Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-03 / 250. szám

4. DÉLM-AGYAROESZÁG Szeged, 1914. október 8. A Kárpátok védereje. (Cholnoky Jenő Kárpálok legjobb isme­rője, az orosz háborúról. — Hadsereg nem jöhet át a szorosokon.) (Saját tud ősit ónktól.) A Kárpátok hatal­mas. termiészetes erődítményében egy pilla­iratig se "inogjon meg bizalmunk, mert ezzel csak Iháláílanságot itamushunk az előrelátó •természet: ellen, amely oly megvívhatafen védő körülkaroló várról gondoskodott. Hogy tényleg milyen jelentéktelen: a világháború­iban- győzdimünkre 'nézve ez a betörési kaland és hogy mennyire bizhatunk a Kárpátok vé­dőerejébeai, rá fog-mutatei .inegdönthetetl-en ítén.ye'klkel. a tudós Cholnoky Jenő professzor, aki a legjobb .ismerője a Kárpátok geologiai alakulatának és stratégiai él'ler.fállő erejének. A világhírű geographas által adott, interjút a következőkben közölijük: — A mii haderőnk egyik része Przemysl tájékán, keeltre fordult arcvonallal áll, a má­sik hadseregünk pedig Bukovinában van. A kettő együtt működik cs fogja közbe az oroszt. A iharc tehát, az igazi harc Przemysl és Csernovitcz tájékán folyik. Amiig itt a had­seregünk elfcrriáll, legyőzve nincs, addig az oroszok a Kárpátokon kresztüi nagyobb had­erővel -menni nyomlulhatnak be. Mintáin pedig hadseregünk mindkét helyen, hatalmas meg­erősítéseket nyert, tehát nemhogy bajban vol­mdnk, hanem a legnagyobb valósziinüség sze­rint az orosz sereg ép olyan katasztrófába ro­han; mint Kelet-Poroszorszában, vagy mint Mukdennél a japánokkal szemben. Az orosznak tudnülik minden esetre eredményre van szük­ségük, amire hivatkozhatnak, hogy a franciák íc ne tegyék a fegyvert. Képzelhető, hogy mb lyeni diadalmas telegrammbt menesztették — persze kerülő utón — Bordeauxba. Nem hi­hető, hogy a franciák felüljenek nekik, mert a francia is. tudja azt, ami; a mi publikumunk sajnos1, neami tud: hogy aboz, hogy az oro­szok a Kárpátokon át behatoljanak, ahoz leg­alább egy milliónyi haderő keli muníciókkal és élelmezési felszereléssel. Ilyen hadsereg élőretolásához a hegyekbe hónapokat vesz igénybe. — A Kárpátok szorosain bevezető utak hadsereg -mozdulataihoz rendkívül kényelmet­lenek. Néhány sziklafal leomlasztásával, hi­dak elpusztításával, .a patakmedrek 'felduz­zasztása következtében az országutak elroim­bclásával, pár nap alatt annyira, járhatatla­nokká telhetők ezek az utak, hogy hónapok kellenek hozzá, aurig -ott miunioiós kocsik ke­resztül mehetnék. Eszünk ágában' sincs most Ir-ongálni az utakat, mert még magunk akarunk azokon keresztül Galíciába jutni. Mindez nem fontos kérdés. A múlt napokban aggódtam a franciaországi harctéré® történtek miatt. Fél­tem, hogy 'várakozáson felül nagy an.gol had­erő 'jött a franciák segítségére. Ma már azon­ban teljesen meg vagyok nyugodva, hogy .egy-két hét múlva Verdim elesett, a francia sereg szétveretett és Franciaország uj kor­í.nányoyal az élén siet megkötni a békét. Ak­kor pedig jaj az orosznak! Még az -sem volna baj, ha- egész az Alföldiig előtolnák az orosz hadseregeket, csak annál) nagyobb lesz a ka­tasztrófa, amely ezt az oktalan taktikát nyo­mon