Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-22 / 269. szám

8 BÉLMAGY ARORSZ ÁG Szeged, 1914. október 22. Varsóban ágyúdörgés! haiianaSc. Stockholmból jelentik: A Daily News szentpétervári jelentése szerint Varsóban egészen jól hallani az ágyuk bömbölését. Varsó környéke tele van német trén-csapatokkal. A Daily News szerint a németek várakozási politikát folytatnak. Ezalatt azonban a németek kitűnően elsáncolják magukat. Bécs, október 21. A galiciai sajtóhadiszállásról jelentik: A csapataink által a legutóbbi napokban ejtett foglyok számát két ezredre becsülik. Amint mondják, minden talpalattnyi helyért küzdenünk kell. Naponta körülbelül egy kilométert haladunk előre. i TELJES A REND MARAMAROSBAN. Most, Ihogy az utolsó orosz is kitakarodott Magyarországból, a közigazgatási és politikai hatóságok minden igyekezetükkel azon vannak, hogy mihamarabb -teljes rendet teremtsenek s az oroszok betörésének nyomait eltüntessék. Az északkeleti vármegyék főispánjai, akik eddig is természetesen állandó összeköttetést tartottak lenn a kormánnyal, a mai nap folyamán Budapestre érkeztek, hogy a további teendők részleteiben is -megállapodjanak. Legfontosabb hármas feladata a .hatóságnak a lakossúg visszatelepítése, a kár megbecsülése és megtérítése, végül a megbízhatatlannak bizonyult elemek megbüntetése. Az orosz betörés elől menekültek legnagyobb része már eddig is visszatért hajiékába. Máramarosszigetről miég 10,000 lélek van távol, leginkább jobbmóduak. akiknek módjában áll, 'hogy -m-ost kissé kiheverjék a menekülés izgalmait. A távollevők pontos számának megállapvtására egyébként jövő héten helyi népszámlálás lesz Szigeten. A kisebb községekből, .falvakból nem igen menekült el a lakosság, csakis az értelmiséghez tartozók s a zsidó fuvarosok és kereskedők, de ezek sem távoztak messzire, hanem leginkább a környékbeli nyaralókban, présházakban, csőszkunyhókban kerestek menedéket. ROMÁNIA VELÜNK TART. Bukarestből jelentik: Missir, a román szenátus elnöke, „Oroszország és Románia" címen érdekes cikked irt a Jassziban megjelenő „Opicha" című lap legutóbbi számába. Missir a cikke folyamán megállapítja, hogy némely sajtóorgánumok kijelentéséi nem bírnak fontossággal, mivel köztudomású, hogy azok a lapok rossz pénzen vásároltattak meg. Románia nagy haladásához — irja Missir, — semmi közük az oroszoknak. Államunk, kereskedelmünk és iparunk fejlődését kizárólag az osztrák, a magyar és a német tőkének és segítségnek köszönhetjük. Románia nem várhat Oroszországtól egy fülért sém és sorsa és jövője ezután is csak Ausztriával, Magyarországgal és Németországgal van összefüggésben. A HELYZET KIEVBEN. Konstantinápolyból jelentik: Az itt megjelenő Ha-ver cim-ü perzsa újság közli kievi tudósítójának levelét, amelyben a ituídósitó elmondja, ihogy az utóbbi napokban 25,000 orosz sebesült érkezett Kievbe. Éjszaka vitték el a sebesülteket a kórházakba, hogy elkerüljék a közönség figyelmét. Minden hivatalos intézetet s nagyobb középületet kórházzá rendeztek be. Á sebesültek dicséröen beszélnek a német és osztrák-magyar csapatok bátorságáról. Az orosz hatóságok minden ércpé-nzt elvesznek a lakosságtól és papirpénzt adnak helyette. A -mohamedán parasztok gabonáját értéken alul rekvirálják. A katonai hatóságok minden malmot lefoglaltak, -ami a kenyér drágulásához vezetett. A gazdag emberek elhagyták a várost. A franciaországi nagy csata. Berlin, október 21. A nagy föhadiszál- ! íásról jelentik: Október 1-én délelőtt az Yper csatornánál csapataink még heves harcban állanak. Az ellenség Nieuportól északra a tenger felöl támogatta a tüzérséget. Egy angol torpedónaszádot eközben tüzérségünk harcképtelenné tett. Liliétől nyugatra a harcok tovább tartanak. Csapataink ott is offenzívába mentek át és az ellenséget több ponton visszaverték. Mintegy kétezer angolt elfogtunk és több gépfegyvert zsákmányoltunk. A keleti hadszintéren nem történt döntés. