélyesen visszautasítanak, söt fegy­veres erővel is megakadályoznak. Világos ugyanis, hogy ha Japán megvethetné lábát a maláji szigeteken, ugy ez Amerikának a Fülöp-szigeteken való uralmát és a Csen­des-tengeren való hatalmát is veszélyeztet­né. sőt az amerikai uralom végét jelentené. Vendéglőben kávéházban Füszepfcercskedéaben ftlNDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK ca.me9eazi,.b^ dupSamaláfasört. az UTÁNZATOKTÓL! I

Next

/
Thumbnails
Contents