fogja követni. — A Kárpátok rengeteg erdőségekkel bo­rított lakatlan területe, "nehezen járható utjai sokkal, de sokkal nagyobb akadályt képez­nek, hogy. sem nekünk ott komoly orosz be­töréstől kellene félnünk mindaddig, amiig ga­liciai hadseregünk tökéletesen szét nincs ver­ve, Ezt a kétmillió hadsereget pedig határo­zottan fölényesebb vezetésünk tudatában nem kell féltenünk. Csak autókor már az. osztrák­magyar hadsereg egyetlen, ágyúlövést sem tehet Galíciában, akkor kellene gondoskodni- a Kárpát útjainak eirombolására s akkor is tíz­szeres haderői könnyű szerrel' fel lehet tar­tóztatni. A tömösi szorosnál háromszáz hon­védünk két napig tudott feltartóz tani huszon­ötezer orosz katonát. A mi szerbiai előny o­mulásunk ugyanilyen nehézségekkel küzdött eleinte. Sokkal okosabb volt ezt az országot bekeríteni 'és nyugodtan megvárni; amiig meg­eszi a fészkes... mondjuk — felkelés. *cacasba[c*aisssx*ab8dats>tabsa>i3!anskssi«>inati33hs<3m*«a OOOO Katona halál a Dngomcn téren. (Saját tudósítónktól.) -Fensége® 'dolog a. katona-halál; amikor kint a csatatéren, go­lyók fütyülése, á srapnel!) .sivités-e, m Agyuk bömbölc-se közben kidől a sorból egy vitéz és lelke elszáll, a, rettenetes koncert túlvilági hangjaitól fcisérvc. Fensége® .a katona-halál, .amikor a szuronyok pillanatnyi villogás,a és a hazai földnek mind talpalatnyi védése köz­ben, -összeesik egy .hős és porladozó testével is fen tartja az ellenséget. Anniikor <a .diadal­masan száguldó sor elején egyszerre össze­roskad a bátor katona alatt a kilőtt lova és a többiek elgázolják és' tovább rJiannak: csak előre! Fenséges a katona-halál, amikor ,a nemes kötelesség teljesitése közben éri az embert: kint az ágyuk irányjifláisámá.1, a. fríszantalt zászló lobogtat,ásánáil, a győzalmesön megbó­di-tott vár első felkarnál. iFeusóges a kat-ona­ha-iál a. csaták héresai küzdelmében minde­nütt, ahol csak a hazáért, a többiekért, a testvérekért és bajtársiakért meghalni lehet. Szomorú és szivettépő ,a katona-baláil, a kórházak fehér ágyain; jajszótól bangó-, bosszú, végnélküli éjszakákon. Gyötrő, fájdal­mas a kat-orna-halál idegen földön, az ellem-ég között: -Kiint névtelen falvaik roskadozó s-pi­táljaiban; tál hegyen-völgyön, felgyújtott •konyhák .mellett, egyedül, elhagyottan,; mesz­sze a szeretteiink tői ,az emlékek, vágyak, tö­rekvések bánatos romhallniazáu I>e tálán legmeglha'tébb az a* aton-a-haláJ, a,moly ma történt Szegeden. Délről, -a szer­bek földjéről hoztak nehéz sebesülteket. óva­tosan omeltók lle őket a. viiill-aamos kocsikba, A villamos csöndesen, méltóságteljesén gördült be ia város felé; imiintha még a. .kerekek is óv­ták, 'féltették volna ,a -drága terhet, alig búg­tak, áillig rázkódtak. És amikor -a Csongrádi palota elé ért. a villamos, akkor hirtelen felj-ajdu.lt az egyik súlyosan sebesült katona. -Szenvedő arcán fájdalmas mosoly jelent meg -és gyönge han­gon sugltia társaihoz,: — Kérek -egy kis vizet! A bekötött fejű, uciná-n mczdaiilatlaiuii fekvő hősök tovább -adták lassan .a kérést és -a kait-oin-a kiszáradt Ajkaihoz nem sokára friss viz tapadt. Aztán tovább gördült- -a villamos. A Dugonics-téri kitérőben megállt és várta a temető -felől jövő kocsit. .