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Londonból jelentik: (Rómán át.) Az Aisne és Oise között folyó csatákról jelenti a Standard: Egy hó-nap óta dul már az Oise és A'isne között a világtörténelemnek kétségtelenül legnagyobb csatája. Egyetlen nap nem -mult el anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik fél részéről akció ne történt volna. Méltán nevezhető ez az eldöntetlen ütközet azért is a világ legnagyobb harcának, mlert ilyen h-oszszu ideig még sohasem állottak egymással szemben ellenséges csapatok anélkül, hogy akár az egyik, akár másik fél ne -mondhatla volna magát győztesnek. Ez a rettenetes csata már szeptember hó vége felé, a csaták tizedik napj<a körül kezdett hasonlítani a várostromhoz, annál inkább, mert a német sereJ g,ek felvonultatták a rettenetes hatású, -nehéz ütegeiket és mert ugy a franciák, mlint az angolok erősen védett és állandó erődítéseknek is beillő hadállásokat foglaltak el. Különösen az ágyupartok vannak nagyo-n megerősítve és igy nem' i-s csoda, hogy a folytonos tüzérségi harcban nem: m-utatikozott -egyik részen sem a várva-várt döntő fölény. A TENGERPARTÉRT. Rotterdamból jelentik: A Nieuve Rotterdamsehe Courant közli Ypenn közeléből automobilon érkezett emberek elbeszéléseit, a kik elmondják, hogy Ypern közelében nagy harcok folynak. Francia és angol csapatok állanak ott szemben a németekkel. Több környező helységből, amelyeket németek szállottak meg, erősítések érkeztek a harctérre. PÁNIK CALAISBAN. Rotterdamból érkezett jelentések szerint Ostendébe ujabb angol csapatok érkeztek. Ugyanezt a hirt egy rotterdami cáfolat egyszerűen hazugságnak minősíti. A kihajózás a valótlan távirat szerint, a legnagyobb sietséggel történnék, hogy az angol csapatok egyesülhessenek a belga-angol hadserég roncsaival, amelyek az angol-francia csapatokkal együtt Ypemig nyomultak elő. A gyülekezésnek az lenne a célja, hogy az igy összesereglett negyedmilliónyi katona erős támadást intézzen a német jobbszárny ellen. Calais népe pánikszerűen menekül a német támadástól való félelmében. Egy angol páncélos a part védelmére Dünnkirchen és Calais között manövriroz. BEVONULÁS BLANKENBERGÉBE. Amsterdamból -jelen-tik: -A (Nieuwe van den Taag jelenti Sas van G-entből: Blanlk-enbergében a németek megérkezésekor háromezer katona és kétezer polgárőr vol-t, akiket a németek megjelenése annyira meglepett, hogy idejük sem maradt a míenekülésre. A NÉMET CSÁSZÁR KÖSZÖNETE. A -némiet császári íkahinét-irodá.óli ima. délelőtt az alábbi távirat érkezett -Bárczv polgármesterhez: Nagyságos dr. Bárczy István úrinak, Budapest székesfőváros polgármesterének Budapest. A császár és király őfelsége nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a magyar székesfővárosban egy utcát róla, egy teret pedig székesfővárosáról nevezett el. Őfelsége a szövetségesi érzés e bizonyságát melegen köszöni. Legfelsőbb megbízásból Von Treutler. A törők katonaság fegyverben várja a parancsot. Szófia, október 21. Egy itteni diplomata, aki nemrégen magánügyben Konstantinápolyban járt s ott -magasrangu személyiségekkel érintkezett, közölte, hogy Törökország katonailag teljesen felkészülten áll, A katonaság fegyverben várja a parancsot. Törökország elérkezettnek látja az időt arra, hogy elejét vegye Anglia ama szán dékán a'k, hogy Egyiptomot egészen megkaparintsa magának. Az Anglia elleni gyűlölet, k-ülönöse-n az utóbbi időben, egész Törökországban általános k viszont soha Németország s természetesen ezzel kapcsalatban a monarchia iránt olyaln lelkes barátság nem volt, mint most. Törökország a Fekete-tengeren is megelőzt-e i-mlmár Anglia szövetségesének Oroszországnak meglepetését, a Dardanellák felől pedig minden esetleges meglepetés kizártnak tekinthető. Egyiptom íSggefleníféseérf. Konstantinápoly, október 21. Janus Nadi indiai képviselő a Tasviri Effiárban a következő nyilatkozatot teszi: Semmiesetre sem tudjuk megengedni azt, amit Anglia tenni szándékozik, hogy beavatkozzék Egyiptom politikai kormányzásába. Emiatt nem tudjuk magunkat túltenni a konstantinápolyi angol nagykövet ama kijelentésén sem, melyben hivatalosan közölte az ottomán birodalmi császári kormánnyal, hagy Anglia majd gondot fog fordítani arra, hogy Egyiptomban ne történjék semmiféle szabálytalanság és az esetleges szabálytalanságok ellensúlyozása végett hozták be azokat az intézkedéseket, amelyek most életben vannak. KANADÁBAN ELRENDELTÉK AZ UJONCOZÁST. Ottavából jelentik: Kanadában rendeleteket adtak ki, hogy az ujoncozást azonnal kezdjék meg. Remélik, hogy a jövö évig legalább százezer újoncot szednek.