-Itten ia katona ismét feltápászkodott, bágyadt tekintetével körüil­nézét, felsóhajtott és halva hanyatlott vissza a hordágyra. iA lesújtó hir egy pill-lainlát -alatt elterjedt, A ikposiiikat körülálló .férfiak kegyeletesen le­emieilitiák Ikailapjukat-j bent a villamosban a többiek hál-k imát mormoltaik és lefogta az egyik bajtárs <a kiszenvedett -bős szemeit, Az­után -a kocsi ismét elindult -a Ikóriház f-elé, ahol a gyógyulás várj>a a sebesülteket és ahová az egyi'k vitéz -már osialk holtan tudott -elérkezni. — A járvány-bizottság ülése. A járvány­bizottság Bokor Pál polgármester-helyettes elnöklésével péntekén délután ülést -tartott. Az ülése,n Faragó Ödön dr. tiszti főorvos azt a kitűnő ideát vetette fél, hogy -a város két állomásán,afc közvetlen közelében járvány­barakkot kellene építeni, amelyeikben -a Sze­gedre száiM'itot-t betegeket 5 u-api-g -megfigye­lik. A terv meg v-alós i-t ás a 'elé azon az egyéb­ként mi-nden bizonnyal áthidalható financiá­lis nehézségen kívül, hogy .a -barakkok épit-é­[ül igazgató: 'fv.> vas sándor ^hfe fi] " ® 0 ® ® Í'S l Szombaton és vasárnap iililillilll 1. rész. A német császár szónoklata a berlini palota erkélyérő!. Berlin a mozgósítás alatt. A hadiállapot kihirdetése. A képviselők a parlament ülése után elhagyjáka császári palotát. A császár tábori egyenruhában istentiszteletre megy a székes­egyházba. A „Francerek" hadba mennek. Egy tábori kórház elindulása. A népfelkelők őrzik a vasutakat. Az Alexander gárdaezred hábo­rúba indul. Vilmos császár szemléje a király ulánusok és a 73. ezred felett Hannoverben. Az egész hadtest diszfelvonulása, rohama, ulánusok a tűzvonal­ban, stb. stb. 2. rész. Házak, melyekből lőttek, bünte­tésből szétromboltattak. Katonai pékműhely egy belga színház bejáratában. A honvédek ellenséges területen. Barrikád levágot fákból Loucin vár előtt.Drótsövény akadály. 42-es mozsarak hatása. Hidászok _ munkában. Önkéntes céllövők felügyelet mel­lett lövészárkot ásnak. A felrobbantott lüttichi nagvhid. Berlin. Szedán ünnepély. Hadi­zsákmányok elhozatala. Bécs. Hazafias tüntetések a had­ügyminisztérium előtt. Bécs. A német konzulátus szö­vetségesünk egyik nagy győ­zelmét adja tudomásul. Bécs. A német Skutari-különit­ményt, amely délen sikeresen harcolt velünk, Németországba való visszatértében megven­dégelik. A Bécsben szervezett lengyel cél­lövő szövetség elindulása. Zgórsky; az osztrák főrendiház tagja, Hierhammer alpolgár­mester jelenlétében beszédet intéz a csapatokhoz. 3. rész. Tábori élet Lemberg környékén. Frigyesfőherceg hadfőparancsnok és Károly Ferencz József trón­örökös a harctérre indulnak. Monitoraink Belgrád előtt. Elfogott francia hajó „Francé" Zimonyban. Tengerésztisztek a monitorokon. Orosz hadifoglyok beszallitása Lembergbe á Tryká-i ütközet után. Elfoglalt tábori konyhák, kozák lándzsák és egyébb fegyverek. Elfogott kozák lovak. ® |ss 0 E® Előadások szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. a. 2 órától ~lj | éjjel 12 óráig. Rendes Sselyárak. !§j lisliMi]^

Next

/
Thumbnails
Contents